Szilágyi Melinda Edit

Hungarian

University of Szeged

IV. Móra Kárpát-medencei Interdiszciplináris Szakkollégiumi Konferencia – 2021 69 Szilágyi Melinda Edit (SZTE Móra Ferenc Szakkollégium) A játék motívuma Arthur Schnitzler választott műveiben Előadásomban a játék motívumát vizsgálom Arthur Schnitzler osztrák író három tetszőlegesen választott művében. Az előadás célja a játékmotívumok bemutatása, és azok feltárása, illetve az, hogy milyen szereppel bír a szerencsejáték a művekben. Ezenkívül vizsgálom még az összes játékmotívum kapcsolatát. Az előadás során négy motívum kerül bemutatásra: a szerencsejáték, az élvezeti játék, az erotikára visszavezethető játék, illetve a nemi szerepeket érintő játék. A prezentáció első részében a Reichtum című műben vizsgálom a szerencsejáték motívumát. Megállapítom, hogy a műben a szereplők sorsa előre elrendeltetett, a főszereplők tragikus sorsa pedig a mű végére összefonódik. A Casanovas Heimfahrt című műben a szerencsejáték-motívum mellett megjelenik az élvezeti játék. A történetben a főhős tettei felett az öregedéstől való félelem veszi át a hatalmat. Félelmének csillapításában segíti őt az élvezeti játék, mely karakterének alappillére is egyben. A Spiel im Morgengrauen című elbeszélésben az erotikára visszavezethető játék megoldási lehetőséget nyújt a szerencsejáték során felhalmozott adósság kiegyenlítésére, ez mégsem következik be. A mű harmadik játékmotívuma a nemi szerepeket érintő játék, mely csak az erotikára épülő játékkal együtt értelmezhető. A prezentáció újdonságát a nemi szerepeket érintő játék vizsgálata adja. Ezen motívum nemcsak formájában tér el a további játékmotívumoktól, hanem ennek tárgyalása segíti az olvasót a korszak társadalmi berendezkedésének megértésében is. Kovács Györgyi (Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös József Collegium)  A természetfeletti megjelenítése Ann Radcliffe posztumusz elbeszélő költeményében Ann Radcliffe a korai angol gótikus irodalom egyik legnagyobb hatású alakja, Walter Scott saját fejezetet szentel neki a Lives of the Novelists (1825) című irodalomtörténeti művében, Jane Austennek pedig A klastrom titka (1817) című regényében számos utalás található Radcliffe munkásságára. Radcliffe gótikus regényeit a megmagyarázott természetfeletti kifejezéssel szokták jellemezni, arra utalva, hogy a látszólag természetfeletti jelenségekről utólag gyakran kiderül, hogy valójában teljesen természetes módon meg lehet őket magyarázni. A szakirodalom Radcliffe posztumusz gyűjteményére kivételként tekint, abban ugyanis valódi természetfeletti jellemzi Radcliffe alkotásait. Előadásomban a Salisbury Plains (1826) című elbeszélő költeményt vizsgálom, és megmutatom, hogy Radcliffe munkásságának szerves részeként is lehet rá tekinteni. Kifejtem, hogy Radcliffe a korábban megszokott módszereit követte az irodalmi alkotás során, és az újdonságokat meg lehet magyarázni a korabeli negatív kritikákkal, 

A játék motívuma Arthur Schnitzler választott műveiben : [absztrakt]

http://acta.bibl.u-szeged.hu/83235/1/morakonf_2021_marc_069.pdf

A játék motívuma Arthur Schnitzler választott műveiben : [absztrakt]

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged