Fésüs Ádám

Gáspár Balázs

Ivusza Patrik

Murlasits Zsolt

Sebesi Balázs

Varga Mátyás

Váczi Márk

Hungarian

University of Szeged

52VII. Móra Kárpát-medencei Interdiszciplináris Szakkollégiumi Konferencialis, vagy káros hatással járna-e az adott beavatkozás. Ennek fényében hosszú távon érdemes lehet átgondolni a törvényi tiltást, mivel pozitív hatás esetén a megfelelően végzett kezeléssel a gyepek diverzitása és gazdasági haszna is egyaránt növelhető lenne.Galbicsek Noémi Vanda (SZTE Móra Ferenc Szakkollégium)Polimer adalékok szerepének vizsgálata elektrokémiai szén-monoxid re-dukcióbanNapjainkban egyre aktuálisabb témává válik az emberi tevékenység során termelt CO2, valamint az ebből képzett CO elektrokémiai redukciója. A CO2 szén-monoxidhoz vezető redukciója mára már nagy szelektivitással és sebes-séggel kivitelezhető. Azonban a CO redukciója számunkra értékes termé-kekké – ígéretessége ellenére – lényegesen kevésbé megértett és alkalmazott terület.Gázfázisban nagy reakciósebesség érhető el, ennek megvalósításához a legalkalmasabb megoldások között szerepel a gázdiffúziós elektródok alkal-mazása. Ezek egy porózus hordozóból állnak, melyen a katalizátorréteg he-lyezkedik el. A porózus katalizátorréteg egyik fő kihívása, hogy annyira hid-rofób legyen, hogy meggátolva a túl nagy mennyiségű víz bejutását a rétegbe, visszaszorítsa a CO redukcióval hasonló termodinamikai potenciálja miatt versengő vízbontás folyamatát.Ezen, kellően hidrofób jelleg kialakításához bizonyos – főként polimer – anyagok alkalmazhatóak adalékként. Ezen polimerek esetleges egyéb sze-repére viszont kevéssé ad információt a szakirodalom, így kutatásom során szisztematikusan változtatott funkciós csoporttal rendelkező polimerek al-kalmazásával ennek felderítését tűztem ki célul. Egy egyszerűbb polimerből kiindulva, majd arra különböző funkciós csoportokat rögzítve vizsgáljuk ha-tásukat. Egy ilyen polimer lehet a polivinilidén-fluorid, melyre az elmúlt bő egy évben ígéretes méréseket végeztem, amely arra enged következtetni, hogy az alappolimer is lényeges szelektivitás növekedéshez vezet.Gáspár Balázs (PTE Szentágothai János Protestáns Szakkollégium), Fésüs Ádám, Ivusza Patrik, Varga Mátyás, Sebesi Balázs, Murlasits Zsolt, Váczi MárkErőszabályozási képesség változásának neurális mechanizmusa erőfej-lesztő edzést követően fiatal és idősödő férfiaknálBevezetés: Vizsgálatunkban feltételeztük, hogy az idős, valamint fiatal csoport erőszabályozási képességeiben különbség van. Továbbá feltételeztük, hogy a VII. Móra Kárpát-medencei Interdiszciplináris Szakkollégiumi Konferencia53maximális erőedzés hatására és az edzéselhagyás után eltérően módosul az erőszabályozási képesség és azzal együtt az EMG aktivitás a két csoport ese-tében.Anyag és módszerek: Vizsgálatunkban 10 fiatal és 8 idős személy vett részt. Dinamométer segítségével vizsgáltuk a maximális izometriás erőkifej-tést (MVIC). Ezután erőszabályozási teszteket végeztünk, amelyek során a quadriceps EMG aktivitását is vizsgáltuk. A tesztek után következett a 4 hetes edzésprogram, ezután újból elvégeztük a teszteket, majd 3 hét múlva meg-ismételtük azokat edzések nélkül. Az erőszabályozási tesztekben abszolút és variábilis hibát, illetve normalizált EMG aktivitást számoltunk.Eredmények: Az MVIC esetében csoport és idő fő hatást kaptunk. Ab-szolút hibázásban az excentrikus erőszabályozás esetében csoport fő hatást találtunk. A variábilis hibázás esetében szintén az excentrikus erőszabályo-zásban csoport és idő szignifikáns fő hatást kaptunk. A normalizált EMG adatok alapján elmondható, hogy mindenhol szignifikáns csoport fő hatást találtunk, illetve idő fő hatást a 20%-os és az excentrikus erőszabályozásban.Következtetés: Az eredmények alapján az első hipotézisünket csak rész-ben tudtuk igazolni. A második hipotézisünket elvetjük, mivel nem eltérően módosult az erőszabályozási képesség, illetve az EMG aktivitás. Úgy tűnik, hogy a motoros egységek tulajdonságaiban végbemenő változások neuro-muszkulárisan gazdaságosabbá tették az erőszabályozási képességet, azonban javulást a legtöbb esetben nem eredményeztek.Gózon Barnabás (Szegedi Tudományegyetem)Választások és választási reformokA modern képviseleti demokrácia alapvető elve a népszuverenitás. A hata-lom a néptől ered, a rendszeresen ismétlődő szabad választások adják a ha-talomgyakorlás alapját. A választások eredményeként a választópolgárok fel-hatalmazást adnak a közhatalom gyakorlására, amely a létrejövő parlament működésében testesül meg. Tehát a hatalom gyakorlásának általánosan érvé-nyesülő formája a parlament általi irányítás.A szabad választások lehetővé teszik, hogy a választók szavazatai dönt-hessék el a kormányzati hatalomért folytatott pártok közötti versengést. A szavazatok mandátumokká alakítása minden demokráciában sajátos folya-mat, amelynek a választási rendszer ad intézményes keretet. A választási rendszerek és a pártrendszerek között közvetlen viszony áll fenn, amelynek mértékét elsősorban a két rendszer jellege és típusa, illetve a társadalmi-poli-tikai folyamatok határozzák meg.

Erőszabályozási képesség változásának neurális mechanizmusa erőfejlesztő edzést követően fiatal és idősödő férfiaknál : [absztrakt]

http://acta.bibl.u-szeged.hu/82590/1/morakonf_2023_052-053.pdf

Erőszabályozási képesség változásának neurális mechanizmusa erőfejlesztő edzést követően fiatal és idősödő férfiaknál : [absztrakt]

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged