Uray, Géza

Repository of the Academy's Library

- 57 -Ju. V, K n o g o z o v ; Közép-Amerika régi Írásbelisége. С Szövet szkaja*~ftnografi ja, 1952/3, 100-118.) . Uő.: A régi maya irás. Megfejtési kisérlet. i'Szovetszkaja Étnografija, 1955/1, 94-125. Ismerteti: Uray Géza. Április elején a világ tudományos folyóiratai, sőt a napi saj-tó is hirt adott arrál, hogy egy fiatal szovjet tudósnak, JURIJ KNOROZOVnak, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Népraj-zi Intézete munkatársának sikerült megfejtenie a régi maya irást. Egy-egy régi irás megfejtése mindig nagy jelentőségű, mert uj, azelőtt egyáltalán nem, vagy csak külső források alapján és ezért csak tökéletlenül vizsgálható területeket nyit meg mind a nyelvészeti,, mind a történeti kutatások számára. A maya irás megfejtésének is megvan ugyanez a jelentősége. A megfejtés lehet óvá teszi, hogy néhány száz évvel korábbi időponttól kezd-ve irott emlékek alapján vizsgálhassák a maya-quiche nyelvek történetét, továbbá azt, hogy a mayák történetét és régi kul-túráját ne csak régészeti emlékek és a spanyol hódítók és misszionáriusok-tudósításai, hanem saját irott emlékeik alap-ján tanulmányozhassák. A megfejtés emellett feltehetően kul-csot ad további régi közép-amerikai (olmec, zapotec, toltec) Írások megfejtéséhez is. Növeli KN0R0Z0V eredményeinek fon-tosságát az, hogy egy szovjet tudós foglalta el az első he-lyet a maya kutatásokban. Ezzel a szovjet tudomány megtörte az amerikaiak vezető szerepét, szinte monopólium jellegű hely-zetét az észak- és közép-amerikai indián kutatások területén, vagyis olyan területen, ahol mindeddig az amerikai reakciós, idealista nyelvészeti, néprajzi, kultúrtörténeti és szocioló-giai iskolák uralkodtak, és ahonnan fő érveiket merítették. Mindezen tul KNQROZOV eredményei elsősorban elméleti szempont-ból jelentősek, mert azt bizonyitják, hogy a marxista módszer, a társadalom fejlődéstörvényeinek ismerete milyen közvetlen gyakorlati eredményekkel jár a nyelvtudományban. Ezért KNO-ROZOY munkája nemcsak az amerikanisták, hanem minden nyelvész érdeklődésére számot tarthat. 3E KN0R0Z0Y munkáját a polgári tudósok megfejtési kísérleteinek mélyreható elvi bírálatával, az Írástörténet tapasztalatainak altalánositasaval kezdte, s ebből igyekezett a maga irásmeg-fejtésének alapelveit meghatározni. Munkája ezen szakaszának eredmenyeiről még 1952-ben, "Közép-Amerika régi írásbelisége" cimu cikkeben számolt be. A XVT. században Diego de Landa spanyol franciskánus, aki a regi maya könyvek százait vettette máglyára /mindössze három k^dex menekült meg!), emlékirataiban közli a maya irás "ábé-céjét" és "kalendárium! jegyeit". Amikor a múlt század köze-7o3/ezlné - 58 -pén a tudások első izben figyeltek fel a fennmaradt maya kó-dexekre, kiderült, hogy elolvasásukhoz a Landa-féle "ábécé" nem elégséges. Ezért a szakemberek között mindinkább az a né-zet jutott túlsúlyra, hogy ez az "ábécé" hamisitvány, és a maya Írásjegyek "kezdetleges hieroglifák", A megfejtési kísér-letek azonban egy-két jel jelentésének - de nem hangértékének! -meghatározásán kivül a hieroglifa-elmélet alapján is eredmény-telennek bizonyultak, s többen elvileg is kezdték a maya irás megfejthetőségét kétségbe vonni. KNOROZOV kimutatta, hogy a régi megfejtési kisérletek a hiero-glifikus Írásról alkotott helytelen fogalomból indultak ki.Bz a helytelen fogalom az irás fejlődésének polgári-evoluciona-lista sémájából és a hieroglifikus irások társadalmi funkciói-nak fel nem ismeréséből származót^ Az evolucionalista felfogás az irás fejlődésében három foko-zatot különböztet meg: Íj piktográfia, vagyis valamilyen ese-mény egymást követő mozzanatainak lerajzolása; 2) hieroglifi-kus (ideogrammatikus) irás, amelyben minden egyes szónak, fo-galomnak önálló jele van; 3} fonetikus (szótag- vagy betű-) irás. Ezzel a sémával szemben KNOROZOV rámutatott arra, hogy vala-mennyi hieroglifikus irás jelentős számú fonetikus elemet tar-talmaz. Igy' például a kinai Írásjegyeknek csak egy része te-kinthető - eredete szerint - valamilyen tárgy rajzának (pik-togrammának), vagy azok kombinálásából nyert szimbólumnak. A jelek jelentős része fonetikus értékű elemet tartalmaz: a rajzzal ki nem fejezhető fogalmakat egy azonos vagy hasonló hangalakú másik szó jelével irják, amely mellett "kulcs" áll, jelezvén, hogy az Írásjelet nem eredeti értékében, hanem át-vitt, fonetikus módon használják. A kulcs rendszerint piktogram-matikus eredetű,és ismétlődik az azonos fogalmi körbe tartozó írásjelekben. A kinai irás története azt is mutatja, hogy a fonetikus értékben használt jeleket eredetileg kulcs nélkül használták (a Sang-Jin-kori csontokon kulcsjelek még csak szór-ványosan fordulnak elő l), vagyis az egyes jeleknek önmagukban is volt tisztán fonetikus értéke. Hasonló jelenségek a többi hieroglifikas Írásban, az egyiptomiban, a eumérban és hettitá-ban is megfigyelhetők. Tanulságos a japán Írástörténet vallo-mása is. A japánok ugyanis eredetileg fonetikus értékben vet-ték át a kinai írásjegyeket, sőt ebből szótagírás is kiala-kult, idővel azonban mégis túlsúlyra futott a kinai írásjegyek ideogrammatikus használata, s a szótagírással csak a ragokat és képzőket irják. Ezekből az ismert irástörténeti tényekből KNORO&OV a következőket állapította meg: "Tiszta" ideogram-matikus irás nincs, a hieroglifikus irások : к e z d e t t ó i f o g v a jelentős számú fonetikus elemet tartalmaztak, és á fonetikus irás kialakulásának lehetőségei mindig adva voltak, sőt sokszor maga a fonetikus irás is megvolt. Л hieroglifikus iz/ások azonban nem a fonetikus irás irányában, hanem épp el-lenkezőleg, az irás bonyolódása felé haladtak, mert ezekben a társadalmakban az irás a papság vagy a bürokrácia monopóliu-ma volt, akik az irás bonyolításával igyekeztek monopóliumu-kat fenntartani. 7o3/ezlné - 59 -Az irás - mint ez a maya társadalom szerkezetéből, sőt köz-vetlenül a spanyol tudósításokból is kitűnik - a mayáknál is a papok monopóliuma volt. Ezért KNQROZOV arra következtetett, hogy a maya irás valóban hieroglifikus Írásrendszer volt, de nem valamilyen "kezdetleges" hieroglifákból állott, hanem a tiszta ideogrammák (piktogrammák és szimbólumok") mellett kulcs-jeleket ée fonetikus elemeket is tartalmazott, mint az összes többi ismert hieroglifikus irás. Ami a Landa-féle ábécét illeti, KNOROZOV kimutatta, hogy pon-tosan egyezik a maya hangállománnyal, tehát hitelesnek tekin-tendő. Valójában azonban nyilvánvalóan nem szorosabb értelem-ben vett betűknek kell őket tekinteni, hanem a hieroglifák fonetikus elemeinek. A Landa-féle "betűk" nem is ölelik fel az összes fonetikus elemet, hanem csak azokat, „amelyek egyet-len hang jelölésére szolgálnak, s emellett szótagértékü fone-tikai elemekkel is kell számolni. Vázolt elméleti fejtegetését, amely egyben a megfejtés kul-csát is adta, továbbá néhány Írásjel megfejtését KNOROZOV - mint már mondtak - 1952. októberében publikálta. Az azóta eltelt harmadfél esztendő aprólékos filológiai munkája után bemutathatta a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Néprajzi Intézetének a maya hieroglifikus irás gyakorlatilag teljes megfejtését. A maya irás és a kódexszövegek teljes megfejtését KNOROZOV most készíti sajtó alá, de a megfejtésnek leglényegesebb ré-szét, vagyis a fonetikus, kulcs- és ideogrammatikus elemeknek íeljes jegyzékét ^150 jelj, továbbá 200 példát a szavak hie-roglifikus Írásmódjának bemutatására és 30 mondat fordítását már közölte is "A régi maya irás" cimü cikkében. A közölt megfejtések közül bemutatunk néhányat: EGYSZERŰ JELBE SZAVAE fonetikus elemek £ 3 a § an, In Ik' Pusztán fonetikus elemekkel irt, „esavftk эдщ a-mak-an '/vhol/ lévő' a-mak-fl '/vhol/ volt' ak'.-an 'friss, nedves' m 7o3/ezlné _ 60 -Ideogrammák bolaj 'jaguár' bol 'falat' jag 'zöld,friss' oc »étel» Kulcsjel 1/ kulcsjel az étke-zéssel kapcsolatos szavaknál 2/ fonetikus elem-ként: k'an güioajellel összetett to&rammával irt szó f1afcoc 'friss óbsl' gNOROZOVj jaint a fenti ismertetésből láthattuk, az Írástörté-net előzőleg feltárt tényeit elemezve, a megfigyelt törvény-szerűségeket általánosítva, és a társadalom fejlődéséről szó-ló marxista tételeket alkalmazva egy uj Írástörténet! elmé-letet állított fel« Ennek az elméletnek döntő szerepe volt megfejtési kísérletének sikerében. Nem kívánjuk azt mondani, hogy anélkül egyáltalán nem lehetett volna megfejteni a maya Írást. Egyes részösszefüggések egymásutáni fokozatos megis-merése utján több évtizedes munkával ezen elmélet nélkül is lehetett volna eredményt elérni. KNOBOZOV azonban viszonylag rövid idő alatt végezte el ezt a munkát, mert az általa fel-állított elmélet lehetővé tette, hogy felismerje a megfej-tendő Írásrendszer lényegét. Elmélete, bár még finomítást, egyes ré szleteiben pontosabb megfogalmazást kiván,'egészében nyilvánvalóan helyes, mert az elmélet próbája a gyakorlat. 7o3/szlné 

Ju. V. Knorozov: Közép-Amerika régi írásbelisége (recenzió)

http://real.mtak.hu/181358/1/Knogozov_Kozep_Amerika_regi_irasbelisege.pdf

Ju. V. Knorozov: Közép-Amerika régi írásbelisége (recenzió)

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library