Bánhegyi, Zsolt

Repository of the Academy's Library

488  Révbe ér-e az e-könyv? Az elektronikus-könyv első felbukkanásakor, az 1990-es évek végén, mérvadó szakmai körök az e-book formátum villámgyors elterjedését prognosz-tizálták. Ehhez képest az egyedi e-könyv eladások az USA-ban csupán 11,8 millió dollárt értek el 2005-ben. Összehasonlításképpen: ez alig egyti-zede volt az utolsó „Harry Potter” regény megjele-nés előtti eladási értékének.  Az e-könyvek piaca most mégis és újra felívelni látszik, ahogy az elektronikai ipar két jelentékeny szereplője, a Sony és az Amazon cég saját fejlesz-tésű e-könyvolvasó-készüléket (Sony Reader, ill. az Amazon Kindle) hozott forgalomba. Az e-köny-vek rögzített asztali számítógépen, félig hordozha-tó (laptop) készülékeken, tenyérgépen, PDA-n, mobiltelefonon, illetve erre a célra készített olva-sógéppel használhatók. Az e-könyv vagy egyedi-leg, külön-külön címként vásárolható, vagy pedig előfizetéssel. A NetLibrary nevű cég a könyvtárak-nak végez előfizetéses szolgáltatást, kevésbé a hordozható készüléken történő futtatáshoz, hanem javarészt az asztali gépeken való megjelenítés céljából. A szerző, Stephen Sottong egykori saját tapasztalatát idézi az előfizetéses rendszer műkö-désével kapcsolatban. 2001-ben a California State University rendszerében éppen a NetLibrary volt a szállító. Nem egészen egy év alatt kb. 17 ezer belépést regisztráltak az e-könyvgyűjteményhez, ami az egész egyetemi népességnek mindössze 5%-át jelentette. Az e-könyvek korábbi kudarcát kutatva a szerző vizsgálja a képernyőn való megje-lenítés problémáit. A katódcsövet mára teljesen kiszorította a folyadékkristályos (LCD) monitor: a képvibrálás megszűnt, a kontraszt és a fényerő kezelhető, a felbontás viszont még nem teljesen megoldott. A 80-as évek közepén a 80 képpontból (dpi) álló monitorkép mára 120 dpi-re növekedett – sőt, vannak 200 dpi-s képernyők is. A Sony és az Amazon olvasókészülékének egyaránt 170 dpi képfelbontása van. Ugyanebben az időszakban a nyomtatók felbontása 300 dpi-ről 1200 dpi-re nö-vekedett – és a növekedés folytatódik egyes már-káknál, már most 1400 dpi-re és tovább.  Tudnivaló azonban, hogy az 1200 dpi-s felbontás, amellyel a könyveket nyomtatják, nem tízszerese a 120 dpi-s felbontásnak, hanem 100-szorosa, mivel a kétdimenziós felületnél a 10-szeres felbontás vízszintesen és függőlegesen is érvényesül. A szerző vizsgálódásai alapján mégis arra a követ-keztetésre jut, hogy a felbontásbéli különbség nem oka annak, hogy a komputeralapú e-könyv nem vált be eddig. A hordozható e-könyvolvasó-gépek-kel végzett tesztek azt mutatták, hogy a használók aktívan olvasnak és kedvelik is a készüléket. An-nak ellenére, hogy a tenyérgépek és minieszközök képfelbontása nem különbözik az asztali számító-gépétől, az egyedi e-könyvek egyik fő forgalmazó-ja, a Palm cég adatai szerint a kisgépet e-könyv-olvasásra is sűrűn használják.   Az e-könyv eddigi sikertelenségének, évtizedessé húzódó elterjedésének más oka van, mégpedig a vizuális ergonómia. A számítógép-monitor a szem-től kb. 60 cm távolságra van helyezve, fixen, nagy-jából szemmagasságban. A könyvek és nyomtatott anyagok, és a hordozható tenyérgépek is, nagyjá-ból 40 cm-es távolságban vannak a szemtől és mozdíthatók. Dennis Ankrum kutatási eredményeit ismertetve a szerző a vizuális ergonómiával kap-csolatosan két fő tényezőt említ: „az alkalmazko-dást” és a „konvergenciát”. Az alkalmazkodás az a folyamat, amikor a szemlencse úgy igazodik, hogy a különböző távolságban lévő tárgyakat rendre fókuszba helyezze. A konvergencia pedig a szem rotációja, tengely körüli forgása annak érdekében, hogy a kép mindkét szem retináján azonos terület-re essen. Ha nincs alkalmazkodás, a kép életlen. Ha nincs konvergencia, akkor a látásunk kettős. A szöveg beesési szögének csökkentése a megfele-lő olvasási pozícióra átlagosan több mint 25%-kal megnöveli a szem kompenzálási–korrigálási ké-pességét 42 éves kor fölött. Számításba kell venni továbbá, hogy az a távolság, amelynél a szem alkalmazkodni tud, csökken, ahogy a szöveget lejjebb tesszük. A távolság, amelynél a szem még konvergál, szintén kb. 30%-kal csökken, amikor a szem 30 fokos szögben néz lefelé. Mivel mind a TMT 55. évf. 2008. 10. sz. 489 konvergencia, mind az alkalmazkodás nagyobb távolságon történik, amikor egyenesen előre né-zünk, a monitort a szemtől messzebbre kell he-lyezni. Minthogy a monitor felbontása a nyomtatott könyvénél kisebb, a monitoron a szöveg méretét növelni kell, hogy ugyanazt az információmennyi-séget fogja be a tekintet, ami azt jelenti, hogy a monitornak szélesebbnek kell lennie ugyanazon egységnyi szöveg befogásához. Amikor a szem a monitoron a szöveget végigpásztázza, a szem és a monitor közötti távolság változik. Középen a szemhez közelebb, a széleken pedig távolabb. Ez azt jelenti, hogy a szemnek örökké hozzá kell eh-hez igazodnia mind az alkalmazkodás, mind a konvergencia szempontjából, ahogy a szöveg mindegyik sorát olvassa.  Ezeknek a különbségeknek a következménye óri-ási. A számítógép használója megpróbálja szemeit a képernyő közepén tartani, a széleken levő infor-mációkat ignorálja. A szöveget többnyire nem ol-vassa, hanem végigpillant rajta. Amikor több kép-ernyőn át tartó szövegblokkal találkozik, a haszná-ló vagy kinyomtatja a szöveget, vagy nem vesz róla tudomást. Ez a stratégia folyóiratcikk esetében remekül működik. A használó csak végigfut a szö-veg kiemelt címfejein, és a részletesen tanulmá-nyozandó szövegrészeket kinyomtatja. Ám mindez nem működik könyvhosszúságú monográfiánál, és más hosszabb szövegnél, ahol elmélyült olvasásra van szükség.  Korábban volt olyan vélemény, hogy az e-könyv olvasása számítógépen generációs ellenállásba ütközik – a komputeren nevelkedett gyerekek majd természetes módon fogják az e-könyvet gépen „birtokba venni”. A probléma azonban – ahogy láttuk –, nem pszichológiai, hanem fizikai. A szem belső működési folyamataiból eredeztethető az idegenkedés. Abból a tényből, hogy az emberi faj arra lett tervezve, hogy a horizontot pásztázza, a precíz tevékenységeket pedig ülve végezze a föl-dön vagy az ölében lévő objektumokkal. Ez a fizi-kai felismerés a könyvtárak számára azt jelenti, hogy bármennyire is modernizálják a telematikai berendezéseiket, a komputermonitorokat, nem fogják tudni rávenni az olvasókat a hosszas, lineá-ris szöveg olvasására helyhez kötött számítógépen – ahogy a laptopon sem, mivel a megjelenítés távolsága és az olvasás szöge ott is rossz, és a mobilitás is korlátozott. A könyvtár olvasói használ-ják az enciklopédiák, folyóiratcikkek online verzióit, amelyekben rövid, elszigetelt szövegszegmensek vannak, de a regények és más hosszú szövegek online olvasására való előfizetés drága csalódás lesz. A Sony Reader vagy az Amazon Kindle sem kínál minderre megoldást. Mert nem mérnöki kér-dés. Mindkét készülék kicsi, számos funkciója van (szövegfelvilágítás, szövegközi szótárlekérdezés), és a megjelenítése szinte forradalmian új – igaz, grafikusan korlátozott.  A nyomtatott könyvet el lehet adni, vagy el lehet ajándékozni. Az e-könyvet lízingelni lehet, és egyetlen olvasóhoz kötődik. Az e-könyv számára nem létezik nyílt formátum. Amíg a zenét újra és újra hallgatni akarja az ember, addig a legújabb bestseller könyvet legfeljebb egyszer akarja elol-vasni. A legtöbb ember egy vagy legfeljebb két könyvet olvas egy időben, ezért az e-könyvolvasó által kínált hatalmas könyvtár szükségtelen. Vége felé jár az az időszak, amikor a gyártók különféle specializált készülékeket hoznak piacra – az egy-funkciós gépek ideje lejárt. A többfunkciós gépek már ma fogadni tudják az e-könyvet. A legvalószí-nűbb eszközök az e-könyvhöz az MP3-lejátszó és a mobiltelefon. Egyes mobilok kijelzője már elég nagy, és felbontása alkalmas arra, hogy képeket és videót kezelhessen. Az e-könyv fogadásához elegendő csupán a belső szoftver módosítása. Az ergonómiai körülmények miatt azonban a könyv-tárban meghonosított mozdulatlan komputer nem lesz képes kielégítő módon szolgáltatni az e-könyvet. Az e-könyvek átvitele saját készülékre elvileg megvalósítható, de egyelőre kicsi ennek a bázisa, és az időkorlátos tartalom letöltésére sincs szabványos módszer. A papíralapú könyvek még-iscsak megmaradhatnak a lineáris, hosszú szöve-gek prezentálására. Ahogy 12 évvel ezelőtt, az e-könyv még ma is a jövő „zenéje”.  /SOTTONG, Stephen: The elusive e-book. = Ameri-can Libraries, 39. köt. 5. sz. 2008. p. 44–48./  (Bánhegyi Zsolt)   

Révbe ér-e az e-könyv?

http://real.mtak.hu/169470/1/7462-Tanulmanyszoveg-20536-1-10-20180821.pdf

Révbe ér-e az e-könyv?

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library