Szőke Katalin

Russian

University of Szeged

A ROE-féle aszkorbinsav meghatározási módszer alkalmazása növényi anyagokraS Z Ő K E  K A T A L I NO r s z á g o s  É l e l m e z é s -  é s  T á p l á l k o z á s t u d o m á n y i  I n t é z e t ,  B u d a p e s t  É r k e z e t t :  1 9 6 0 . fe b r u á r  4.Az aszkorbinsavnak biológiai anyagokban  való m eghatározására  igen e lte rjed t a  Roe és m u n k a tá rsa i á lta l k idolgozott e ljárás (1), am ely  az asz- korbinsav ox idált a lak jának , a  dehidroaszkorb insavnak  és a 2-4-dinitro- fenilh idrazinnak reakció ján  alapszik.Az eredetileg vérre  és v izeletre k idolgozott Roe— Kuether-féle ászkor - b insav  m eghatározási m ódszernek növényi anyagokra való k iterjesztését m aguk  a szerzők is csak óvatosan  a ján lják , m ivel a  rövidebb hu llám ­hosszon m axim um m al jelentkező egyéb, biológiailag nem  hatásos vegyü- letek  osazonjai a m érést nagym értékben  befolyásolják.A  nem -specifikus reagenssel tö rtén ő  aszkorbinsav-m eghatározás pontosságára nézve m ár több  aggály m erü lt fel. Probst és Schnitze (2) oszlop­k rom atográfiás elválasztás a lap ján  szám os osazont k ü lö n íte tt el a  vizeletből. U lm ann  (3), Schm idt (4) és m ások is tá rg y a lták  a  m ódszer hiányosságait. N övényi anyagoknál Gordon és Noble (5) v izsgálták  m eg a  m ódszer speci­fikusságát és elsősorban a  deh idroaszkorbinsav m eghatározásánál ta lá lta k  nagy  különbséget a  valódi és látszólagos ászkorb insav-tarta lom  közö tt.M indezeken tú lm enően  a  Дое-féle m ódszernek a  kivitelezés szem ­p on tjábó l nagy  h á trán y a , hogy a  2-4-D N FH  oldására 85% -os kénsav  szükséges, am it jeges h ű tés  és állandó kevergetés m elle tt kell adagolni az elszenesedés elkerülésére. Szerzők szerin t a  reakció lé tre jö ttében  a  k é n ­savnak  fontos szerepe van . V alószínűnek ta r t já k , hogy a  kénsav  nem csak m in t oldószer, hanem  m in t dehidratálószer is szerepel (6), ugyanis a kén sav - koncentráció  csökkenésével a  vörös szín e ltűn ik . Szerzők feltételezik, hogy a  kénsav  a zavaró anyagok h a tásán ak  kiküszöbölésében is fontos szerepet já tsz ik . A  növényi és á lla ti szövetekben jelenlevő egyéb aldóz és ketóz típ u sú  vegyületek  sárga vagy  b a rn a  osazont adnak , ezeknek sz ín in ten ­z itása  bizonyos idő m úlva  csökken (7) a leolvasásra a lka lm azo tt nagy  savkoncentráció m ellett, m in thogy  a  kénsav  felbon tja  a  D N F H -kö tést. E zé rt az extinkció leolvasását 30 perccel az oldás u tá n  végzik el.Előző közlem ényünkben m eg á llap íto ttuk  (8), hogy néhány  vizsgált növényi anyagnál nincs lényeges különbség a  Roe-íéle m ódszerrel elő­á ll íto tt  osazonok ex tinkció jában  alkoholos és kénsavas oldás esetében. H asonló jelenségre egyébként a  m ódszer kidolgozói (7) is fe lh ív ják  a f i ­gyelm et, azonban az extinkciós görbe egyezését különféle sav  a lk a lm a­zásakor véletlennek tu la jd o n ítják .Az á lta lu n k  oldószerül javaso lt alkoholos oldás nagy  poliszaharid ta r ta lm ú  növényi k ivona tokná l és n ag y  fehérje ta r ta lm ú  á lla ti szövetek ex trak tu m ain á l az em líte tt nagy  m olekulájú  anyagok  k icsapódását okozza, s így nem  m inden  ecetben a lkalm azható . E zé rt m egvizsgáltuk, hogy a jRoe-féle m ódszernél a zavaró anyagok h a tá sa  m ilyen m értékben  befolyá­solható  ecetsavval, illetve az eredeti m ódszerben szereplő kénsavval. A kérdés m ás ú to n  való v izsgála tára  különféle anyagokból pap írk rom atográfiás m ódszerrel izo láltuk  az osazonokat, és á llap íto ttu k  m eg a nem -aszkorbin- sav  osazonok zavaró h a tásá t.121K ülönféle friss és tá ro lt növényi élelm iszerek ecetsavas k ivonataibó l Roe és Kuether (6) m ódszerével osazont képeztünk . Az aszkorbinsav k i­o ldására 1%-os ecetsavat használtunk , az oxidációt bróm os vízzel végeztük, a  fölös bróm ot tio k a rbam id -o lda tta l tá v o líto ttu k  el. Az inkubálás 2-4-di-V izsg á la ti m ód szerekPARAPICSOM 0SAZ0N0KE1200 1000 -800 S00 -200V eh . O s s z .и---------- r~460 480 500 570 540 ГПД1. áb ran itrofen ilh idrazinnal (2-4-DN FH) 37 C°-on 3 óráig tö r tén t. A keletkezett osazonokat leszűrtük , és a  csapadékot e tilace tá tban  feloldottuk. Az o ldato t N a2S 0 4-ta l v íz te len íte ttük .Az osazonok elválasztására  Patschky  (9) á lta l javaso lt klórbenzol- kloroform -elegy nem  felelt meg céljainknak, m ivel a  0,18— 0,20 R /-é rték ű  aszkorbinsav osazon ebben az oldószerkeverékben nem  válik  el m egfele­lően. Az á lta lu n k  kidolgozott klórbenzol:etilacetát:kloroform  =  2:1:1 a rányú  elegyével kielégítő m érték ű  elválást sikerü lt elérni.Vizsgálati eredményekAz 1., 2. és 3. áb ra  néhány  növényi anyag  ex trak tu m áb ó l ke le tkezett osazonok extinkciós gö rbéjét m u ta tja . A m in t lá th a tó , nincs lényeges eltérés a  m érésre használt hullám hosszaknál a  görbék lefu rásában  a  jég ­ecetes és kénsavas o ldatok  ex tinkció ja  közö tt. A parad icsom nál a  jelleg­zetes aszkorbinsav-osazon görbétől való eltérés zavaró anyagoknak  nagyobb m ennyiségben való jelenlétére u ta l.E600 -500 -C S I P K E B O G Y Ó  O S A Z O N O K1. s t a r t v o n a l n á l  m o r a d ó f o l t2. R f  —  0 , 4 0 - e s  f o l t ii. a s z k o r b í n s a v  f o l t j a200  -u  5.1-----------1------------ 1-------------1------------1------------ гm  460 480 500 520 540 m j i2. áb raA 4., 5. és 6 . k rom atogram  a paradicsom sűrítm ényből, zö ldpapri­kából és p ritam inbó l kép ző d ö ttt osazonokat m u ta tja . Dehidro-jelöléssel a dehidroaszkorbinsavból, összes-jellel az ossz-ászkor b insavból bróm os oxidálás u tá n  képződött osazonok fo ltja  lá th a tó . Spanyár  és m unkatá rsa i (10) á lta l kidolgozott e ljárás szerin t a  deh idroaszkorbinsavnak lúgos k ö ­zegben való elroncsolása u tá n  a zavaró anyagokat reagált a ttu k  2-4-DNFH- nal. Zavaró-val jelölve az ilym ódon kele tkezett o ldha ta tlan  vegyületek elválását lá th a tju k .123A vizsgált növényi anyagoknál á lta láb an  a  következő foltok jelentek meg: a s ta rtvona lná l egy narancssárga folt, az R /  0,35— 0,40-nél és R /  0,56— 0,58-nál egy-egy sárga osazon, R / 0,71— 0,73-nál az aszkorbinsav- vörös osazonja, végül az R f  f0,81— 0,83-nál egy sárga színű osazon. Az oldó­szer-frontnál a  reagens-felesleg jelenik meg. A sárga foltok valószínűleg cukor-bom lásterm ékek osazonjai. V izsgálataink szerin t ugyanis a  glukóz, a  fruktóz, xylóz és arabinóz osazonjai 7?oe-módszer szerin t e lőállítva ésPRITAMIN OSAZONOKr _  I--------------------- 1-------------------- 1-------------------- 1--------------460 480 500 520 540 m p3. áb rapapírkrom atográfiásan elválasztva 0,40—0,80 R j  te rü le tén  hasonló sárga ló itokban jelennek meg.A 4. áb rán  az R / 0,56— 0,58-as sárga osazon nem  jelenik meg, azonban az R / 0,90— 0,93-nál az aszkorbinsavéval azonos színű osazon lá tha tó , bz  utóbbi valószínűleg valam ely aszkorbinsavizom er osazonja. V izsgála­ta ink  szerint a  2-3-diketogulonsavból Penney  (11) eljárása szerin t elő­á llíto tt osazon az elm életi m egfontolásnak megfelelően teljesen  azonos R /-ű az aszkorbinsavéval a használt oldószerkeverékben, így egyéb izom er jelenlétét kell feltételeznünk. A lúgos aszkorbinsavroncsolás u tá n  k e le t­124kezeit osazonok képe a zavaró anyagok m ennyiségének m egnövekedése m ellett a rra  is m u ta t, hogy egyes esetben az ászkorbinsav elbom lása sem  m egy végbe teljes m értékben.Az 5. áb rán  zöldpaprika osazonjainak képe lá tha tó . I t t  az aszkorbin- savná l nagyobb R /-ű  vörös osazon jobb  elválasztása érdekében az etilace tá t m ennyiségét az eredeti elegyre szám ítva  25% -ról 15% -ra csökken te ttük .A k rom atográfiás kép a lap ján  jól lá th a tó , hogy m íg a  s ta rtvona lná l levő zavaró  anyag  m ennyisége csökkent, lúgos kezelés h a tá sá ra  a  nagyobb R / é rtékű  osazonok m ennyiségek ism értékben  m egnövekszik. E m ellett a  lúgos roncsolás h a tá sá ra  i t t  sem  bom lo tt el az aszkorbinsav teljes m értékben.A 6. áb rán  lá tha tó , hogy p ritam in b an  a  bróm os oxidáció következtében  m egnő a s ta rtvona lná l, v a lam in t a  cukorbom lásterm ékek helyén m eg­jelenő sárga osazonok m ennyisége. H asonló típ u sú  vegyületek  keletkezését kell feltételeznünk, h a  az aszkorbinsavnak lúggal tö rtén ő  elroncsolása u tá n  csak a  zavaró anyagokat re ag á lta tju k  2-4-D N FH -nal. A sárga foltok csak a 2-4-D N FH -nal való reakcióterm ékek lehetnek, mivel a  reagens nélkül kezelt lúgos ex trak tu m b an  színes anyag  nem  keletkezik.A zavaró anyagoknak  az ex tinkcióra  gyakorolt h a tá s  m értéké t úgy á llap íto ttu k  meg, hogy a  szé tvá lt fo ltokat e tilace tá tban  o ldo ttuk , az  o ldószert szobahőm érsékleten  e lp á ro lo g ta ttu k , s a  m arad ék o t a  Roe- féle m ódszerben le ír t m ódon 4% -os tr ik ló rece tsav  és 85% -os 1:1 a rán y ú4. áb ra . Parad icsom  csazonjai- n ak  k ro m ato g ram ja«ДГГТПГГШахэ <ШТГПТТТР <ЯПШЗШШПх>с Щ Ш 1й• вm m < гп т т т ш5. áb ra .Z ö ldpap rika  osa­zon ja inak  k rom a - to g ra m jaнйШППШПП!»DphydroP A R A D IC S O M«шншпш»ÓSSZPS<ПШ1Н1п1н1Й1[ШФ----Zűvorö6. áb ra .P ritam in  osazon­ja in ak  k ro m a to ­g ram jadUMUD<ЯПЖШ>€ l i j g ^ ■ Ü B » € Ü P<ямтмш> <лтггптт> (ПТПТТТ)Pehydro ŐSSiPb ZQVQrÓPAPRIKA125Eelegyében o ldo ttuk . Az így  e lkészíte tt o ldatoknak  ex tinkció ját D. U. B eckm an spek trofo tom éterrel m értü k  530 m/x-nál.A 7. áb rán  jellegzetes extinkciógörbéket lá tu n k  a  zavaró anyagokról. A teljes görbék a lap ján  lá th a tó , hogy b á r a  zavaró anyagok osazonjainak nincs extinkciós m axim um a, a m érésre javaso lt 530— 540 m/x-nál mégis befolyásolják az extinkciót.Az 1. táb láza tb an  a zavaró anyagok ex tinkció ját és az aszkorbinsav folt ex tinkció já t ad ju k  m eg néhány  élelmiszernél. Az értékek  a lap ján  m egállap ítható , hogy a zavaró  anyagok m ilyen m értékben  befolyásolják az extinkció m érését. M int lá th a tó , az ossz-aszkorbinsav m eghatározásánál á lta láb an  csökken a zavaró  anyagok  százalékos befolyása a m egnöveke­d e tt aszkorbinsav - extinkció következtében. A zavaró  anyagoknál nem  végeztük el a  szám ítást, m e rt egyrészt nem  m inden esetben következett be az aszkorbinsav elroncsolása, m ásrészt az aszkorbinsav helyén is m eg­növekedett a  zavaró anyagok mennyisége. íg y  ezek nem  értékelhetők azonos m ódon.126CSIPKEBOGYÓ OSAZONOK7 . táblázatV iz s g á l t  a n y a g o kN e m  a s z k o r b in s a v  o s a z o n o kA s z k o r b in s a vo s a z o n o kA  z a v a r ó  a n y a g o k  e x t in k c ió já n a k  b e fo ly á s a  a z  a s z k o r b in s a v  e x t in k c ió j á r a  % -b a nE x t in k c ió j aPaprikaDehidroaszkorbinsav 0,050 0,245 20,4Összes aszkorbinsav 0,048 0,700 7,2Zavaró anyagok 0,070 0,127 -—•CsipkebogyóDehidroaszkorbinsav 0,117 0,300 39,0Összes aszkorbinsav 0,130 0,556 23,4Zavaró anyagok 0,101 0,075 — ■Paradicsom (sűrítmény)Dehidroaszkorbinsav 0,0.50 0,265 19,4Összes aszkorbinsav 0,070 0,505 13,7Zavaró anyagok 0,115 0,090 —ZöldbabDehidroaszkorbinsav 0,111 0,355 30,8Összes aszkorbinsav 0,115 0,539 21,3Zavaró anyagok 0,056 0,359Méréseinkkel sikerü lt egyszerűbb, a  későbbiekben esetleg k v a n ti ta t ív  m eghatározásra  alkalm as pap írk rom atográfiás m ódszerrel m egerősíteni az t a  feltevést, hogy a növényi anyagokban  a növény fa jtá tó l függően különböző m ennyiségű, biológiailag h a tás ta lan , de 2-4-D N FH -nal reagáló anyag  v an  jelen. E zeknek az anyagoknak  m inősége és m ennyisége szám os tényező függvénye, és így el kell v e tn ü n k  az t a  feltevésünket, hogy a  Boe- féle m ódszer m inden növényi és á lla ti szövet C -v itam in -ta rta lm ának  m é­résére egyetem esen alkalm azható  eljárás. A kém iai viselkedés szem pon t­jábó l közel azonos vegyületcsoportok, m in t pl. cukrok, am inosavak  elem ­zéséhez hasm ilóan, csak a  teljes elválasztás vezethet a  C -vitam in m en n y i­ségének pontos m eghatározásához. A könnyen  bomló aszkorbinsav he lye tt osazonjának k v a n tita tív  m érésre való felhasználása irán y áb an  a k ísé r­letek  fo lyam atban  vannak .M egállapításaink m ellett előrebocsájtjuk , hogy hasonló típ u sú  v izs­gálataink , am elyeket vérrel és á lla ti szervekkel végeztünk, kedvezőbb képet m u ta tn ak , m ivel a  trik ló recetsavval d e ríte tt k ivona tokban  jóval kevesebb zavaró osazon jelenik meg.I R O D A L O M  :( 1 )  R o e , J .  f f .  é s  K u e th e r ,  C . A . :  S c i e n c e  9 5 , 7 7 .  ( 1 9 4 2 ) .( 2 )  P r o b s t,  G . W .  é s  S c h u ltz e ,  M .  O .:  J .  B i o i .  C h e m .  1 8 7 ,  4 5 3 .  ( 1 9 5 0 ) .( 3 )  U lm a n n ,  M . : D i e  P h a r m a z i e  9 ,  5 3 2 .  ( 1 9 5 4 ) .( 4 )  S c h m id t ,  H . ,  S ta u d in g e r ,  f f .  J . :  B io c h e m .  Z e i t .  3 2 6 ,  3 4 3  ( 1 9 5 5 ) .( 5 )  G o rd o n , J . ,  N o b le ,  J . :  P o o d  R e s e a r c h  2 4 ,  1 .  ( 1 9 5 9 ) ,  u .  o t t  2 4 ,  6 .  ( 1 9 4 9 ) .( 6 )  R o e , J .  H .  é s  K u e th e r ,  C . A . :  .J. B i o l .  C h e m .  1 4 7 ,  3 9 9 .  ( 1 9 4 3 ) .( 7 )  M i l l ,  M .  B .  é s  R o e , J .  H . :  B i o l .  C h e m .  1 7 0 ,  1 5 9 .  ( 1 9 4 7 ) .  •( 8 )  S z ő k e ,  К . :  D i e  N a h r u n g  3 ,  2 9 3 .  ( 1 9 5 9 ) .( 9 )  P a tsc h lc y , R . :  A n g e w .  C h e m ie  6 2 ,  5 0 .  ( 1 9 5 0 ) .( 1 0 )  S p a n y á r  P . ,  K i s z e l y  J - n é  é s  D e m e l  F - n é : M a g y a r  K é m .  F o l y ó i r a t  5 6 ,  2 3 4 .  ( 1 9 5 0 ) .( 1 1 )  P e n n e y ,  J .  R .  é s  Z i lv a ,  S .  S . :  B .  J .  3 7 ,  3 9 .  ( 1 9 4 3 ) .127A N W E N D U N G  D E R  R O E ’SC H EN  A SCO R BIN SÄ U R EBESTIM ­M UNG SM ETHO DE A U F PFL A N Z L IC H E  ST O FFEK . SzőkeV erfasserin p rü f te  den E influss der die A scorbinsäurebestim m ung s tö renden  Stoffe in  pflanzlichem  M ateria l m it der M ethode von Roe und  K uether. Sie ste llte  fest, dass die E x tin k tio n sk u rv e  des Osazons in  p flan z­lichen Stoffen o ft in  hohem  Masse von  der charak teristischen  K urve  des Osazons der A scorbinsäure abw eicht, welche Erscheinung au f den E influss stö render S ubstan ten  deu te t.Zur T rennung  der stö renden  Stoffe a rbe ite te  sie eine papierchrom a- tographiesche M ethode aus. Sie p rü f te  den E influss der E x tin k tio n  der gesondert e rha ltenen  Osazone au f die A scorbinsäurebestim m ung. Sie ste llte  fest, dass die E x tin k tio n  des unab g e tren n ten  Osazons in  erheblichem  Masse von  der E x tin k tio n  des ech ten  A scorbinsäure-O sazons abw eicht. Bei den gep rü ften  Substanzen  k a n n  die E x tin k tio n  der frem den  Stoffe d ie E x tin k tio n  des A scorbinsäuren-O sazons u m  20— 40%  erhöhen.U SE O F T H E  R O E  M ETH O D  OF D E T E R M IN A T IO N  OF ASCORBIC A CID  IN  T H E  CASE OF V EG E TA B LE  SUBSTANCESK . SzőkeOn apply ing  th e  m ethod  suggested b y  Roe an d  Kuether, th e  effect o f in terfering  substances on th e  d e te im ina tion  of ascorbic acid in  p lan t m a te ria l was sub jected  to  an  investigation  b y  th e  au thor.In  p lan t m ateria l, th e  ex tinc tion  curve of osazone proved to  deviate o ften  to  a n  appreciable ex ten t from  th e  curve characteristic  of th e  osazone of ascor­bic acid. T his defin ite ly  po in ts to  th e  presence of in terfering  substances.A p ap er chrom atographic  m ethod  was evolved for th e  separation  of in terfe ring  substances. The effect of th e  ex tinc tion  values of separated  osazones on th e  de term ination  of ascorbic acid was exam ined. I t  was found  th a t  th e  ex tinc tion  of th e  unsepara ted  osazone deviates from  th e  ex tin c tio n  of th e  tru e  osazone of ascorbic acid to  a  g rea t ex ten t. In  the case of th e  substances investigated , th e  ex tinction  of th e  osazone of ascorbic acid  p roper was increased by  20— 40% , due to  the  presence of alien su b ­stances w hich also show extinction .E M PL O I D E  LA M É T H O D E  D E  R O E  PO U R  L E  DOSAGE D E  L ’A CIDE A SCO RBIQU E DANS LES SUBSTANCES V ÉG ÉTA LESK . Szőke (M ile )L ’a u teu r a é tud ié  ä  l’aide de la m éthode Roe e t K u e th e r l’influence des substances pertu rb a trices  su r le dosage de Pacidé ascorbique dans des substances végétales.E lle a  é tab li que dans les substances végétales la coubre d ’extinction  de Posazone d ifiére souvent considérablem ent de la courbe caractéristique de Posazone de Pacidé ascorbique, ce qu i indique la  presence de substances pertu rbatrices .P ou r la séparation  des substances pertu rb a trices  eile a  élaboré une m éthode de C hrom atographie su r papier. E lle a  étud ié  Pinfluence des osazones séparées su r le dosage de Pacidé ascorbique. Elle a  é tab li que Pex tin c tio n  de Posazone non séparé différe grandem ent de l’extinction  de Posazone de Pacidé ascorbique vraie. P our les m atiéres étudiées Pextine- tio n  des substances étrangéres peu t augm ent er de 20 a  40% Pextinction de Posazone de Pacidé ascorbique.128

A ROE-féle aszkorbinsav meghatározási módszer alkalmazása növényi anyagokra

http://acta.bibl.u-szeged.hu/81891/1/elelmiszervizsgalati_kozlemenyek_1960_04-05_121-128.pdf

A ROE-féle aszkorbinsav meghatározási módszer alkalmazása növényi anyagokra

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged