Vándor, Judit

Hungarian

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

Fordítástudomány 7. (2005) 1. szám 112–116Theo Hermans (ed.)Crosscultural TransgressionsResearch Models in Translation Studies IIHistorical and Ideological Issues(Manchester: St. Jerome Publishing, 2002. 217 pp. ISBN 1-900650-47-9)Vándor JuditA Crosscultural Transgressions (Kultúraközi vétségek) (2002) megjelentetésével aSt. Jerome Kiadó a második tanulmánygyûjteményt szenteli a fordítástudománykutatási modelljeinek. Ez azonban csak a kötet alcímébôl derül ki (ResearchModels in Translation Studies II) (A fordítástudomány kutatási modelljei II.),hiszen a fôcím éppoly költôi, mint a Research Models in Translation Studies I (A for-dítástudomány kutatási modelljei I.) kötete esetében volt, amely egy évvel koráb-ban jelent meg Intercultural Faultlines (Interkulturális törésvonalak) címmel (2001).A saját kutatási modellek kidolgozása központi kérdés a fordítástudomány-ban, hiszen a fordítással kapcsolatban még magának a kutatásnak a fogalma semtisztázott, sokan még mindig a fordítás mibenlétérôl szóló gondolkodást tartjákkutatásnak.A kötete szerkesztôje, Theo Hermans elôszavában kifejti, hogy a fordítástu-domány ma sokkal változatosabb, mint amilyennek Holmes 1972-ben elkép-zelte. A kötet tanulmányai két nagy témakör köré csoportosíthatók. Az egyikoldalon a kultúraspecifikus kérdésekkel foglalkozó tanulmányok állnak, a mási-kon – de nem szembeállítva – a kultúraközi kutatásokkal kapcsolatos cikkeketláthatjuk.A tanulmányok a fordításkutatással, a kutatás természetével, céljaival, kiterje-désével, folyamatával, a kutatás kontextusával és módjával foglalkoznak. A kötetközéppontjában elsôsorban történeti és ideológiai kérdések állnak: az episzte-mológia, historiográfia, a nyelv politikája gyakran egymással összefonódva jelen-nek meg. Az eltérô megközelítési módok és esettanulmányok együttese így, egyköteten belül rávilágít az új, innovatív irányokra és új kérdéseket tesz fel a fordítás-tudománynak.A kötet két részre osztható. Az elsô rész (1–7. fejezet) tanulmányai elsôsorbana leíró fordítástudomány eszközeit igyekeznek finomítani és megújítani, míg amásodik részben (8–12. fejezet) ideológiai kérdések kerülnek elôtérbe. A két részközött nincs éles határ, csupán az egyik erôsebben hangsúlyozza a modellálást,míg a másik az ideológiai magyarázatra fekteti a hangsúlyt. Jellemzô, hogy amegközelítésben a bipolarizálás, a kétpólusos szemlélet helyét átveszi vagy azeklektika és a dinamikus megközelítés, a kategóriák rugalmas kezelése, átrende-zése, átértékelése. Minden szerzôben közös az erôs önreflekciós elem.Maria Tymoczko a Connecting the Two Infinite Orders, Research Methodology inTranslation Studies (A két végtelen rend összekapcsolása, kutatási módszertan afordítástudományban) címû tanulmányában összeköti a mikro- és a makroszin-teket, ezzel nemcsak a szöveget kapcsolja össze a tartalommal, hanem kiterjesztia fordítástudomány kutatási területét, ahol a mikroszinten a szövegszegmentálástérti, a makroszinten a geopolitikai kérdéseket. A két végtelen rend a szövegszeg-mentálás és a szöveg kontextusa. Bipolarizálás helyett olyan empirikus kutatásimódszerre van szükség, amely Toury és Baker vágyával ellentétben nem lehetértékmentes. A kutatók társadalmi helyzete és az intézményes megszorítások, ame-lyek keretén belül a fordításkutatás történik, nem hagyhatók figyelmen kívül. Fon-tosnak tart más kultúraközi diszciplínákat is, nevezetesen az antropológiát, etno-gráfiát, amelyek segíthetnek válaszolni arra az alapkérdésre, hogy miképp rep-rezentáljuk a kulturális gyakorlatot anélkül, hogy erôszakot követnénk el rajta.A fordítástudomány esetében az anyag, amivel dolgozunk más kódban, nyel-ven, írással, hagyományrendszerben, gondolatvilágban született szövegek – a for-dítástudomány pedig ezeknek a reprezentatív szövegeknek a reprezentációjávalfoglalkozik.Edorado Crisafulli cikkében, a The Quest for an Eclectic Methodology of Trans-lation Description-ban (Az eklektikus módszertan keresése a leíró fordítástudo-mányban) metaszinten kapcsolja össze az elméletet a gyakorlattal. Célja a leírófordítástudomány újraértékelése, az úgynevezett „történeti empiricizmus” mellettteszi le a voksát, amikor arra törekszik, hogy a leíró tudományt összekapcsolja ahermeneutikával, a minôséget a mennyiséggel, a történetit a politikaival, azempíriát az ideológiával. Ez az eklekticizmus lesz az, mondja, ami lehetôvé teszi,hogy értékelni tudjuk az egyedi elôfordulásokat, azokkal a különleges esetekkel,amelyek történetileg ugyan jelentôsek, ám nem helyezhetôk bele a jelenlegikutatási keretekbe. Ez nem valaminek a kárára történne, hanem kiegészítené azáltalános szabályt. Az eklektika az a lehetôség, amellyel a maga bonyolultságá-ban, egyszerûsítés nélkül ragadhatjuk meg és magyarázhatjuk a jelenségeket.Sehnazar Tahir-Gürçaglar tanulmányában a What Texts Don’t Tell, The Usesof Paratexts in Translation Research (Amirôl a szöveg nem beszél; a paraszövegfelhasználása a fordításkutatásban) a módszertan és a historiográfia kettôsségejelenik meg. A szerzôt a fordítói normák vizsgálata vezette el a fordítás paraszö-vegeihez, melynek során Genette meghatározásából kiindulva kritizálja azt,mondván, hogy ha a fordítást csupán paraszövegként fogadjuk el, akkor szük-ségtelenül leszûkítjük. Abban is vitatkozik Genete-tel, hogy a fordítói elôszót(szintén paraszövegszerû jelenség) nem hajlandó „allografikus” szövegnek tekin-teni, mert ezzel véleménye szerint megfosztjuk a fordítót attól, hogy ô lenne afordított szöveg szerzôi (authorial) hangja.A fordításkutatás történetében sokan akarják feltérképezni azt a társadalmi-kulturális kontextust, amelyben a fordítás megszületik, és amely befogadja azt.A kontextualizáció (Toury) olyan módszertant kíván, amely egyszerre képes afordított szöveget és a fordításról szóló metadiskurzust figyelembe venni. A para-szöveg olyan textuális anyag, amely nem képezi a fordított szöveg ténylegesrészét: elôszó, utószó, cím, köszönetnyilvánítás, illusztrációk és más köztes jelen-ség, amely közvetít a szöveg és az olvasó között. A szerzô szerint ezek az elemeksegíthetnek feltárni azokat a jelenségeket, amelyek hiányoznak, vagy csak implicitejelennek meg a fordított szövegben.Elsie Chan a Translation Principle and the Translator’s Agenda, A Systemic ApproachFordítástudomány 7. (2005) 1. szám 113to Yan Fu (Fordítási elvek és a fordító feladata,Yan Fu szisztemikus megközelí-tése) címû cikkében Even-Zohar poliszisztematikus elemzésébôl indul ki, ugyan-akkor támaszkodik André Lefevere munkájára a patronálásról, ideológiáról ésintézményekrôl. A szerzô célja, hogy az elméleti apparátus elemeinek segítségé-vel feldolgozza, milyen társadalmi, kulturális és politikai környezetben születettmeg Yan Funak a jó fordítás követelményeirôl szóló triptichonja. MindeközbenChan tökéletesen tisztában van azzal is, milyen problematikát vet fel az, hogyminderrôl angol nyelven kell írnia.Jeremy Munday módszertani cikke, a Systems in Translation, A Systemic Modelfor Descriptive Translation Studies (Rendszerek a fordításban, a leíró fordítástudo-mány módszeres modellje), a rendszeres, szisztematikus és megismételhetôkutatások jelentôségét hangsúlyozza. Közel áll Toury leíró fordítástudományrólvallott elképzeléséhez, és követi Kitty van Leuven-Zwart módszerét, amennyibenösszekapcsolja az egyértelmûen meghatározott nyelvészeti modellt az interpre-tatív mozgásokkal. Ô is Halliday munkásságát veszi alapul, de nem áll meg anarratív szövegeknél, nem elégszik meg a formális összehasonlítással és afordítási eltolódások beskatulyázásával. Rugalmasan alkalmazza a számítógépestechnológiát és a korpusznyelvészet eredményeit. Abban is meghaladja a korábbimodelleket, hogy a leírást igyekszik összekapcsolni a magyarázattal: azt a politi-kai és szociokulturális közeget is figyelembe veszi, amelyek segítségével magya-rázni lehet a megfigyelt jelenségeket. Modelljét Gabriel García Marquez szöve-gének három angol fordításával illusztrálja.Jean-Marc Gouanvic tanulmánya, az A Model of Structuralist Constructivism inTranslation Studies (A sturkturalista-konstruktivista modell a fordítástudomány-ban) Pierre Bourdieu kulturális szociológiájára épít, a habitus fogalmát, területétheurisztikus eszközökkel ismerteti, amelyet aztán egy amerikai regényrôl készültkét francia fordítás esettanulmányával illusztrál. Újszerû az elemzésben, hogyfolyamatorientált, egész pontosan produkció orientált. A fordítás mint produk-ció azt a pillanatot vizsgálja, amikor a fordítás a fordítói ügynökség (kiadó)habitusának megfelelô formában megjelenik. A habitus fogalma összeköti azegyéni fordítói cselekvést azokkal a társadalmi erôkkel, amelyekben mûködik. Aszerzô olyan magyarázó modellt keres, amely az egyént összefûzi a közösséggel,az egyénit a társadalmi és történeti kontextussal. A szerzô tanulmánya végénleszögezi, hogy a fordítástudomány addig nem lehet felnôtt, érett tudomány, amíg afordítók nem kapják meg az ôket megilletô helyet a kulturális termelés területén.Derek Boothman szerint – Translability between Paradigms, Gramsi’s Translationof Corecean Concepts (Paradigmák fordíthatósága, hogyan fordítja Gramsci Crocefogalmait) – a filozófiai fordítás nemcsak két nyelv közötti közvetítést jelent,hanem egyben intralingvális folyamat is lehet, amikor paradigmák, elméleti vagyfogalmi keretek között kell közvetíteni. A tanulmány azt vizsgálja, hogy AntonioGramsci idealista filozófiájának fogalmi rendszerét hogyan váltja át BenedettoCroce a maga marxista fogalmi rendszerén belüli fogalmakká. A gondos elem-zésbôl kiderül, hogy nem pusztán terminusról terminusra, fogalomról fogalomravaló fordításról van szó, hanem összetett filozófiai és ideológiai alkudozás-ról/tárgyalásról, ahol az egyes fogalmakat nem egyszerûen átnevezik, hanem átis gondolják, kritizálják, átrendezik, áthelyezik egy másik intellektuális idiómáváVándor Judit114egy másik hagyományban. A fordítás belevonódás, és a hermeneutikus megértésnem elégszik meg a hideg intellektuális rutinnal, elkötelezettséget, tiszteletet ésérzést kíván, ahogy Gramsci mondta.Saliha Paker tanulmányában – Translation as Terceme and Nazire, Culture-boundConcepts and their Implication for a Conceptual Framework for Research on OttomanTranslation History (A fordítás, mint a terceme és nazire, a kultúrához kötöttfogalmak és hatásuk a török fordítástörténet kutatásának elméleti keretére) – aterceme (fordítás) és nazire (imitáció) történeti szemantikai kutatásáról szól. Aszerzô szerint elkerülhetetlenül fel kell tenni azt a kérdést, milyen nyelvészeti ésirodalmi fordítási stratégiákat alkalmaznak a költô-fordítók, milyen interakcióbakerültek a perzsa és/vagy arab költészettel, a korábbi és kortárs ottomán költô-fordítókkal, hogy értékelték munkájukat a kritikusok és irodalmi életrajzírók, ésmiért szükségszerû, hogy olyan kultúrához kötött fogalmakkal operáljanak,amelyek automatikusan nem feleltethetôk meg azok történeti jelentésének.Segítségükkel megismerhetjük az évszázados fordítói gyakorlatokat, a behelyet-tesítô és a kreatív fordítás közötti viszonyt. Rámutat, hogy a terceme fogalmanem tekinthetô örökkévalónak, nemcsak az évszázadok során, hanem egyetlenévszázad alatt is változott. A szerzô, mint a kötet szerzôi közül sokan mások is,megemlíti azt az ironikus helyzetet, hogy angolul kell artikulálnia saját kultúrá-ját, kulturális hagyományait, megállapítja, hogy a nyelvek közti hatalmi egyen-súly aszimmetrikus.Martha Cheung tanulmánya, a Power and Ideology in Translation Research inTwentieth-Century China, An Analysis of Three Seminal Works (Hatalom és ide-ológia a huszadik századi Kína fordításkutatásában: Három gondolatébresztôtanulmány elemzése) azt állítja, hogy a historizálás és kontextualizálás, amely afordítástörténet korábbi tanulmányaira jellemzô, a fordítástudomány és a fenn-álló társadalompolitika és ideológia közti viszonyra is alkalmazható. A tanul-mány három kortárs kínai fordítástörténettel foglalkozó cikket elemez, ésmegállapítja, hogy a fordítás kutatása önmagában is ellenszegülhet a kor ideoló-giai hatásának. Ezt vizsgálva a kutatás kutatója metaszinten foglalkozhat a fordí-táskutatással, és az így szerzett tudás felvértezheti a kutatót, aki ezzel megôriz-heti kritikai gondolkodását.Gordon Brothersot cikkének címe a Tlaloc Roars, Native America, the West andLiterary Translation (A tlaloc üvöltése, az amerikai bennszülöttek, a nyugat és azirodalmi fordítás). Ha elolvassuk és lefordítjuk ezeket a szövegeket, radikálisanát kell értékelnünk az egyébként megingathatatlannak tûnô nyugati kategóriákat.Filozófiai kaland, mely új modellek létrehozásához vezethet. Brothersot kétCortez elôtti szöveg segítségével illusztrálja, micsoda kihívást jelent ezek fordí-tása még az avatott szakembernek is. Nincs lineáris olvasás. A kódolt szövegekegy olyan világra vonatkoznak, amely legtöbbünk számára teljességgel ismeret-len. Mindez felhívja a figyelmet, hogy a fordítástudomány nem foglalkozhatkizárólag egy maroknyi indoeurópai nyelvvel, új dimenziókat nyit a jelenlegi for-rástudomány elôtt.A vizuális szöveg megfejtése és átültetése elsôre fordításnak tûnik, ám ebbenaz esetben az, amit eddig az úgynevezett univerzálékról mondtunk, csak bizonyosszövegtípusra, idôkeretre és írásra alkalmazható.Fordítástudomány 7. (2005) 1. szám 115Michaela Wolf a Culture as Translation – and Beyond, Ethongraphic Models ofRepresentation in Translational Studies (A kultúra mint fordítás – és ami mögöttevan, reprezentációs etnográfiai modellek a fordítástudományban) címû cikkébenaz etnográfia és a fordítástudomány kapcsolatát taglalja. Az etnográfiában, ahogya fordításban is, a Másságot nem verbalizálják, csak indirekt módon, az etnográ-fus vagy a fordító szûrôjén keresztül jut el a befogadóhoz. A kulturális textualizá-lás és konceptualizálás hozta felszínre a „reprezentáció krízisét” az irodalomtudo-mányban, histográfiában és etnográfiában. Napjaink etnográfiai megközelítéseigyekszik transzcendálni a bináris oppozíciókat (megfigyelô és megfigyelt).A pluralista szemléletet a fordítástudomány is felhasználhatja. Ha a fordítás többmint két nyelvi rendszer közti transzfer, ha a reprezentáció reprezentációja,akkor kidolgozható egy olyan heurisztikus kulturális fordítási modell, amelyfeltárja a hatalmi viszonyokat, a kulturális pluralizmust és az interdiszciplinaritásjelentôségét.Sebnem Susam-Sarajeva tanulmánya, a A ‘Multilingual’ and ‘International’Translation Studies?(“Többnyelvû” és “nemzetközi” fordítástudomány?) a glo-bális piacon folyó intellektuális diskurzus politikájával, a világ nyelveinek aszim-metrikus hatalmi viszonyával foglalkozik. Véleménye szerint a tudományos világa központot és nem a perifériát részesíti elônyben. A gazdasági életben a peri-féria szállítja az intellektuális érdeklôdésre számot tartható nyersanyagot, de akereskedelemi szabályok (tudományos sztenderdek, fokozatok, állítólagosan uni-verzális módok, univerzálék) a központban, a centrumban születnek meg. Azegyensúlyi hiánynak a nyelv csak egyik aspektusa. Az elméletek, módszerek,paradigmák a központból terjednek el a világban, és érvényességüket úgy nyerikel, hogy elôbb az „ismerôs”, majd „egzotikus” környezetben tesztelik ôket.A posztkoloniális világban azonban ez a folyamat nem marad kritika nélkül,még akkor sem, ha ironikus módon, ezt a kritikát is csak angol nyelven lehetterjeszteni.Mint említettük, a kutatási modellek kérdése kényes kérdés a fordítástudo-mányban, ahol abban sincs egyetértés, hogy mi tekinthetô egyáltalán kutatásnak,ezért ez a két tanulmánygyûjtemény, amelynek címe kutatási modellek leírásátígéri, joggal kelt nagy várakozásokat az olvasóban. A Research Models in Transla-tion Studies I. a 2000-ben rendezett hasonló címû manchesteri konferenciaanyagát tartalmazta, amelyen sok korpusznyelvészeti elôadás hangzott el, és akötetbôl tényleg lehetett kutatási ötleteket meríteni. Ez nem igazán mondhatóel a második kötetrôl, amely nem épült konkrét konferencia anyagára, és hasz-nálható kutatási modell is jóval kevesebb van benne. Bár a „kultúra” szó mind-két kötet címében benne van, az elsô kötetben még nyelvi kérésekrôl is volt szó,a második kötet szinte teljes egészében a fordítás kulturális, történelmi és ideoló-giai kérdéseire koncentrál.Vándor Judit116

Theo Hermans (ed.): Crosscultural Transgressions Research Models in Translation Studies II Historical and Ideological Issues

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/10831/86468/1/Theo%20Hermans%20%28ed.%29%20Crosscultural%20Transgressions.pdf

Theo Hermans (ed.): Crosscultural Transgressions Research Models in Translation Studies II Historical and Ideological Issues

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)