Molnár-Tamus, Viktória

DEREP-OKT

Szabó Magda és a római szépségápolásMolnár-Tamus Viktóriafőiskolai docens, Debreceni Református Hittudományi EgyetemAz egyetemi oktatók tevékenységének egyik legkönnyebben vizsgálható mutató- ja bármely korszakban, az általuk előadott téma alapján készült hallgatói dolgo- zatok száma, tárgya és értékelése, ezért doktori tanulmányaim kutatómunkáját kiterjesztettem a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Bölcsészet- tudományi és Természettudományi Könyvtár (DE ENK BTK és TTK) Kézirattá- rának ilyen jellegű dokumentumaira. Az eredményeket disszertációm1 egyik alfejezetében foglaltam össze. Megállapításaimat az összes 1914–1949 között született bölcsészkari dolgozat figyelembevételével tettem. Egyik legmeglepőbb felfedezésem a hazai és nemzetközi hírnévvel egyaránt rendelkező Szabó Magda író, költő és műfordító, magyar-latin szakos tanár, egykori debreceni egyetemi hallgató szakdolgozata, egyben bölcsészdoktori disszertációként megvédett írá- sa, mely(ek) részletes elemzését mutatom be ebben a tanulmányban.2Szabó Magda egyetemi dolgozataiIgazi különlegességet hordoz Szabó Magda (1917–2007) De medicaminibus faciei apud Romanos usitatis (A római szépségápolás) című szakdolgozata nem- csak szerzőjének kiléte, hanem témaválasztása miatt is.3 A később neves, és sokat fordított írónő egyetemi diplomaszerző munkájából ugyanezzel a címmel, egy évvel később doktori értekezés született. Témaválasztását azzal indokolja, hogy„[…] a női lélekben feltétlenül, már az ősi időktől kezdve benne él a vágy, hogy szép legyen, s ha szép, lehetőleg még szebb, sokkal szebb a többi asszo- nyoknál. […]”41 Tamusné Molnár Viktória: Művészeti nevelés az egyetem falai között és azon túl. A debreceni egyetem bölcsészettudományi kara oktatóinak művészeti, művészetelméle- ti és művészetpártolói tevékenysége 1914–19492 A kutatás támogatója a Debreceni Református Hittudományi Egyetem kutatásfinanszí- rozási pályázata volt.3 A Módis László által szerkesztett bibliográfia (1955) egy Szabó Magdolnát említ négy dolgozattal, pedig két személyről van szó: egyikük a latin–magyar szakon, 1939-ben diplomázott közismert írónő, másikuk egy történelem–földrajz szakon 1933-ban vég- zett hallgató.4 Szabó M, 1939, 3–5.kép: Szabó Magda debreceni egyetemistaként; forrás: Borbély (2020)kép: Érdekességek a szépségápolás történetéből; forrás: (sz.n.) (2017) https://24.hu/elet-stilus/2017/11/20/erdekessegek-a-szepsegapolas-tortenetebol/Miután kifejti, hogy a nő ugyanaz a szépségre törekvő lény volt már az ókorban is, mint a modern korban, kitűzi dolgozata célját:„S nekünk az a feladatunk, hogy megvizsgáljuk: hogy szépítette magát az ókor asszonya. Ott, ahol a kor lazult erkölcse a férfiak szépségápolását is magá- val hozta, arra is ki fogunk terjeszkedni, hiszen ez is a rómaiak szépségápolásá- hoz tartozik.”5kép: Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában; forrás: Hughes (2020) https://mult-kor.hu/ltzkdes-es-szepsegapolas-a-csaszarkori-romaban-20200717Ezután tisztázza az alapvető fogalmakat, amiből kiderül, a szépségápolás szoros összefüggésben áll a higiéniával, vagyis a testkultuszból fejlődött ki, a teljes testápolásból, nem csak az arcápolásból. Körülhatárolja feladatait, vagyis a római szépítkezésen belül meg kívánja magyarázni, mi ösztönözte a nőt arra, hogy szépítőszereket alkalmazzon, mit használt, és mennyi munkát jelentett ez neki naponta. Azt ígéri, hogy mire eléri célját, teljes egészében feltárja a NŐ-t, aki nem sokban különbözik huszadik századbeli társától, csupán kevésbé fino- mabb kozmetikai cikkei lesznek.65 Szabó M, 1939, 5–6.6 Szabó M, 1939, 9.kép: Napi szépségápolás római módra; forrás: (sz.n.) (2014) https://trendmano.blog.hu/2014/10/26/napi_szepsegapolas_romai_modraA szépségápolásról írók irodalmi egyéniségére is kitér, például Horatius és Ovidius esetében. Előbbi csak azért említ néha illatos olajat, kenőcsöt, balzsa- mot, hogy aláfesse velük versei hangulatát. Utóbbi tankölteményt írt kifejezetten nőknek a női arc szépítőszereiről,7 amiből csak alig százsoros töredék maradt ránk, amit Szabó Magda részletesen elemez dolgozatában sok más, a témához szorosan kapcsolódó sajátosság feltárásával. A testkultusz egyszerű tisztálkodási vágyból indult el, amíg a magánélet szerves és elengedhetetlen része lett. Ennek eszközei a hajápolás ezer fortélya, a bőr üdén tartásának mesterfogásai, az ungu- entum8 szétágazó szerepe, a színes festékek és kozmetikai szerek sokasága; és helyszínei, a fürdőszoba, az ebédlőterem, az élet minden élettere.7 Medicamina Faciei Feminae.8 gyulladáscsökkentő bőrápolókép: Pipere, wellness és fitness az antik nőknél; forrás: Vágási (2015) https://romaikor.hu/a_romaiak_mindennapi_elete/romai_nok/romai_szepsegapolas/szepitkezes/cikk/hajapolas hajfestesBemutatja a női divatot, arc- és hajfestést, és az ehhez társuló férfi szépség- ápolást, elsősorban a színházakban. Harc indult a szép arc, a szép külső elérésé- re.„Láttuk a kozmetika forrongó uralmát, mely lassan és alázatosan el- enyészik a kereszt árnyéka alatt.”99 Szabó M, 1939, 109.kép: Egy kb. Kr.u. 150-ből származó, 5 cm magas és 6 cm átmérőjű fém tégelyben talált krémet mutat be Liz Barham, a Museum of London konzervátora;forrás: Tóth (2020) https://www.noklapja.hu/aktualis/2020/09/13/okori-szepsegpraktikak-otthoni-szepsegapolas/A befejező részben kifejti, hogy a római testkultuszhoz számos jelentős kul- turális, etikai, történelmi, sőt még közgazdasági kérdés is kapcsolódik. Újra azt állítja, hogy az ókori római ember hasonló életet élt, mint a modern kor embere. Párhuzamba állítja szépségápolás és kultúra fogalmát, mert szerinte elválasztha- tatlanok egymástól.„A szépségápolás fejlődése a kultúra haladását hiánytalanul visszatükrözi. […] a kultúra magával hozza a szépségápolást, viszont a test ápolása elképzel- hetetlen kulturális alapok nélkül.”10Nagyon mély társadalmi, gazdasági, politikai és vallási összefüggéseket mutat ki a római polgár életterének, szokásainak fokozatos bővülése következté- ben, melynek fontos összetevője éppen a test kultusza volt.„És nem csodálkozhatunk, ha a birodalom, százados világhatalma után las- san inogni kezd, mert a festék és a túlságba vitt testkultusz öl és pusztít, s az állam gyökereit támadja meg, mely a családok közt rejlik.”1110 Szabó M, 1939, 102.11 Szabó M, 1939, 104.kép: Modern módszer vagy ősi szépségpraktika? forrás: Tóth (2020) https://www.noklapja.hu/aktualis/2020/09/13/okori-szepsegpraktikak-otthoni-szepsegapolas/Vallja, hogy témájának kutatása közben ébredt rá arra, hogy a testkultusszal járó társadalmi változások egyenesen vezettek a Római Birodalom bukásához. Egy új területet is megnyit a római testkultusz kérdése, mégpedig a közgazda- ságtanét. Ami hozzá vezet, az a szépségápolási receptek, az anyagbeszerzési leírások, a luxuscikkek világa.„A római közgazdaság szempontjából fontos tény, hogy a szépség- ápolási cikkek12 új pénzforrást nyitnak meg a birodalom számára.”13A dolgozat végéhez közeledve levonja a következtetéseket is, melyek sze- rint az ókori római szépségápolás hozzájárult a gazdasági fellendüléshez, a szép- érzék és közízlés fejlődéséhez, de ugyanakkor az erkölcsi-etikai lesüllyedéshez, és végül a Római Birodalom bukásához. A magyar-latin szakos bölcsészhallga- tó, a később híres és igen népszerű magyar írónő az alábbi mondattal fejezi be különleges témájú szakdolgozatát:12 Szíriai balzsam, egyiptomi dióolaj, illíriai írisz, líbiai árpa stb.13 Szabó M, 1939, 105–106.„Talán sikerült rámutatnunk arra a fontosságra, melyet a szépségápolás a római életben képviselt.”14kép: Ilyen volt a szépségideál az ókori Rómában; forrás: Simon (2021) https://femina.hu/szepseg/okori-roma-szepsegapolas/„A római szépségápolás” bírálata és jelentőségeA bíráló professzor, Darkó Jenő szerint a dolgozat teljes képet ad a római szépségápolásról az irodalmi források alapján, melyeket a legszélesebb körben felhasznált a jelölt egészen a legapróbb részletekig, a szépítkezési receptek összeállításáig. A kutatás kiterjed a szépségkultusz fizikai és esztétikai alapjaira, valamint közgazdasági vonatkozásaira és a kereszténység reakcióira is e kultusszal szemben.„Nem mulaszt el egyetlen szempontot sem s csak a monumentális források felhasználásában lehetett volna többre mennie, ha archeológiai tanulmányai ezt lehetővé tették volna.”15Néhány gépelési hibától eltekintve Szabó latinságát jónak ítéli meg Darkó, így összességében dicséretes eredménnyel fogadta be tanári szakdolgozatát, amit a szerző doktori értekezésként is megvédett.16 Rajta kívül senki nem doktorált művészeti témával ebben a tárgykörben.14 Szabó M, 1939, 109.15 Szabó M, 1939, utolsó oldal.16 Szabó M, 1940. Szabó Magda szellemiségében egész életében hű maradt szeretett szülő- és iskolavárosához, Debrecenhez. Itt töltött életének és iskolás éveinek emlé- keit számos művében megörökítette. Irodalmi közéleti indulása is e városhoz köthe-kép: Doktoravatás, 1940. május 4. (Szabó Magda a frissen avatott doktorok között); forrás: http://hdl.handle.net/2437/83770https://dea.lib.unideb.hu/bitstreams/c394bc8e-4639-4968-bd68- 4b09fb38a0f9/downloadAz ókori kultúrák világába kalauzolt(ak) bennünket Szabó Magda dolgoza- ta(i), mely(ek) jelentőségét így összegzi Bózsa Anikó 2016-ban benyújtott dok- tori értekezésében:„[…] máig minden magyar nyelven születő publikáció gondolatiságának irányát kijelölő munka Szabó M. A római szépségápolás c. doktori disszertáció- ja, amely a felsoroltakon túl részletesen kitér a kortárs auktorok különböző szel- lemi irányzatok, világnézetek által befolyásolt, római testápolási szokásokról alkotott ítéletére.”17A római kori szépség- és testápolást többféle, közvetlen és közvetett forrás alapján vizsgálták a kutatók. Vannak köztük kifejezetten a szépítkezésre vonat- kozó tanácsadó, ún. „nevelő” célzatú írások, melyek száma kevesebb, mint a csak közvetett módon informáló forrásoké. Ezek egyrészt tudományos munkák, másrészt irodalmi alkotások. A szerzők által közölt adatokból kirajzolódó kép nagyjából tükrözi a kor testápolási szokásait, szereit, ezek kereskedelmét mind- amellett, hogy a rendelkezésre álló források köre térben, időben és társadalmilag korlátozott (Bózsa, 2016, 299).tő, mivel 1937-ben Oláh Gábor író mutatta be a Csokonai Körben az új debreceni költők között az akkor pályakezdő irodalmárt (Bakó, 1986, 347).17 Bózsa, 2016a, 38.kép: Szabó Magda fiatal tanárkéntforrás: https://images.gr-assets.com/authors/1321090910p8/5168929.jpgFelhasznált irodalomBAKÓ Endre (1986): Irodalmi élet a két világháború között. In: Debrecen története 4.1919–1944. Debrecen, 1986. Szerk. Tokody Gyula 329–360.BORBÉLY Zsuzsa (2020): Szabó Magda Abigéljét kell olvasni a karanténban a Guardian szerint https://fidelio.hu/konyv/szabo-magda-abigeljet-kell-olvasni-a-karantenban-a- guardian-szerint-154921.html – letöltés: 2023. 01. 02.BÓZSA Anikó (2016a): A szépségápolás tárgyi emlékanyaga Pannonia Magyarországra eső részén. Doktori (PhD) értekezés. 1. kötet. ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola Régészeti Program. Budapest, 2016. https://edit.elte.hu/xmlui/static/pdf-viewer-master/external/pdfjs-2.1.266- dist/web/viewer.html?file=https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/32398/dissz_bozsa_aniko_tortenelemtud_kotet1.pdf?sequence=1&amp;isAllowed=y – letöl- tés: 2023. 01. 08.BÓZSA Anikó (2016b): A szépségápolás tárgyi emlékanyaga Pannonia Magyarországra eső részén https://romaikor.hu/a_romaiak_mindennapi_elete/a_romai_divat/szepsegapolas_es_t estkultura_a_romai_korban/cikk/szepsegapolas_es_testkultura_a_romai_korban_ le- töltés: 2023. 01. 02.EGYETEMTÖRTÉNETI fotótár. https://hdl.handle.net/2437/6284 – letöltés: 2023. 01. 02. HUGHES, John (2020): Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában https://mult-kor.hu/ltzkdes-es-szepsegapolas-a-csaszarkori-romaban-20200717 – letöltés: 2023. 01. 02.MÓDIS László (1955, szerk.): A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemkönyvtárának évkönyve 1954. 2. rész. Kézirat – A Debreceni Tudományegyetem Bölcsészettudomá- nyi Karához benyújtott pályamunkák, tanári szakdolgozatok és doktori értekezések bibliográfiája 1914–1950. DE ENK Kézirattára.SIMON Dorina (2021): Ilyen volt a szépségideál az ókori Rómában: sokszor igen bizarr szerekkel szépítkeztek a nők https://femina.hu/szepseg/okori-roma-szepsegapolas/ – letöltés: 2023. 01. 02.SZABÓ Magda (1939): De medicaminibus faciei apud Romanos usitatis (A római szép- ségápolás), szakdolgozat, kézirat, Debrecen.SZABÓ Magda (1940): A római szépségápolás. Beke Zoltán könyv- és lapkiadóvállalata, Debrecen.TÓTH Orsi (2020): Modern módszer vagy ősi szépségpraktika? https://www.noklapja.hu/aktualis/2020/09/13/okori-szepsegpraktikak-otthoni- szepsegapolas/ – letöltés: 2023. 01. 02.VÁGÁSI Nóra (2015): Pipere, wellness és fitness az antik nőknél c. BA szakdolgozatának Rómára vonatkozó, hivatkozások nélküli kivonata. https://romaikor.hu/a_romaiak_mindennapi_elete/romai_nok/romai_szepsegapolas/sz epitkezes/cikk/hajapolas hajfestes – letöltés: 2023. 01. 02.(SZ.N.) (2014): Napi szépségápolás római módra https://trendmano.blog.hu/2014/10/26/napi_szepsegapolas_romai_modra – letöltés: 2023. 01. 02.(SZ.N.) (2017): Érdekességek a szépségápolás történetéből https://24.hu/elet- stilus/2017/11/20/erdekessegek-a-szepsegapolas-tortenetebol/ – letöltés: 2023. 01.02.(SZ.N.) (É.N.): Magda Szabó. https://images.gr- assets.com/authors/1321090910p8/5168929.jpg - letöltés: 2023. 01. 02.

Szabó Magda és a római szépségápolás

https://derep-okt.drhe.hu/265/1/Debreceni%20Szemle%2C%20Szab%C3%B3%20Magda%20%C3%A9s%20a%20r%C3%B3mai%20sz%C3%A9ps%C3%A9g%C3%A1pol%C3%A1s.docx

Szabó Magda és a római szépségápolás

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

DEREP-OKT