A magyarországi agrárüzemek száma folyamatosan csökken, amivel párhuzamosan a
támogatást igénylők számának csökkenése és birtokkoncentráció folyamata is tetten érhető. A
kis- és közepes méretű gazdaságok helyét átveszik a nagy- és óriás gazdaságok. A
földtulajdonból és földhasználatból kiszorult helyben lakó gazdálkodóknak más megélhetés
után kell nézniük. A folyamat a rurális térségek eltartóképességének zsugorodást eredményezi,
az elvándorlás és a munkahelyek megszűnése révén. További probléma, hogy az Európai Unió
forrásai hatására a mezőgazdaság számos esetben támogatástermelő forrássá degradálódott,
mint befektetési lehetőség. A magyarországi birtokméret-változás a Magyar Államkincstár
(MÁK) közzétételi adatai alapján reálisabban és szemléletesebben kimutatható, mellőzve a
kistermelői/őstermelői/háztáji gazdálkodói adatokat, amelyek torzítják az egyébként publikált
számokat. Az éves adatok standardizálásával újszerű információként jelenik meg a helyben lakó
gazdaságok átlagos mérete, és a járásonkénti koncentrációja. Az eredmények lehetőséget
biztosítanak újszerű megállapításokra, és további vizsgálati irányok (gazdasági társaságok és
magánszemélyek kapcsolata, családi földtulajdon, érdekkörönkénti földhasználat, stb.)
meghatározására az eddig nem tanulmányozott területen