Ambrus Edit

Aranyász Krisztián

Boda Krisztina

Nagy Edit

Somfay Attila

Szilágyi Levente

Hungarian

University of Szeged

A tréning hatása a poszturális kontrollra COPD-s betegeken Szilágyi Levente 1, Aranyász Krisztián 2, Dr. Ambrus Edit 2, Prof Dr. Boda Krisztin/, Dr. habil. Nagy Edit', Prof Dr. Somfay Attila 4 'Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar, Fizioterápiás Tanszék 2 Csongrád-Csanád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza 3 Szegedi Tudományegyetem, Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet, 4Szegedi Tudományegyetem, Tanszék Bevezetés: A COPD ( chronic obstructive pulmonary disease) a évtizedben a harmadik halálokká válik világszerte. Az egész szervezetet betegség, amely betegek funkcionális kapacitásának csökkenését okozza. A légzéssel kapcsolatos tünetek mellett az extrarespiratórikus, másodlagos tünetek is befolyásolják a betegek állapotát. Az egyensúly megtartásának csökkenése is az egyik ilyen szisztémás tünete a betegségnek, amely az elesés kockázatának növekedésével jár együtt. A tréning (IMT:inspiratory muscle training) elfogadott módszer a betegek rehabilitációjában a nehézlégzés csökkentése céljából. A legfontosabb izomnak, a rekeszizomnak nemcsak a légzésben van szerepe, hanem a törzs stabilizálásában is. Kutatásunk célja az volt, hogy kimutassuk a tréning hatásosságát az egyensúlyra az obstruktív betegek rehabilitációjában. Betegek és módszerek: 40 stabil állapotú COPD-s beteg vett részt a vizsgálatban. 21-en az IMT csoportba 19-en a kontroll csoportba kerültek random módszer alapján. A páciensek 3 hetes komplex rehabilitációs programon vettek részt, melynek része volt: a kerékpár ergométeres kondicionálás, funkcionális körtréning, súlyzós edzés, betegoktatás és relaxáció. Az IMT csoport PowerBreathe medic készülékkel végzett naponta kétszer 30 légzést a MIP (Maximal Inspiratory Pressure) 30-60%-val. A rehabilitáció kezdetén és végén, majd ambulánsan a kórházi kezelés számított harmadik hét végén ismét felméréseket végeztünk a pácienseken, az IMT csoport otthonában is folytatta a tréninget. Az során mértük a légzésfunkció kapcsán a MIP értéket, a Diaphragma vastagságát ultrahangos méréssel, az egyensúly kapcsán a Test tömegközéppont kilengését nyitott és csukott szemmel, pedobarográffal (Tecscan) és funkcionális egyensúlyi vizsgálatokat végeztünk (pl. Timed UP and Go teszt). Az adatelemzés során kovarianciaanalízist végeztünk az SPSS program segítségével. Eredmények: A két csoport kezdeti alap élettani és légzésfunkciós paraméterei nem különböztek. Szignifikáns javulást találtunk (p<0,05) az IMT csoportnál a kontroll csoporthoz képest: a MIP értékekben, az összes funkcionális egyensúlyi paraméter és a test tömegközéppont kilengés vizsgálat csukott szemmel kivitelezett számos értékében. Következtetések: Egyes kutatások az IMT additív hatását a pulmonológiai rehabilitáció hatásosságának területén. Az eredményeink alapján az IMT kezelésnek továbbra is szerepe lehet a betegek rehabilitációjában, mind az egyensúly fejlesztés, mind a légzésfunkció szempontjából. A funkcionális egyensúlyi paraméterek javításán keresztül csökkentheti a magas elesési kockázatot, és ezáltal a betegek is javíthatja, valamint a mortalitást is csökkentheti. 

A légzőizom tréning hatása a poszturális kontrollra COPD-s betegeken : [absztrakt]

http://acta.bibl.u-szeged.hu/78055/1/etszk_kongresszusi_kiadvany_2021_013.pdf

A légzőizom tréning hatása a poszturális kontrollra COPD-s betegeken : [absztrakt]

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged