Molnár Gyöngyvér

Ökördi Réka

Hungarian

University of Szeged

XVIII. Pedagógiai Értékelési Konferencia 18th Conference on Educational Assessment 2022. április 21–23.  21–23 April 2022    63 HÁTRÁNYKOMPENZÁCIÓ ÉS MATEMATIKAI FOGALOMÉPÍTÉS AZ ALSÓ TAGOZATON: DIGITÁLIS FEJLESZTŐPROGRAM MATEMATIKÁBÓL Ökördi Réka *, Molnár Gyöngyvér ** * Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola ** Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Intézet; MTA-SZTE Digitális Tanulási Technológiák Kutatócsoport Kulcsszavak: technológiaalapú fejlesztőprogram; hátránykompenzáció; matematikai készségek Az elmúlt két tanévben az iskoláskorú diákok 91%-át érintette világszerte a digitális oktatásra való hosszabb-rövidebb ideig tartó, vagy akár többször ismétlődő átállás (UNESCO, 2020). A távolléti oktatás hatására az alsó évfolyamokon tanulók közül a szociális, mentális vagy képességbeli hátrányokkal rendelkező gyerekek matematikai teljesítményében visszaesés következett be (Engzell et al., 2021; Gore et al., 2021). Amennyiben a lemaradók az őszi tanévkezdést követően nem részesültek célirányos megsegítésben és felzárkóztatásban, még decemberre sem csökkent a lemaradásuk mértéke (Weidmann et al., 2021). A 2–8. évfolyamos magyar diákok átlagos tudás- és teljesítményszintje is alacsonyabbnak bizonyult a 2020/21-es tanév elején, mint az azt megelőző két tanév azonos időszakában (Molnár et al., 2021). A jelen kutatás célja egyrészt a lemaradók gondolkodási képességeinek és műveletvégzési készségeinek fejlesztése, másrészt az online térben megvalósuló hátránykompenzáció sajátosságainak, előnyeinek és korlátainak feltérképezése volt. A kontrollcsoportos kísérlet célcsoportját 3. és 4. évfolyamos diákok alkották (N=234). Az egyéni tanulási utak bejárását lehetővé tevő fejlesztő feladatsorok a szorzás és bennfoglalás koncepciójának megértését és elmélyítését célozták, igazodva az iskolai követelményekhez. Az innovatív digitális fejlesztőprogram az eLea, az elő- és utóteszt az eDia online platformon keresztül valósult meg (Molnár & Csapó, 2019). A digitális platformon megvalósuló fejlesztőprogram a feladatok kiközvetítésén túl a pedagógus motivációs és visszacsatolással összefüggő feladatait is tartalmazta. Az elő- és utóteszt (37 item; Cronbach-α=0,96 a harmadik osztályban és Cronbach-α=0,95 a negyedik osztályban) eredményeinek elemzése azt mutatta, hogy azok a tanulók, akik a fejlesztő feladatsorok több mint felét elvégezték, jelentős fejlődést mutattak a szorzás és osztás terén a kontrollcsoporthoz képest. A fejlesztőprogram hatásmérete mind harmadik (d=0,17), mind negyedik osztályban szignifikánsnak (d=0,18) bizonyult. Az egyes altesztek eredményeit itemszinten vizsgálva megállapítható, hogy a kísérleti csoport tagjai a szorzás értelmezését tekintve a különböző mennyiségek megfeleltetésének (Nunes & Csapó, 2011) megértésében fejlődtek, míg a kontrollcsoport tagjai mindössze a szorzás lehetséges számolási eljárásának, az egyenlő tagú összeadásnak az elvégzésében mutattak szignifikáns fejlődést. Ezek az eredmények a szorzás tanítására irányuló jelenlegi gyakorlat átgondolására is késztethetnek. Az eredmények összességben megerősítik, hogy a digitális fejlesztőprogram képes a legnehezebb helyzetben lévő 9-11 éves tanulók matematikai kompetenciáinak javítására a tanórákon vagy más iskolai tevékenységek során, a tantervi követelményekkel összhangban, tanári többletmunka nélkül. Mindez fontos szempont lehet az oktatásban való sikeres megvalósításhoz (Gaffney, 2010).   A kutatást az OTKA K135727, illetve az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Pályázata támogatta (KOZOKT2021-16).   T-12 

Hátránykompenzáció és matematikai fogalomépítés az alsó tagozaton : digitális fejlesztőprogram matematikából : [absztrakt]

http://acta.bibl.u-szeged.hu/77361/1/pek_2022_063.pdf

Hátránykompenzáció és matematikai fogalomépítés az alsó tagozaton : digitális fejlesztőprogram matematikából : [absztrakt]

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged