Labanc, Györgyi

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

Erdei óvodaa „Kék Cinke" természet- és környezetvédelmi óvodai oktató központ szervezésében LABANC GYÖRGYI„Mentsétek meg a reményt" (Konrad Lorenz)„Az óvodai környezeti nevelés célja, hogy olyan szokásokat, szokásrendszereket, viselkedésformákat alakítson ki, amelyek meghatározzák a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus együttélést. "*Óvodánk a „Kék Cinke” környezet- és természetvédelmi óvodai oktató központ Buda­pest VIII. kerületének egyik legforgalmasabb helyén,a Horváth Mihály téren található, ahol a zaj, a por, a szemét midennapos kísérői életünknek. Ennek ellenére, vagy éppen ezért az óvoda kollektívája évek óta kiemelten foglalkozik a környezeti neveléssel, a ter­mészet szeretetére neveléssel, a környezetbarát életmód kialakításának lehetőségeivel. A mi gyerekeink nem csak idejárnak oviba, hanem itt is laknak. Legtöbbjük többemeletes régi házban, vagy az „új” lakótelepen 16 emeletes „panel csodákban”. A zöld terület mi­nimális, talán egy négyzetméter jut minden emberre. A magas házakból a fák apró pon­toknak látszanak, és a „fű” a kutyáké. A közeli játszótéren sem jobb a helyzet, galambok százai lepik el, piszkítják a mászókákat, hintákat, padokat, és kiszorítják a gyerekeket arról a csöpp helyről is, amit a kutyák (kutyások) meghagytak.így gyermekeink furcsa helyzetbe kerültek, hiszen ahol élnek ott csak elviselni lehet az ember által létrehozott környezetet, ami a negatív példák sokaságát sugallja. Ha a mi ovisaink el tudnák olvasni az óvodai környezeti nevelés céljait, biztosan megkérdeznék-  hogyan lehet ezzel a környezettel harmóniában élni? De ők nem kérdeznek, „évek óta" itt élnek és gyakran ingerültek, fáradtak, köhögnek, sokan közülük éjjel fuldokolnak az „asztmás” rohamoktól.„Az embert meghatározzák szokásai...” Gyakran feltesszük a kérdést a szülőknek, mi­ért is hozzák gyermekeiket a természetbarát, környezetbarát óvodába? Kiderül, azt sze­retnék hogy gyerekeik „mások” legyenek, hogy ami hiányzik a ma élő emberek többsé­géből az belőlük már ne hiányozzon (pl. helyes szokások, megfelelő értékrend, érzelem stb.). Látják, tapasztalják, hogy évek óta keressük a pedagógia adta lehetőségéket.„Add nekem a gyermek első négy évét és tied a gyerek ...” Hiszünk a kínai mondás igazságában, de a magyar óvodapedagógus 7 éves korig kéri a gyereket! Tudjuk, hogy a személyiségjegyek éppen ebben az időszakban alakulnak ki. így lehetőségünk van ar­ra, hogy nap mint nap alakítsuk gyerekeink „világlátását” és megmutassuk a világot olyan­nak amilyen, és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy ezt „örömre szabottan” tegyük, minden kényszer nélkül, hogy az eredmény ne maradjon el.A szóbeli közlés a világlátás alakításában semelyik életkorban -  különösen kisgyer­mekkorban -  nem elegendő. Az óvodáskor az érzelmek időszaKa, az érzelmek tartják hatalmuk alatt az egyén személyiségét, az érzelmek határozzák meg kapcsolatát a kör­nyezettel, a „környezetben élőkkel”. Természetbarát gyerek csak természetbarát környe­zetben nevelődhet.* Vizy I.: Környezeti nevelés az óvodában. KVM, 1990. 3. p.28ERDEI ÓVODAÉletformára pedig magával az élettel lehet nevelni. A környezeti nevelés területén fo­kozott a felnőtt, a „ modell” felelőssége. A mi „pedagógiánk” a példaadás.Tudjuk, hogy „ a tanulás tartalma, vagyis a tapasztalatok és ismeretek a gyerek köz­vetlen társadalmi és természeti környezetéből származnak. Magukba foglalják azokat a magatartási és viselkedési szokásokat, erkölcsi tulajdonságokat is, amelyek kialakítása ebben az életkorban kívánatos.” (ONP)A nevelés igazodik a gyerek életkori sajátosságaihoz. Az óvódás gyerek tevékenysé­gen keresztül, a játék segítségével ismerkedik a világgal. A gyerek közvetlen környeze­tével kerül kapcsolatba az óvodába lépéskor, benyomásokat szerez csoportjáról, az ovi udvaráról, a „mi” utcánkról, kerületünkről. A közös együttlétek alkalmával a pozitív visel­kedésminták hatására fokozódik önállóságuk, intellektuális (megfigyelő, emlékező stb.) képességük. Az óvodai környezeti nevelés a gyermek és természet kapcsolatát helyezi a tevékenység középpontjába, a környezeti nevelés maga az élet. Játszunk, reggelizünk, ebédelünk, pihenünk, alakulnak emberi kapcsolataink, vigyázunk a vízre, az energiára, a termek tisztaságára, esztétikumára, ez mind „környezeti nevelés”. A szobákba minden­hova becsempésztük a természet egy-egy kicsiny darabját. A növényekkel gazdagon dí­szített termekben megtalálható az akvárium, a terrárium, a „zöld sarok”, ahol mindig csí­rázik, hajt valamilyen növényke. A „madárröpdében” kanárikat, pintyeket figyelhetnek meg, gondozhatnak gyermekeinknek.Az óvódások gazdag tevékenységéhez tartozik a kertben végzett munka. Közben meg­figyelhetik a növények növekedését és azt is hogy fejlődésüket milyen feltételek megte­remtésével értük el (víz, levegő, fény, tápanyag). Megismerkedhetnek a kerti virágokkal, rovarokkal. A konyhakert gondozása közben ismerkedhetnek a gyógynövényekkel (cit­romfű, levendula), tapasztalhatják hasznát az egészség megőrzésében.Az óvoda életében fontosak az ünnepek.: pl. a Föld Napja. A közösen tervezett gazdag program sokszínűvé varázsolja az együttlétet, megéreztetve az apró gyermekkel a távoli népek, országok gondjait.A rendszeressé vált kirándulások, „terepjárások” során elsajátíthanak olyan viselke­désformákat, amelyek alkalmasak arra, hogy gyakorlásuk közben megfigyelhessék az élő természetet, észrevegyék a legapróbb növényt, rovart, meghallják a madarak hang­ját, az állatok neszeit. Gyakran járunk a VIII. kerület ékessége, a Füvészkert fái között. Rendszeres kirándulóhelyeink Normafa, Margitsziget, a visegrádi Mogyoróhegy. A Me­zőgazdasági és Természettudományi Múzeum termeiben gyakori vendégek vagyunk.jjErdei óvoda”Az élő környezethez való pozitív viszony kialakításában, az erkölcsi, etikai értékek megteremtésében a család elsődlegesen meghatározó. A szülők viselkedésmódja a gye­rek számára követendő példa (a negatív viselkedés oka gyakran az ismeretek hiánya). Ezért szükségesnek láttuk a szülők szemléletének, a természethez való pozitív kötődé­sük alakítását. Érre a hétvégeken szervezett családi kirándulások bizonyultak a legjobb­nak. A mi viselkedésünk, a természethez és a gyerekekhez való fordulásunk, sok esetben a példa erejével hatott.A VIII. kerületi családok életét ismerve a laikus azt gondolná, hogy itt nincs mit tenni, a „kisember” lemond a cselekvés lehetőségéről, hiszen a gondokat úgysem lehet orvo­solni. Ennek ellenére a szülők segítőtársakká váltak a nevelésben, tudják, ismerik ők is a dalt: „egyedül nem megy...” Segítségükkel szervezzük minden évben az „Erdei óvodát”. Igazságtalannak tartottuk, hogy gazdasági nehézségekre hivatkozva megszűntek a SZOT által nyújtott gyermeküdülések. Emlékeink nem hagytak bennünket nyugodni és elkértük a Fővárosi Tanács gerecsei kastélyát. Ide vittük el gyermekeinket két hétre. Ezek voltak az első lépések. A szülők vállalták az anyagi költségeket, hiszen az „erdőbe” vittük gyermekeiket, az „erdőbe” vittük az óvodát. A fantasztikus látvány, ami bennünket foga­dott életre szóló élmény volt. A bükkös alját a medvehagyma és a szagos müge borította. A „természetes sziklakertben” magyar szekfű, varjúháj, tavaszi hérics, kakukkfű virított. A madarak énekétől zengett az erdő, és minden-minden játékra hívott. Naponta túráztunk és közben felfedeztük a Gerecse világát, „simogatóskő”, „hangyabolygó” mellett vitt el29LABANC GYÖRGYIaz utunk és gyakran szagolgattuk a „szagos ürgét”. A Gerecse világához hozzátartozott a hatalmas vörösmárvány-bánya látványa. Madarászokkal találkoztunk, akik elmesélték, hogy őrzik a kerecsensólyom fészkét, hiszen az egy védett madár. Két hét alatt gyerme­keink többet éreztek a természet csodájából, mint otthon évek alatt a dipozitívok, köny­vek, versek, történetek segítségével. Pedig akkor még nem tudatosodott bennünk, hogy ez az élmény meghatározó lesz óvodánk életében. Ez a pár hét olyan lendületet adott kollektívánknak, hogy elhatároztuk, hagyományt teremtünk. Ha van erdei iskola, gondol­tuk miért ne lehetne erdei óvoda is, hiszen az elvek, a módszerek azonosak.Az erdei iskoláról írja Hortobágyi Katalin a következőket: „Elővételez valamiféle idillikus kiszabadulást és felüdülést gyermekeink számára mindennapjaink agyonhajszolt élet­módja, az iskola merev zártsága beszabályozott keretei alól; vidám együttlétet kalandos barangolásokat és felfedezéseket sejtet a természetben; örömteli kényszer nélküli tanu­lást és még sok mindent amire a „szabvány iskola” nem képes. De mindenekelőtt -  leg­alább arra a természetben töltött rövidke időre -  jó levegőt, egészséges feltöltekezést az év hátralevő időszakára. Romantikus elvárások? Lehetséges. Pedig az erdei iskola va­lóban képes ezek teljesítésére is [...] Komplex pedagógiai vállalkozás, a környezeti ne­velés legalkalmasabb terepe."Az „erdei óvoda” megszületett 1986-ban Gerecsén. Közben „átköltöztünk” Zalakomár- ba az Ormándi kastélyba. A környezetvédő Szabó Magda, a szociális otthon igazgató­nője, olyan feltételeket biztosított a nyári pavilonjában, ami az óvódás gyerek számára szükséges, de elsődleges az a szeretet volt, ami évek óta visszahív bennünket. Az évek során megszületett az „erdei óvoda” programja.Az „erdei óvoda” céljai:Óvodás gyerekek „üdültetése” védett természeti környezetben, ahol óvodapedagógu­sok irányításával élményszerű, felfedező jellegű játékos programokon, komplex cselek­vésen keresztül találkozhatnak a természettel, a természetvédelem fontosságával.Olyan viselkedésformák gyakorlása, mely segítségével elsajátíthatják az élő természet megfigyelésének módját.A gyerekek közötti kapcsolatok erősítése, az együttérzés, a belélő, beleérző képesség, az empátia fejlesztése, az együttműködési készség fokozása.Olyan ökológiai szemléletmód alakítása, mely lehetővé teszi a „természetben minden­re szükség van... nincsenek káros és hasznos élőlények...” elvek elfogadását.Olyan aktivitás, felelős cselekvésre nevelés, melyben a legfontosabb elv az élet vé­delme és tisztelete.Az „erdei óvoda” ideális lehetőség a „terepmunka" gyakorlásához. Fontosnak tartjuk az egyéni, differenciált bánásmódot. Minden gyerek máshonnan indul, máshol tart. A te­repmunkánál, „pöszmötölésnél” hagyjuk, hogy a gyerek maga fedezze fel a táj jellemző élővilágát. Fontos a kíváncsiság ébrentartása, a rácsodálkozás örömében való osztozás. Akkor is gazdagodik az óvódás gyerek ökológiai szemlélete, ha tervezett úton nem csu­pán egy bizonyos meghatározott jelenséget kell megfigyelnie, hanem mindent, ami út­közben akad alaposan megnézünk.Azt hogy a gyerek ebből mit dolgoz fel élményként -  rá kell bízni (hangyarajzás, ma­darak röpte stb.). Lényeges, hogy a kirándulásokon a cél a gyerek fő tevékenységi for­mája, a játék legyen. A játék során szerzett tapasztalatból lesz az ismeret, de a tudatos nevelői magatartás szükséges a lehetőségek megteremtéséhez!Természeti megfigyelések-  kastély és védett környéke;-  rét és legelő;-fenyőerdő (helyben);-  lombos erdő (helyben);-  forrás örökbefogadása;-  tó és környéke (helyben);-  mocsaras vidék (Kis-Balaton);30ERDEI ÓVODA-  „érintetlen” terület (Récsi legelő);-  iparilag szennyezett terület (Zalakomár).A megfigyelések napi céljai, módszerei-  élőhely megfigyelés -  a nap növénye-  gyógynövények gyűjtése, zöld teák készítése;-  állatok megfigyelése, „meghatározása” -  a nap madara, a nap rovara -;-  nyomok kutatása, gipszöntés;-  a hőmérsékletváltozás jellemzői, következményei;-  szélirányok és azok hatása növények, állatok viselkedésére;-  hangok zörejek neszek a természetben;-  tájékozódás nappal és este;-  túrázás viselkedési szabályai,-  sátorverés.Egyéb tevékenységek-játékkészítés, felhasználás a környéken található természetes anyagokból (pl. gyé­kény, szalma, nád stb.);-  művészeti alkotások természetes anyagokból (pl. ágszobrászat, száraznövény- szobrászat, kavics-, termésszobrászat);-  diavetítés (pl. A fészeképítés művészei);-  tablókészítés (pl. A park állatai);-  zöld saláták készítése, kenyérsütés;-  pásztortűz, tüzifagyűjtés, tűzrakás szabályai, esti dalos programok.Játék és sportfoglalkozások lehetőségei-  Helyi sportpályák (kézilabda, kosárlabda, röplabda, tollaslabda, foci);-  helyi erdei sportpálya;-  pavilonban és parkban kialakítható játszóhelyek.Az „erdei óvoda” egy napjaq00 j30 folyamatos ébresztő, futás, játék az erdei tornapályán, tisztálkodás,készülődés a reggelihez8°°-830 reggeli830-l2 °°  túrázás, terepséta a kakukkfüves réten, gyógynövény-gyűjtés,rovarvilág megfigyelése, „zöld” tízórai elkészítése, játék a kémiai zseblaborral stb.12°°- készülődés az ebédhez, tisztálkodás, terítés stb.1230_1 3 00 e b é d13°°-1430 pihenő, egyéb csendes tevékenység, rajz, olvasás stb.1430-18°° csónakázás a tavon, vizi világ megfigyelése, játék természetesanyagokkal, szövés, agyagozás, rőzsegyűjtés, készülődés kenyérsütéshez, uzsonnázás, nap növénye, nap állata kiválasztása, elhelyezése tablókra stb.1830 készülődés vacsorához, vacsora19°°-2000 fürdés20°°- pásztortűz, dalos programok, csillagnézés, denevérles stb.22°°- lefekvés folyamatosan31LABANC GYÖRGYISzakmai napok az „erdei óvodában ”Óvodai oktatóközpont lévén feladataink sajátosak. Az érdeklődő óvodapedagógusok részére az erdei óvodában szakmai napokat szervezünk. A természet megszerettetésé­nek alapvető feltétele az óvónő nyitottsága, érzékenysége. Ő is élményként élje meg a természet legapróbb rezdüléseit, hogy az érzelmeken keresztül részesévé válhasson akörnyezeti, természeti csodák felfedezésének.A helyszínre látogató óvodapedagógusoknak terepsétákat szervezünk, helyszíni be­mutatókat tartunk.Az előadások témái-  Környezeti nevelés lehetőségei az „erdei óvodában11;-  egyéni bánásmód a természetbarát életmód kialakításában;-  kreativitás, önkifejezés a természetes anyagokból készített játékokkal;-  egészséges életmód, egészséges táplálkozás;-  hagyományok ápolása mindennapi tevékenységeken keresztül.„A jövőnek minden virága benne van a mai magvakban...”(kínai közmondás)32

Erdei óvoda a "Kék Cinke" természet- és környezetvédelmi óvodai oktató központ szervezésében

https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/download/29590/29308/

Erdei óvoda a "Kék Cinke" természet- és környezetvédelmi óvodai oktató központ szervezésében

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)