Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Abstract
A szlovákiai magyar iskolákban 2015 szeptemberétől lépett érvénybe a revideált oktatási program, mely az irodalomtanítást radikálisan új lehetőségek mentén teszi kibontakoztathatóvá. „A [korábbi] rendszer egy szikrányi érdeklődést sem mutat[ott] a diákok valódi igényei és érdeklődése iránt. A tanárnak úgy kell[ett] becsempésznie a szövegeket az órára, hogy közben azt kockáztat[t]a, hogy »lemarad« a tananyaggal. Az irodalmi szövegek nélkül viszont az óra unalmas, kreativitást és önállóságot nélkülöző, elpazarolt lehetőséggé válik” – írja meghatározó munkájában Hegedűs Norbert (2014, 56. o.). Lehet tenni bármit ez ellen? Munkánk többek között erre a kérdésre keresi a választ, kardinális empirikus kutatások eredményeire alapozva megállapításait, ajánlatait és kifutási projektjét. Első szakaszában a magyarországi, romániai magyar és a korábbi szlovákiai magyar oktatási programokat ütközteti a 2015-től hatályos revideált oktatási program lehetőségeivel, ezt követően néhány új irodalomtanítási alternatívát vázol, majd a kanonizált és kötelező olvasmányok listáját a diákok olvasói érdeklődésének és kívánalmainak tükrében értékeli, nem csak szlovákiai magyar viszonylatban. Zárásként a legújabb irodalomtudományi eredményekkel megtámogatott, értékes populáris irodalomról értekezik, minek révén a literatúra újra a tanulók érdeklődésének fókuszába kerülhet
