Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Abstract
In the globalised 21st century, the importance of learning and speaking foreign languages has attracted much attention, and new directions have emerged in foreign language learning research over the past decades. Our article introduces one of these, the so-called ’social turn’ of second language acquisition, whose advocates, while not rejecting cognitive and personality approaches, examine the importance and the factors of the social embeddedness and the social environment of learning foreign languages. Both international and Hungarian studies have established correlation between access to and achievement in learning foreign languages and socio-economic status. One of the most crucial components of access to and success in learning foreign languages is family background, including parental motives concerning the language learning of their children. Studying parents’ motives is a relatively new area of research into foreign language learning; there are few empirical studies, which approach this issue from several different aspects – there is no common conceptual framework or definition applied. Still, besides Bourdieu’s theory of different capitals and habitus, new theoretical approaches have taken shape, of which this article introduces two: foreign language learning as the projection of parental visions and desires about their children’s future and foreign language learning as parental investment into their children’s future in order to pass on or strengthen their social status.Az idegennyelv-tanulás és -tudás jelentősége a globalizált 21. században különösképp előtérbe került, és az elmúlt évtizedekben az idegennyelv-tanulás kutatásában új irányok jelentek meg. Ezek közül cikkünk az idegennyelv- tanulás kutatásának úgynevezett „társadalmi fordulatát” ismerteti, amelynek képviselői az idegen�- nyelv-tanulás kognitív és egyéni megközelítése mellett a tanulás társadalmi összefüggéseinek és környezetének fontosságát és elemeit vizsgálják. Mind a nemzetközi, mind a magyar kutatások összefüggést mutattak ki a nyelvtanuláshoz való hozzáférés és a szocioökonómiai státusz, illetve az idegennyelv-tanulás eredményessége és a szocioökonómiai státusz között. A nyelvtanulás lehetőségének és sikerességének egyik fontos tényezője a tanuló családi háttere, ezen belül a szülők gyermekük nyelvtanulásával kapcsolatos motívumai. A szülői kutatások tekintetében kevés empirikus vizsgálat áll rendelkezésünkre a nyelvtanulás-kutatásban, azok pedig különbözőképpen közelítik meg a kérdést, nincs egységes fogalomhasználat, definíció. Ennek ellenére a bourdieu-i tőke- és habituselmélet mellett új elméleti megközelítések is kibontakoztak, amelyekből cikkünkben kettőt mutatunk be: a nyelvtanulás mint a szülők víziójának, vágyainak kivetítése gyermekükre, illetve a nyelvtanulás mint a szülők befektetése gyermekük jövőjébe annak érdekében, hogy saját státuszukat továbbadhassák, vagy azt erősítsék
