Valkai Csaba

Pécsi Egyetemi Archívum

Kiegészítések A folytatás építészete Tézisfüzet   Kiegészítések, A folytatás építészete Tézisfüzet Valkai Csaba                             Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Breuer Marcell Doktori Iskola 2014     Az értekezés kivonata      4  Abstract        6  Tézisek        8  Mestermű: Kékvölgy Waldorf Iskola, Pilisszentlászló   13  Szakmai önéletrajz       15  4  Az értekezés kivonata  Korunk ekonómikus, elsősorban megtérülési és egyéb befektetési paraméterek által definiált meghatározói az épített környezettel szemben is termék-orientált elvárásokat támasztanak. A mindig új zsarnoksága, a permanens jelentéskényszer az építészet ősi téralkotó jellegét alkalmazott stilisztikai szerepkörbe degradálja, s a globalizált egyen-kultúrához simuló, ám lényegében jellegtelen terek használója végül maga is kiürül. Noha ez az elidegenedési jelenség elsősorban politikai-szociológiai indíttatású, az építészetnek felül kell vizsgálnia, hogy e válság enyhítése érdekében, a saját szférájában, milyen szerepkört vállalhat. S mint ilyen, a létrehozandó tér minőségi dimenziót kell előtérbe helyeznie. Ezen dimenziók azonban csak folytonosságukban és egyidejűségükben érthetők meg, s a vélt szakadás értékelését is csak ennek tükrében végezhetjük el.  A kezdeti, szent, nem-homogén térfelfogások világát a felfedezhető univerzum méretének kitágulása, valamint a relatív, állandó mozgásrendszer felismerése átírta, s ez a térsűrűsödés- és ritkulás elvére profanizációs jelenségként hatott. A modernizmus mozgalmával ez a deszakralizációs folyamat felgyorsult, de a kor emberéhez méltó téri minőségek eléréséhez a funkcionalizmus szellemisége nem tudott kellő mértékben hozzájárulni. A posztmodern, kiigazítva elődje hiányosságát, elsősorban Heideggernek és az egzisztencialista térfilozófiának köszönhetően, visszaemeli a hely fogalmát az építészeti diskurzusba. A tér fenomenológiai közelítése pedig megteremti a regionális gondolkodásmód hazai gyakorlatban ma is működő szemléletmódját.  A hely létezésének kortárs vitatatói a közösségek mindegyike által termelt nem-helyek, a hagyományos terek szövetében megtalálható, de azokat mégis kiforgató terek, valamint a terrain vague, mint kiürített, de potenciállal rendelkező terek 5  felsorakoztatásával, a mindent átfogó, hierarchikus téri világrendet törik össze. Az idő és a tér így egymást átfedő, ferde metszetben értelmezhető, fragmentált tapasztalata valósul meg, melynek tükrében az építészet, különösen az elmúlt fél évezredben, önmagán kívüli tartalmak megjelenítései okán, maga is fikcióvá vált. Az önmagához visszataláló építészet ezért le kell, hogy vesse klasszikus minőségét leíró tulajdonságait, s vele szemben a korábbi, építészet, mint kép meghatározása helyett az építészet, mint írás, vagy esemény kell, hogy megfogalmazódjon. E dekonstrukciós folyamatokban erejét vesztett építészetnek végül az identitás oltárán feláldozott jelleggel is le kell számolnia.  E kilúgosító, tartalmakat átíró, okos közegben a személyiség, mint belső ellenállás, önmaga felé fordul, s a tudatát stimuláló terek általi elidegenedettségében a percepcionális világ pólusai irányába motiválódik. A folyamat a személyesség, a testi-lelki jelenlét szinesztetikus és atmoszférikus minőségeivel tölti fel tereinket, melyekben az egyén magára talál.  Korunk rendkívül összetett, spirálszerűen bonyolódó, atomizált miliőjében az építészet, mint téralkotó művészet csak visszafogott, kiegészítő minőségében tud erőteljes maradni. Bevezetés             6  Abstract  Nowdays, mostly defined by attributes as the rate of return and other investment parameters, economically supported, product- orientated expectations arise with the build environment also.  The continual tyranny of the New, the permanent necessity of meaning degrades architecture’s primordial space-creating nature to an applied stylistical cue, and thus the globally culture-osculant, but actually generic space users finally become empty too. While this alientation effect is based on politics and sociology, architecture has got to supervise what kind of rule it could take in its own sphere to mitigate the crisis. As such, it has to put forward the qualitative dimensions of the produced space. But these dimensions are comprehensible only by their continuity and synchrony, and only in the light of this can the assessment of the putative split be done.  The world of the initial, saint, non- homogenic conceptions of space has been changed by the expansion of the discoverable universe's size and the recognition of the relative, continuous system of movement and this was a kind of profanation of the principle of the condensation and the rarefaction of space. This process of desecrate has been speeded up by the modernist movement, but the intellectuality of functionalism could not contribute in a proper degree to reach the era’s expectations of a worthy space. The postmodern era, realignated the imperfection of it's forebearer, thanks to Heidegger, and the egzistential philosophy of space, reintroduced the notion of place into the architectural discourse; the phenomenologist approach of space created a regional way of thinking, which is to be found in the today's national practice too.  The cons of the existence of place can be found by the alignment of every single community produced non- spaces, in the conventional spatial texture that is strained by other spaces, and 7  by the terrain vagues, the emptied but still potentially filled spaces; and these are breaking up the comprehensive and hierarchical world order of space. Thus the fragmental experience of time and space is interpretable only by the diagonal section of its everlapping, in the light of which architecture, especially in the last half millenia has become fictional.  The architecture which found one's way back has to take off it's classical qualities and as opposed to architecture as an image, it must be concieved as an event of writing or happening. In these deconstructional processes, this powerless architecture should also reckon with the properties which were sacrificed on the altar of identity.  In this alkalineable, content transliterateable, clever medium the subject, as an inner resistant, turns to himself and the enstrangedity caused by brain- stimulating spaces and starts to orientate himself to the poles of the perceptable world. In this process our spaces become filled with the personality and the sinesthetical and atmosperical qualities of the mindful presence, in which one can find himself.  In our age, with its extremely multiplied, spiral- like complicated, atomized milieu, architecture, as the art of creating space, can stay powerfull only by its moderate and supplemented nature.   8   1. Tézis:  Házaink hallgatva mesélnek a magunkba mélyen ágyazott kultúránkról. Identitásunkat, jövőképünket csak múltunk megértésével, annak mindig kritikus elemzésével őrizhetjük meg, illetőleg annak figyelembe vételével építhetjük fel. A történelmünk bebizonyította a talula rasa-k terméketlen értelmetlenségét.         Sigurd Lewerentz: Markuskyrkan, Bjorkhagen, 1960 (fotó: Helene Binet, 1989) 9  2. tézis:  Létünk megélt tere nem homogén. Természetes és mesterséges minőségek öveznek bennünket, melyek együttesen hordozzák a hely szellemét. Az ebből fakadó, s az erre rámutató karakter, mint a lényegi építés évezredes alapja, továbbra is él, még akkor is, ha az az időben változik. A jelenlét ősibb erejéből legtöbbet a periféria őrizhet meg, mely azonban nem feltétlen jelent fizikai-szellemi értelmű kiszorítottságot, szegélyt.  Chapels in Vals Valley, Switzerland (fotó: Helene Binet, 2008)  10  3. Tézis Mesterségesen táplált jelentéskényszerünk és mind univerzálódó értékrendünk nem-helyeket, idegen városi test-szöveteket szülnek. A gyenge építés, a redő és az oltvány elve, majd a virtualitás világa, erősítik a semmibe építés gyökértelen jellegtelenségét. A magány, a félelem és az elidegenedett menekülés-stratégiák kiürítik városainkat.           Zaha Hadid: Heydar Aliev Centre, Baku, Azerbaijan, (Fotó: Helene Binet, 2012) 11  4. Tézis Az építészet, mint téralkotó művészet agapéval történő közelítése, az atmoszférák és a szinesztéziák reflexív minőségének térformáló képessége, s a talált terek emocionális töltete, előhívhatják vagy felerősíthetik a környezetünkben szunnyadó értékek rejtett erejét, melyek aztán a fizikai-szellemi jelenlétünkre alapozó új építészet meghatározóivá válhatnak .  Peter Zumthor: Kolumba, Diocesan Museum, Cologne, Germany (Fotó: Helene Binet, 2008) 12  5. Tézis Tér-, idő- és valóságérzékelésünk mára töredékessé vált. Tele, telített, kiürült és kiürített terek villódzó sorát szeljük át nap, mint nap. Építészetünk már nem képes átfogóan érvényes tartalmakat megvalósítani, helyette maradnak a fragmentumok jelentésrétegei, melyeket újra és újra értelmezve, s az adódó véletleneknek szülte stratégiákból merítve, környezetünkhöz csak hozzátehetünk, azt csak kiegészíthetjük. De ez kellően elég ahhoz, hogy szembeszálljunk a helyek, épületek és emberek klónozásával, s az univerzális virtuális valósággal.         Caruso St. John, New Art Gallery, Walsall, UK, 2000 (Fotó: Helene Binet, 2000)  13  Mestermű: Kékvölgy Waldorf Iskola, Pilisszentlászló, 2010- 2012         Nézet a völgy felöl  14  Fontos, a település életét is hosszútávon meghatározó kulturális-oktatási épületeket nem illik annak szélén megvalósítani, különösen egy völgyben megbúvó, a magból a szurdok irányába utcákkal , mint finom csápokkal nyújtózkodó organikus település-képződmény esetében. A külpontosság torzulásokat indukálhat, s e mesterkéltség vissza nem fordítható roncsolást okozhat a szövetben. Pilisszentlászló e tekintetben azonban egyedi képet mutat. A középkori falun túl, ám attól nem messze lévő dombtetőn, az Árpádok idejében vadászkastélyt emeltek, melyet feltehetőleg IV. Béla a magyar alapítású pálos rendnek ajándékozott. A rend, Boldog Özséb vezetésével, az együttest templom építésével monostorrá alakítja át, amit aztán a török, a faluval egyetemben, földig rombol. Az 1700- as évek elején betelepített szlovákok később a romokból templomot emelnek. Majd a falu szép lassan "felkúszik" az Isten házához. A Waldorf iskola ezért bátran vállalja helyét, sőt, pozícionálásával és telepítés-képével igyekszik valamit elmesélni az 1000 éves falu különös történetéről. Az épületelemekből álló intézmény, hasonlóan a korabeli monostorhoz, egy udvar köré szerveződik, de belső működésében éppen annak kifordítottját építi meg: amíg a klerikális ház cellái, mint elvonuló terei az udvart szegélyező kerengőről nyílva, a három égtáj irányába tekintenek, addig az oktatási intézmény darabjait kiszolgáló folyosói azok külső gyűrűjébe kerültek, hogy a termek, mint haszonterek, az udvar felé orientálódhassanak. Az épület alaprajzi és téri szervezéséből következően a zsibongó, mint elosztó tér földbe nyomott aulaként jelenik meg. Támfalként működő hosszfalában a magasra pozícionált ablakok alatt ezért az öltöző felületek belsőépítészeti szervezése, valamint a tér felett hullámzó tetőbe épített felülvilágítók sora a földben levés frusztrációit igyekszik oldani. A kézművesség tantermei, mint műtermek néznek a belső udvar hátterében futó hegygerinc sziluettjének vonalára. Szintúgy ez teszi, a később kihúzható lelátóval kiegészülő, s így színházteremmé alakítható táncművészetek tan- és bemutatóterme is.  15  Szakmai önéletrajz Tanulmányok 2000  Diploma – BME Építészmérnöki Kar 2009  Abszolutórium - BME Építőművészeti Doktori Iskola  Oktatási tevékenység 2004 - 2012 BME Lakóépülettervezési Tanszék – meghívott  oktató 2009 - Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar  Településépítészeti Tanszék – egyetemi tanársegéd  Fontosabb megépült munkák 2003 Ravatalozó, Tömörkény 2004 Művészetek Palotája Fesztivál Színház, Budapest – Zoboki Gábor alkotótársaként 2007 Önkormányzati lakóépület, Budapest VIII. Práter u. 30-32. – Kis Péter alkotótársaként 2010 Rácz Fürdő, Budapest – Dévényi Tamás és Kis Péter  alkotótársaként 2012 Kékvölgy Waldorf Iskola, Pilisszentlászló 2014 Kalandpark bejárati építmény, Szeged  Díjak 2009  Mies van der Rohe Díj – kiemelt dicséret - Kis Péterrel  közösen 2009  Ugo Rivolta Európai Építészeti Díj - Kis Péterrel közösen 2010  Brick Award 2010 – kiemelt dicséret - Kis Péterrel közösen 2010 Év Fiatal Építésze Díj 2010 ICOMOS Díj - Dévényi Tamással és Kis Péterrel közösen 2014 Vedres György Díj Fontosabb pályázatok 2000  Művészetek Palotája, Budapest – I. díj, Zoboki Gábor  alkotótársaként 2005  József Attila Színház Rekonstrukciója, Budapest – II. díj, Kis  Péter alkotótársaként 16  2005  Önkormányzati lakóépület, Budapest- I. díj, Kis Péter  alkotótársaként  Kiállítások 2003  I. Építészeti Biennalé Rotterdam – egyéni kiállító 2005  Emerging identities East, Berlin – Kis Péterrel 2009  Collegi d'Arquitectes de Catalunya, Barcelona - Premio  Mies van der Rohe – Kis Péterrel 2009  Fondazione Triennale di Milano - Premio Ugo Rivolta - Kis  Péterrel 2010  Cite de l'Architecture et du Patrimoine, Paris -– Kis Péterrel 2010  Lichtenstein Palace, Wien – Brick Award 2010 – Kis Péterrel 2013 Szekko V - Szentendrei Építész Egylet kiállítása 2014 Construma, MÉSZ stand  Publikációk 2008 Kiegészítések vizsgálata Hollandiában -  http://epiteszforum.hu/kiegeszitesek- vizsgalata  hollandiaban 2014 A föld mélysége - Metszet 2014/3 pp. 32-33.  

Kiegészítések: A folytatás építészete

http://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/9061/T%c3%a9zisfuzet2014_ValkaiCsaba.pdf?sequence=2&isAllowed=y

Kiegészítések: A folytatás építészete

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Pécsi Egyetemi Archívum