A komparatív kutatásokban nem könnyű a családpolitika értelmezése vagy mérése. Az eddigi próbálkozások nagyon különbözőek és vegyes empirikus eredményekhez vezettek, amikor nemzetközi összehasonlításban próbálták elhelyezni az egyes országokra jellemző sajátos családpolitikákat és fel akarták térképezni ezek fejlődési ívét. E tanulmány áttekinti a komparatív kutatásokban a familizálás és defamilizálás értelmezéséről hosszabb ideje folyó vitákat, felvázol egy elméleti keretet és részletesen ismerteti a jelenlegi empirikus kutatásokat. Foglalkozik azzal is, hogy miért nincs egyetértés a familizálás és defamilizálás méréséről. Ennek kapcsán azt állítja, hogy a nemekkel kapcsolatos és intergenerációs függőségeket érintő beavatkozások jelentik a középponti szempontokat, és hogy szakpolitikai szintű méréssel ragadhatók meg legjobban a családpolitikák országokon belüli és nemzetközi összehasonlító szempontú jellegzetességei. A tanulmány 21 európai ország adatait felhasználva olyan méréseket javasol, amelyek figyelembe veszik a familizálás és defamilizálás különböző dimenzióit. A javasolt indikátorok hasznosnak bizonyulnak az európai országok családpolitikai jellegzetességeinek feltérképezésében, alkalmazásuk azonban függ a rendelkezésre álló adatoktól. Ezért a tanulmány egyik fontos következtetése, hogy javítani kell a nemzetközileg összehasonlítható családpolitikai adatok hozzáférhetőségét
