A Plagionotus arcuatus ssp. arcuatus darázscincér (Coleoptera: Cerambycidae) fajon belüli kommunikációjának a vizsgálata két, földrajzilag távoli, európai populáción

Abstract

A bársonyos darázscincér, Plagionotus arcuatus ssp. arcuatus (L.) Európa nagyobb részén gyako- rinak számító szaproxilofág cincér faj, melyet a nyári hónapokban a szabadban tárolt, frissen kivágott tölgyfa alkalmi kártevőjeként tartunk számon. Annak érdekében, hogy azonosítsuk azokat a csalo- gató illatanyagokat, amelyek felhasználhatók a faj rajzáskövetésére, illatanyag gyűjtést végeztünk az imágókból, majd szabadföldi viselkedésvizsgálatokat végeztünk az azonosított illatanyagokkal, melyek a faj lehetséges aggregációs feromon komponensei. Három vegyület, az (R)-3-hidroxihexán- 2-on, az (R)-3-hidroxioktán-2-on, és az (R)-3-hidroxidekán-2-on viszonylag nagy mennyiségben volt jelen a hím kivonatokban Magyarországon és Svédországban egyaránt, függetlenül a filter típusától (aktív szén vagy PorapakTM Q, ezeket a bogarak által kibocsátott illatanyagok megkötésére hasz- náljuk), illetve függetlenül a kivonat készítésére használt oldószer típusától (hexán, dietil éter, vagy diklórmetán). A hidroxi-keton és annak rokon vegyületeinek egyike sem volt kimutatható a nőstények- ből származó kivonatokban. A szabadföldi vizsgálatokban mindkét országban a C6 és a C10 illatanya- gok keveréke, illetve a háromkomponensű keverék csalogatta a legtöbb bogarat. A kontroll csapdák, más kombinációk illetve az önmagukban alkalmazott illatanyagok csalogató hatása nem volt jelen- tős. A hímek és nőstények hasonlóan reagáltak a kezelésekre. Eredményeink azt mutatják, hogy a (R)-3-hidroxihexán-2-on és a (R)-3-hidroxidekán-2-on a bársonyos darázscincér hímek által termelt aggregációs feromon komponensei, míg a (R)-3-hidroxioktán-2-on szerepe nem tisztázott. Az azo- nosított feromonkomponensek a bársonyos darázscincér populáció megfigyelésére alkalmazhatóak