E tanulmányban a szerző azt vizsgálja, hogy mi indokolja az új tudományos tudás társadalmi kontrolljára irányuló törekvéseket, és ezt a kontrollt milyen módokon igyekeznek megvalósítani a demokratikus társadalmakban működő nagyobb társadalmi intézmények. Körvonalazza a tudáspolitika mint új típusú politikai tevékenység fogalmát, és rámutat, hogy amikor új cselekvési képességek (vagyis új tudás) hasznosításáról van szó, a tudáspolitikának nem kell a priori korlátozónak lennie. Elemzésében az új tudásnak a társadalmi viszonyokra gyakorolt hatásaival kapcsolatos előrejelzésekre, valamint az ilyen hatások ellenőrzését célzó erőfeszítésekre koncentrál, majd felvázolja, hogy miért kerül kiemelt helyzetbe a tudáspolitika a politikai tevékenységek sorában, hangsúlyozva a tudomány és a társadalom közötti viszony megváltozását. Miután különbséget tesz a tudáspolitika és a tudománypolitika között, bemutat néhány epizódot a tudáspolitika gyakorlati működésének illusztrálására
