Organizational Career Development Tools for the 21st Century

Abstract

Az elmúlt egy-két évtizedben megkérdőjeleződött, hogy szükséges, vagy érdemes-e a szervezeteknek szerepet vállalniuk alkalmazottaik karriermenedzselésében. Köszönhető ez a meggyengült munkavállalói-munkaadói kapcsolatoknak, illetve a szervezeteken átívelő karrier utaknak (Cappelli – Keller, 2013). A megváltozott dolgozói-munkáltatói viszony mindenképpen azt indokolja, hogy érdemes átgondolni a karrierfejlesztési gyakorlat tartalmát. Több ízben is szóba kerül a különböző földrajzi területekről származó szakirodalmakban, hogy manapság az egyének szeretik maguk irányítani sorsukat, valamint sokkal fontosabbá vált számukra, hogy foglalkoztathatóságukat növeljék, mint hogy hosszútávon stabil munkahelyük legyen. Viszont azzal a véleménnyel is találkozhatunk, hogy bár úgy tűnik, a szervezetek szava egyre kisebb ebben az ügyben, nem biztos, hogy ez ténylegesen így is van. Számos kutatás azt igazolja, hogy a munkahelyváltás legfőbb oka a karrierlehetőségek hiánya, a munkavállalók nem látják karrierlehetőségeiket munkaadójuknál, nem kapnak megfelelő tájékoztatást azokról (Pl.: Hedge – Rineer, 2017). A munkáltatónak még mindig nagy szerepe van abban, hogy a munkavállaló miként tudja karrierjét fejleszteni, hiszen ő kínálja a lehetőségeket hozzá. Az alkalmazott karrierfejlesztési módszerek kapcsán is változások figyelhetők meg az elmúlt évtizedekben. A szervezetek a tradicionális top-down karrierfejlesztési megoldások helyett sokkal inkább az egyének fejlesztését és foglalkoztathatóságát jobban támogató technikákat alkalmaznak (De Vos – Cambre, 2016). A legfrissebb szakirodalmi vélemények további változtatásokat javasolnak (pl.: Nagy et al., 2018 vagy Bagdadli – Gianecchini, 2019), mert úgy vélik az alkalmazandó eszközök listája nem teljes és naprakész. A manapság előtérbe került munkavállalói igényeket – pl.: munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtés, rugalmas foglalkoztatás – jobban szolgáló megoldások használatát, vagy kifejlesztését szorgalmazzák. Az említett jelenségek nyomán a doktori kutatásom során elemeztem a 21. századbeli szervezeti karrierfejlesztési gyakorlat tartalmát és alkalmazott eszközeit