Koller, Ákos

Nemerkényiné Hidegkuti, Krisztina

Repository of the Academy's Library

3. évfolyam, 3-4. szám / Year 3, Issue  3-42018.64PSS+ / NEWSTST+ / HÍREKEmlékezés Dr. John O. Holloszy professzorraRemembering Dr. John O. HolloszyNemerkényiné Hidegkuti Krisztina, Koller ÁkosJohn O. Holloszy (Hollosy János), az orvostudo-mányok doktora, az amerikai St. Louis-i Washing-ton University, School of Medicine professzora, aki egyike volt korunk legnagyobb alkalmazott élettan professzorának, 2018. július 18-án, életének 85. évében, elhunyt. Bécsben született 1933-ban. 1953-ban szerezte meg az Oregon State University-n a Bachelor, az orvosi diplomáját pedig, 1957-ben a Washington University-n, majd 2 évig az USA Közegészségügyi Szolgálat Szívbetegeket Ellenőrző Programjának vezetője volt az Illinois University-n. Itt számos kutatást vezetett a középkorú emberek keringé-si rendszerének a fizikai terhelésére (sportolásra) adott alkalmazkodásáról. A Washington Egyetem-re visszatérve a poszt-doktori ösztöndíja keretén belül tovább kutatott az élettan és orvostudomány területén a Nobel-díjas Carl Cori-val együtt. Majd tudományos főmunkatársa, illetve professzora lett az egyetemnek. 1973-ban a Preventive Orvoslás Tanszék Alkalmazott Élettan részleg igazgatója rangig vitte, illetve később az Orvostudományi Tanszék Geriátria és Gerontológia Osztálya igazga-tója lett. 2017-ben vonult vissza.A több mint 50 éves szakmai munkája alapján Ő lett a modern fizikai terhelés (sport) biokémia elismert atyja. Számos tanulmányt írt a vázizom-zat teljesítményét és az egészséget növelő egyszeri és rendszeres edzésről. Ő maga is egész életében sportolt és elkötelezett egészségtudatos életet élt. Érdekelte hogyan válaszolnak az alapvető élettani és biokémiai mechanizmusok az egyszeri, illetve a hosszú távú terhelésre és ezt lefordította az orvos-tudomány nyelvére. Ennek alapján azt is kidolgoz-ta, hogyan lehet mindezt felhasználni az egészség fejlesztésére.Vizsgálta a korral járó krónikus anyagcsere betegségeket, elsősorban azokat, amelyek az élet-mód és a környezeti hatások miatt alakulnak ki, tehát megelőzhetőek (érelmeszesedés, 2-es típusú cukorbetegség és magas szisztémás vérnyomás). Összekapcsolta a klinikai munkát a sporttal és megpróbálta azt áthelyezni a terhelésélettan te-rületére. A klinikum és a sport között mozogva kérdéseket tett fel, illetve válaszokat adott olyan kulcsfontosságú dolgokra, amelyekkel alapvetően megváltoztatta a terhelésélettant.Már 1967-ben felfedezte, hogy a hosszú ideig tartó fizikai terhelés kétszeresére növeli a vázizom mitokondrium-tartalmát, és az ennek hatásá-ra megnövekedett állóképességet is kimutatta: Ez a felfedezés juttatta el őt a vázizmok „terhelés biomechanikájának” világméretű vizsgálathoz. Ő mutatta ki először, 1965-ben, hogy az izom-feszülés megnöveli a glükóz szállítást, valamint a diabetes kutatásban az erre adott molekuláris mechanizmusokat.Humán kutatásaiban megfigyelte, hogy az edzett izomban megemelkedett inzulin-érzékenység az inaktivitás hatására gyorsan elvész, de visszanyer-hető, akár egyszeri fizikai aktivitással! A 2-es típusú diabetes esetében pedig kimutatta, hogy a rövid idejű és ismételt/rendszeres terhelés megnöveli az inzulin érzékenységet és az arra való hajlamot. Ő fedezte fel, hogy a középkorú emberek ese-tében végzett állóképességi terhelés megnöveli a szívbetegségek rizikófaktorát. 1980-ban kimutat-ta, hogy az ismételt intenzív fizikai aktivitás visz-szafordíthatja a myocardiális ischemiát a szívkoszo-rúér betegségben szenvedő betegeknél. Amikor az öregedés és a fizikai terhelés (exercise) kapcsolatát vizsgálta, először azt állapította meg, hogy annak nincsen negatív hatása az öregedésre és az nem csökkenti a kalória megvonás előnyös hatásait, már ami az élettartamot jelenti. Ezeket keresztmetszeti és rövid ideig tartó kalória megvonással kapcsola-tos tanulmányaiban erősítette meg.Számos díjat, kitüntetést kapott: 2000-ben meg-kapta a NOB „Arany Medál/Érem”olimpia díját az Orvosi Bizottságtól, az orvos- és terhelés élettan TESTNEVELÉS, SPORT, TUDOMÁNY / PHYSICAL EDUCATION, SPORT, SCIENCE65tudomány terén végzett magas szintű kutatásaiért és tudományos munkájáért. Kiemelkedő Hirsch-indexét (118!) elsősorban laboratóriumi munká-jának köszönheti, amit azzal ért el, hogy csaknem fél évszázadon keresztül – mint a modern terhelés biokémia atyja – intézete mintegy 100 poszt-dok-tori kutatónak volt a képzőhelye, akik önmaguk is meghatározóak voltak és nyomot hagytak e terén végzett munkájukkal.  A jövő biokémikusai még sokáig fogják érezni Holloszy hatását és elkötelezettségét a jövő kutató nemzedékének képzésében.John Holloszy-t 2002-ben a Testnevelési Egye-tem díszdoktorrá fogadta.

Emlékezés Dr. John O. Holloszy professzorra = Remembering Dr. John O. Holloszy

http://real.mtak.hu/152633/1/8_NemerkenyineHidegkutiKrisztinaKollerAkos.pdf

Emlékezés Dr. John O. Holloszy professzorra = Remembering Dr. John O. Holloszy

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library