Recenzió: Nyilas Mihály(szerk). Szociálpolitika-történeti szöveggyűjtemény, ELTE-TáTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék – Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest 2008. A Szociális Szakképzés Könyvtára – Társadalomtörténeti Olvasókönyvek, 476 p

Simonik, Péter

Hungarian

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

SIMONIK PÉTERA szegényháztól a produktívszociálpolitikáig(Nyilas Mihály, szerk.: Szociálpolitika-történetiszöveggyûjtemény, ELTE-TáTK Szociális Munka ésSzociálpolitikai Tanszék – Hilscher Rezsõ SzociálpolitikaiEgyesület, Budapest 2008. A Szociális Szakképzés Könyvtára– Társadalomtörténeti Olvasókönyvek, 476 p.)A szociális szakma régi adósságát törlesztette az ELTE Szociális Munkaés Szociálpolitika Tanszéke és a Hilscher Rezsõ Szociálpolitikai Egyesü-let, amikor az elmúlt esztendõben egy szociálpolitika-történeti szöveg-gyûjtemény kiadására vállalkozott.A közel félezer oldal terjedelmû, Nyilas Mihály szerkesztette kiad-vány a Szociális Szakképzés Könyvtára címû sorozat legújabb kötetekéntlátta meg a napvilágot. A könyv szerkesztõjének és kiadójának elsõdlegesszándéka az volt, hogy a hazai szociális felsõoktatás intézményeibe járóhallgatók és a téma iránt érdeklõdõ olvasók számára egybegyûjtse a ma-gyar és a nemzetközi szociálpolitika történetének legfontosabb forrásait.A kiválasztott dokumentumok a kiegyezést követõ idõszak magyar és aXVII. századtól kialakuló állami szociálpolitika nemzetközi históriájánaklegjelentõsebb fordulópontjaihoz kapcsolódnak.A szociálpolitika történet nemzetközi forrásait felvonultató elsõ fejezetlegelsõ dokumentuma I. Erzsébet 1601-es szegénytörvénye. A zárt sze-génygondozás kereteit meghatározó jogszabályt a németországi Elberfeldváros szegényügyi szabályzata követi. A magyar egri normás szegény-gondozás számára is mintaként szolgáló német modell a nyílt szegény-gondozás egyik legtipikusabb példájának tekinthetõ. Az angol és a németrendszerek bemutatása után Pálos Károly „Szegénység, szegénygondo-zás” címû munkájának a külföldi hatósági szegénygondozásról szóló fe-jezete következik. A szerzõ a francia, az olasz, a német, az osztrák, va-lamint más kisebb európai országok szegénygondozási rendszereinek át-tekintése mellett az Erzsébet-féle angol szegénytörvény utóéletével is fog-lalkozik.Marcel van der Linden a munkás önsegélyezõ egyletek létrejötténekokait, mûködésük jellegzetességeit, valamint az államhoz fûzõdõ kapcso-latait vizsgáló tanulmányának beemelése két okból is újszerûnek mond-ható. Linden azon szerzõk közé tartozik (rajta kívül még kettõt találunka szöveggyûjteményben), akik 1945 után keletkezett publikációjukkal ke-rültek a kötetbe. Mindez némiképp ellentmond annak az elõszóban isdeklarált szerkesztõi szándéknak, amely szerint a szemelvények közé el-sõsorban a nehezebben hozzáférhetõ források kerültek. Másrészt viszontez az írás teljes mértékben alkalmas arra, hogy az önsegélyezõ egyletekKÖNYVEKRÕL,FOLYÓIRATOKRÓL124  	mûködési mechanizmusait vizsgálva rámutasson az államilag szervezettkötelezõ biztosítás bevezetésének szükségességére. A munkásosztálymegjelenésével és megerõsödésével párhuzamosan a szociális gondosko-dás alanyai („érdemes szegények”) közé egy újabb csoport is bekerült:a munkát vállaló, de munkabérébõl megélni (takarékoskodni) nem tudómunkásoké. A XIX. század második felében már világosan látszik, hogya bérmunkás léttel együtt járó kockázatokkal (pl. betegség, baleset, öreg-ség stb.) szembeni védelmet csak a társadalombiztosítási rendszer kiépí-tése jelentheti.A keresztényszocializmus egyik legjelentõsebb hazai képviselõje,Mihelics Vid 1943-ban megjelent könyvének két fejezete, valamint GuyPerrin 1983-ban publikált tanulmánya révén betekintést nyerhetünk a tár-sadalombiztosítás angol és német modelljének fejlõdéstörténetébe. Anemzetközi dokumentumok sorát XIII. Leó pápa, 1891-ben kibocsátott,Rerum Novarum kezdetû enciklikája zárja. A munkások helyzetével, azállam és az egyház viszonyával, a liberalizmus és a szocializmus eszmé-jének elterjedésével, valamint a munkáskérdés rendezésének lehetségesmódjaival foglalkozó apostoli körlevél a késõbbiekben – a legtöbb or-szágban – hivatkozási alapul szolgált a különbözõ munkásvédelmi in-tézkedések elõkészítésekor. (A katolikus egyház e téren kifejtett törekvé-seit, illetve ezek eredményességét talán jobban megérthettük volna, ha aválogatásban XI. Pius pápa 1931-ben kiadott Quadragesimo Anno kez-detû enciklikája is helyet kapott volna.)A szöveggyûjtemény második fejezete a magyar szociálpolitika elmé-leti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik négy tematikus egységben (el-méleti szociálpolitika, munkásügy, mezõgazdaság - szociálpolitika - nép-egészségügy, szociális közigazgatás). A szerzõk között a két világháborúközötti idõszak legjelentõsebb szociálpolitikusainak nevét is megtaláljuk(pl. Heller Farkas, Kovrig Béla, Esztergár Lajos, Magyary Zoltán, JohanBéla), bár hozzá kell tennünk, hogy pl. Hilscher Rezsõ hiányzik a sorból.Az elméleti kérdésekkel foglalkozó alfejezetben Heller Farkas, a kor-szak neves közgazdásza definíciós kísérletében a szociálpolitikát a gaz-daságpolitika részének tekinti és meghatározása szerint a szociálpolitikaaz erkölcsi igényt jogigénnyé átfordító kiterjedt állami szerepvállalást je-lent. Esztergár Lajos szerint a szociális közigazgatás alapvetõ célja, hogya társadalmi együttélés zavartalanságát biztosítsa, Magyary Zoltán vi-szont ugyanezt az állam szerepkörének átalakulásából vezeti le. PálosKároly írásában az elberfeldi mintára, Eger városában megszervezett,majd 1936-tól Magyar Normaként az ország városaiban is bevezetett sze-génygondozási rendszert mutatja be. Az õt követõ Esztergár Lajos pediga hatósági szegénysegélyezés egyik leggyorsabban fejlõdõ formáját, azínségakciót teszi vizsgálata tárgyává.A munkáskérdés megoldására irányuló állami politika intézményeitismertetõ alfejezetet Keith Hitchins, a magyarországi önsegélyezõ egyle-tek történetét feldolgozó tanulmánya nyitja meg. Az egyletek létesítésé-nek körülményeirõl, szervezeti felépítésükrõl és az államhoz való viszo-nyukról szóló írás jól bevezeti Kovrig Bélának, az Országos Társadalom-biztosítási Intézet igazgatójának ismertetõjét a magyar társadalombizto-sítási rendszerrõl. Tichy Kálmán, Magasházy Béla és Bikkal Dénes mun-     ! 	 125káikban az ipari szociálpolitika egyes kérdéseit (pl. minimálbér, munka-idõ, családi pótlék) vizsgálják meg. Az alfejezet utolsó tanulmányátGortvay György a törvényes munkásvédelem tudományos és gyakorlatiközpontjának (a Társadalom-egészségügyi Múzeum) igazgatója írta a ve-zetése alatt álló intézmény céljairól és mûködésérõl.A mezõgazdaságról, a népegészségügyrõl és a családvédelemrõl szó-ló, harmadik alfejezetben négy szerzõnek a szociálpolitikával határos te-rületet érintõ tanulmányai olvashatók. A hazai agrárium helyzetét elem-zõ írásában Kerék Mihály a földkérdés és a szociálpolitika kapcsolatátvizsgálja. Dr. Czettler Jenõ munkájában a falusi szegénygondozás intéz-ményeinek ismertetését olvashatjuk. Johan Béla az Országos Közegész-ségügyi Intézet alapítója, késõbbi belügyi államtitkár a magyar közegész-ségügyi rendszer kiépítésében jelentõs szerepet vállaló Zöldkeresztesmozgalom munkájába nyújt betekintést.Somogyi Ferenc, az Országos Szociális Felügyelõség vezetõje, tanul-mányában a produktív szociálpolitikához kapcsolódó Országos Nép- ésCsaládvédelmi Alap létesítésének elõzményeit, szervezeti felépítését ésmûködését mutatja be. A negyedik alfejezet a szociális közigazgatásrendszerébe nyújt betekintést. Schuler Dezsõ a budapesti szociális ellá-tórendszer ismertetésén keresztül próbál meg képet adni a korszak helyiszociálpolitikájáról (szereplõirõl, intézményeirõl és a mûködésével kap-csolatos problémákról).A szociálpolitika-történeti szöveggyûjtemény közreadása több szem-pontból is sikeres vállalkozásnak tûnhet. Általános tapasztalat, hogy aszociális felsõoktatásban már évek óta komoly gondot jelent, hogy bizo-nyos kurzusok anyaga könyv vagy jegyzet formájában nem elérhetõ. Kü-lönösen nehéz helyzetben vannak a történeti tárgyat hallgatók és oktatók,mivel a feldolgozandó 1945 elõtti források többsége közkönyvtárakbannehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhetõ. Jelen kötet kiadásával ezutóbbi problémát némiképp sikerült enyhíteni, de ugyanakkor továbbrais szükségét érezzük annak, hogy a közeljövõben egy, az eddigi kutatásieredményeket összegzõ szociálpolitika-történeti tankönyv is elkészüljön."#$%&"'()* +,)%-.'/,"'-)126  	

A szegényháztól a produktív szociálpolitikáig

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/10831/78674/1/2009_1_SIMONIK.pdf

A szegényháztól a produktív szociálpolitikáig

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)