Bártfai György

Devosa Iván

Szili Károly

Vanya Melinda

SZTE Publicatio Repozitórium - SZTE - Repository of Publications

     ASZKLÉPIOSZ TANULMÁNYOK 2016. [Dokumentum alcíme]  Szerkesztette: Devosa Iván   Válogatott, lektorált tanulmányok a Pallasz Athéné Egyetem, Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Kutatócsoport  munkatársaitól, illetve a kutatócsoport által szervezett nemzetközi HEART 2016 és a magyarországi EEK-SZESZT 2016 konferenciák előadóitól    Szerkesztette: Devosa Iván  ISBN 978-615-5192-51-7  Aszklépiosz Tanulmányok – PAE PK EEK – 2016.   1   Szerkesztette:  Devosa Iván  Lektorálta:  Maródi Ágnes  Felelős kiadó: Pallasz Athéné Egyetem (PAE), Pedagógusképző Kar (PK), Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Kutatócsoport (EEK) koordinátora, Kecskemét. Minden jog fenntartva.  Formátum: A/5 nyomtatási méretben, PDF/A-3 (ISO 19005-3:2012) formátumban, a PDF 1.7 (ISO 32000-1:2008) EU „hosszú távú digitális dokumentum megőrzési szabvány” szerint   ISBN 978-615-5192-51-7   Aszklépiosz Tanulmányok – PAE PK EEK – 2016.   2  TARTALOMJEGYZÉK  CHOIR SINGING FOR YOUNG AT HEART. BETWEEN MUSIC EDUCATION AND ARTISTRY?  (Prof. Dr. Damien Sagrillo) ........................................................................................... 3 GENETIKA, EPIGENETIKA ÉS ÉLETMÓD GENETICS, EPIGENETICS AND LIFESTYLE  (Prof. Dr. Falus András)... ............................................................................................ 24 ANYATEJES TÁPLÁLÁS: A SZOPTATÁS SPECIÁLIS  ASPEKTUSAIBREASTFEEDING DURING PREGNANCY:  SPECIAL ASPECT OF BREASTFEEDING  (Devosa Iván, Dr. Vanya Melinda, Dr. Szili Károly és Prof. Dr. Bártfai György) ...... 39 GYERMEKVÉDELEM-ALULNÉZETBŐL THE PROTECTION OF CHILDREN FROM THE LOWER ASPECT  (Fáyné Dr. habil Dombi Alice) .................................................................................... 50 MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ FIATAL NŐK MUNKAERŐPIACI INTEGRÁCIÓJÁNAK MENTÁLIS EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS VONATKOZÁSAI MENTAL-HEALTH-RELATED ASPECTS OF THE INTEGRATION OF YOUNG WOMEN WITH REDUCED WORK CAPACITY IN THE LABOUR MARKET (Hegyi-Tóth Erika) ...................................................................................................... 64 NÉHÁNY GYÓGYNÖVÉNY HATÁSA EFFECTS OF SOME HERBS  (Dr. Vojnich Viktor József) ......................................................................................... 96 SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS A VISELHETŐ ELEKTRONIKAI ESZKÖZÖK TERÜLETÉRŐL LITERATURE REVIEW OF WEARABLE ELECTRONIC DEVICES  (Dobján Tibor) ........................................................................................................... 119 Aszklépiosz Tanulmányok – PAE PK EEK – 2016.   39  ANYATEJES TÁPLÁLÁS: A SZOPTATÁS SPECIÁLIS ASPEKTUSAI BREASTFEEDING DURING PREGNANCY:  SPECIAL ASPECT OF BREASTFEEDING   Devosa Iván2, Dr. Vanya Melinda1,2,3, Dr. Szili Károly2,3  Prof. Dr. Bártfai György1 1 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Szülészeti- és Nőgyógyászai Klinika, Szeged 2 Pallasz Athéné Egyetem, Pedagógusképző Kar, Egészségtudományi és Egészségfejlesztő Kutatócsoport, Kecskemét 3 Mediteam Zrt, Szeged  devosa.ivan@tfk.kefo.hu     Aszklépiosz Tanulmányok – PAE PK EEK – 2016.   40  ABSZTRAKT A klinikai gyakorlatban számos esetben felmerül, hogy a várandósság alatt szoptatást érdemes-e folytatni anyai betegség és az esetleges anyai gyógyszerszedés miatt. Jelen közlemény célja a laktáció mechanizmusának áttekintetése, valamint a várandós gondozás során felmerülő speciális kérdésekkel kapcsolatos ismeretek összefoglalása a hazai és nemzetközi gyakorlat szerint. Kulcsszavak: laktáció, szoptatás, várandósság, laktációs amenorrhoea  ABSTRACT In clinical practice, a number of cases that arose during pregnancy on breast-feeding should be continued because of maternal disease and maternal drug use. The purpose of this present paper to review the mechanism of lactation and a summary of knowledge on specific issues arising during prenatal care in the national and international practice. Keywords: lactation, breastfeeding, pregnancy, lactation amenorrhea   Aszklépiosz Tanulmányok – PAE PK EEK – 2016.   41  BEVEZETÉS A szoptatás olyan folyamat, amely hosszú évekre meghatározza a gyermek lelki és testi egészségét, valamint az anya és a gyermek közötti kapcsolatot. Az anyatejes szoptatás az újszülöttek és a csecsemők táplálkozásának legoptimálisabb formája. Az anyatej tulajdonságai megkönnyítik az újszülött számára a méhen belüli életből a méhen kívüli életre való átmenetet (Saha, 2015; Lampé, 1987). Az anyatej bioaktív anyagok széles tárházát kínálja a fejlődő újszülöttnek, amikor annak központi idegrendszere, immunrendszere és gyomor-, bélrendszere még kritikus fejlődési szakaszban van. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása alapján is hangsúlyoznunk kell, hogy mennyire fontos, hogy az édesanya ragaszkodjon a szoptatáshoz, hiszen az anyatej összetevői nemcsak táplálják, de meg is védik az újszülöttet a posztpartum 6. hónapig (Gáti, 1987; Papp, 1995).  MAMMOGENESIS, LACTOGENESIS FÁZISAI A mammogenesis az emlő kifejlődésének és növekedésének az ovariális szakasza. Az ektodermából származó mirigyek az ovariális hormonok hatására a pubertást követően fejlődnek ki. Az oestrogének a mirigyjáratok, ductusok, míg a progesteron az alveolusok proliferációjáért felelősek.   A lactogenesis az anyatej szintézise és kiválasztása a laktáció placentális szakasza. A terhesség során az emlőmirigy fejlődését az oestradiol, a progesteron és a glycocorticoidok, a hipophysis és lepényi eredetű prolactin, a növekedési hormon, és a chorialis somatomammotropin valamint a pajzsmirigy hormonok, az inzulin és egyéb növekedési Aszklépiosz Tanulmányok – PAE PK EEK – 2016.   42 faktorok együttesen szabályozzák. Kialakul az emlő szekréciós mirígyszövete és myoepitheliális sejtek formálódnak.  A terhesség második trimeszterétől az alveoláris sejtek részben már képesek az anyatej zsír és fehérje komponenseinek elválasztására.  A harmadik trimeszterben az alveolusok kitágulnak, colosztrummal teltek. A valódi galactogenesis csak a szülés utáni napokban indul meg a szteroid hormonszint csökkenést követő prolactin liberáció hatására, amely a laktáció placento-hypophysealis szakasza (Papp, 1987; Pál, 2012; Váradi, 2011).  A LAKTÁCIÓ MECHANIZMUSA A galactokinesis a tejtermelés és tejelválasztás fenntartása rendszeres szoptatással, az emlő kiürítésével. A laktáció mechano-cortico-hypophysealis szakaszát pszichés, neurális és fizikai impulzusok befolyásolják, és számos hormon szabályozza, amelyek az alábbiak: prolactin, növekedési hormon, pajzsmirigy hormon, oestrogen, progesteron, inzulin és növekedési faktorok valamint parathormon és D vitamin. Az LTH, a lactotrop hormon, vagy más néven prolaktin, az agyalapi mirigyben, a hipophysisben termelődik. A tejszintézis az emlőmirigyek hámszöveteiben történik, mintegy válaszként a hámszövetek prolactin hormon receptorainak prolactin által történő aktiválására. A prolactin szerkezetében a növekedési hormonhoz és a placenta ún. laktogén hormonjához hasonlatos, amelyek citokin funkciókkal bírnak. A prolactin stimulálja az emlőmirigyek tejelvezető csatornáinak növekedését és a tejprotein szintézist. A tejleadó-reflex az oxytocin nevű hormon termelésével váltódik ki. Ez az a hormon, amely szüléskor a méhösszehúzódásért is felelős. Az oxytocin hormon az emlő simaizmainak összehúzódását serkenti, ezáltal a tejtermelés megindul, ezért oxytocin-reflexnek is nevezik.  Aszklépiosz Tanulmányok – PAE PK EEK – 2016.   43 Ha az újszülöttek szopni kezdenek az édesanyjuk mellbimbójából, a szopásuk a bimbóudvaron sűrűn elhelyezkedő ún. érintési receptorokat stimulálja. A tapintási észlelés impulzusokat generál, melyek aktiválják a hátsó gyöki ganglionokat (gerincvelői dúcsejteket) a bordaközi idegeken keresztül. Ezek a gerincvelői idegsejtekre gyakorolt impulzusok jutnak el a megfelelő idegpályákon keresztül a hipothalamuszba, ahol az oxytocin hormon szintetizálódik és aztán az agyalapi mirigy választja el az oxytocint, és a hátulsó agyalapi mirigyben tárolódik.  Az újszülött szopása afferens (szállító) impulzusokat generál, amelyek a hátulsó agyalapi mirigyet stimulálják, amely így pulzáló módban oxytocin hormont bocsát ki a szomszédos kapillárisokba, és így a véráramon keresztül a hormon eljut az emlőmirigy megfelelő receptoraihoz és megtörténik a mell simaizom sejtjeinek összehúzódása. Az összehúzódás az emlő alveoláiból tejet présel a tejvezetékekbe és az emlő bőre alatti üregekbe. A tej aztán a mellbimbó nyílásán keresztül jut el az újszülött szájába.  A galactokinesis legfőbb irányítója a szoptatás reflexe, ezen kívül azonban számos tényező befolyásolja az anyatej ejekcióját. Az újszülött gyermek látványa és sírása, a szoptatás órarend szerinti végzése, az emlő szoptatás előtti higiénés ellátása a központi idegrendszer, a cortex-hypothalamus-hypophysis működése útján már az emlőre helyezés előtt megindítja az oxytocin termelést és a kezdeti tejkiválasztást. A stressz, a félelem, a fájdalom, a nyugtalanság és a nyugtató hatású gyógyszerek szintén corticalis, emócionális hatások miatt csökkentik és meggátolhatják a szoptatást biztosító reflexláncot (Chung és mtsai, 2007; Pustotina, 2015).    Aszklépiosz Tanulmányok – PAE PK EEK – 2016.   44 AZ ANYATEJ SZINTÉZISE Az anyatej szintézise az alveolusokban összetett folyamat. A protein, a laktóz és citrát a Golgi apparátusból származó vezikulák exocitózisával kerül kiválasztásra. A laktóz ozmotikusan aktív cukor, amely a tej (víz)mennyiségének meghatározója. A tej lipidjei a sima felszínű endoplazmatikus retikulumban termelődnek és mikrocseppek formájában kerülnek az alveoláris lumenbe. A víz a laktóz ozmotikus szívóhatása útján kerül a tejhez, míg a monovalens ionok (Na, K, Cl) a vizet követik. Az immunglobulin-A (IgA) receptorával képzett komplex formájában jut a Golgi apparátus érintésével vagy közvetlenül a felszíni membránon át a lumenbe. A transzcelluláris mechanizmusok mellett a paracelluláris kiválasztás is igazolódott. Aktív szoptatás során az alveoláris sejtek közötti szoros kapcsolat (tight junction) fellazul és az anyai kapillárisból bizonyos plazma összetevők közvetlenül bejutnak az anyatejbe (Oladapo és mtsai, 2012).  LAKTÁCIÓS AMENORRHOEA A szoptatás alatt gátolt a petefészek működése. A laktációs amenorrhoea időtartama a szoptatás gyakoriságától és intenzitásától is függ. A szülés után egy hónappal az FSH szint élettani értékre emelkedik, de elmarad az LH pulzációs kiválasztása, amely a szoptatás GnRH szekréciót gátló hatásával magyarázható. A gonadotróp működést azonban számos egyéb faktor is fékezheti, mint például az ópiátok és a terhesség során GnRH-val szemben refrakterré vált hypophysis csökkent funkciója (Labbok, 2015).   Aszklépiosz Tanulmányok – PAE PK EEK – 2016.   45 A szoptatás csak abban az esetben használható fogamzásgátlásként, ha az édesanya kizárólag csak szoptatással táplálja gyermekét. A többi születésszabályozási módszerhez hasonlóan a szoptatás is akkor véd hatékonyan a nem kívánt terhesség ellen, ha azt helyesen alkalmazza: • 100-ból kevesebb, mint 1 nő esik teherbe azok közül, akik kizárólag szoptatnak. • A módszer 98 százalékos hatékonyságú azok között, akik nem mindig csak kizárólag anyatejjel táplálják gyermeküket. A módszer akkor hatékony az első 6 hónap során, amennyiben: • nem helyettesíti más élelmiszerrel a szoptatást, • legalább négyóránként szoptatja a csecsemőt napközben, és hatóránként éjszaka, • nem volt menstruációja a szülés óta.  ABLAKTÁCIÓ A laktáció szupressziójának célja a diszkomfort enyhítése valamint a fájdalom és gyulladás szükséges csökkentése, alábbi esetekben szükségessé válhat: 1. Az édesanya döntése, hogy nem anyatejjel táplálja gyermekét. 2. Az édesanya örökbe adja gyermekét. 3. A szoptatás tartósan ellenjavallt (anya kemoterápiája, anyai HIV fertőzés, galactosemia az újszülöttnél). 4. Késői vetélés vagy halvaszülés. 5. A csecsemő halála esetén. Aszklépiosz Tanulmányok – PAE PK EEK – 2016.   46  GYAKORLATI PROBLÉMÁK, SPECIÁLIS HELYZETEK Szülés után nagyon sok édesanya tapasztalja meg, hogy a gyermeke táplálása nem olyan könnyű feladat. A szoptatás nagyfokú odafigyelést igényel az anya részéről, és ha ebben nehézségei támadnak, szüksége van segítségre is. Nem árt, ha a leendő édesanya már a terhesség során (a terhességgondozás részeként) megismerkedik a szoptatás fontosságával és technikájával, de a védőnőtől és laktációs szaktanácsadótól kérhet segítséget ebben is.  Előfordul, hogy néhány édesanya azt tapasztalja, hogy nincs teje kb. 3-4 nappal a szülés után, annak ellenére, hogy a tejelválasztásnak meg kellene indulnia a szülést követő 1-2 napon belül. E diszkomfort érzet enyhítésében kiváló és hagyományos eszköz, ha az édesanya jeges borogatást alkalmaz, de az is használ, ha a mellére zöldkáposzta leveleket tesz kb. 20 percre. Ilyenkor megtapasztalhatja, hogy megjelenik néhány csepp tej az emlőben és ez már megkönnyíti csecsemőjének, hogy a mintegy megnedvesített emlőből szopni kezdjen és kialakuljon a tejleadó-reflex és a kisbaba szopó-reflexe is (Pál, 2012; Váradi, 2011). Számtalan esetben fordul elő, hogy a szoptatás fájdalmas az édesanyának. Ilyenkor még az is segíthet, ha az anya pozíciót vált, kisbabáját teszi másképpen a mellére. A szoptatáskor érzett fájdalom annak köszönhető, hogy nem nedves a mell, a tejleadó-reflex még nem alakult ki, amikor a csecsemő szopni kezd, de előfordulhat fertőzés miatt is (Chung és mtsai, 2007; Pustotina, 2015).  A tejadó-reflex működése függ az édesanya érzelmi és fizikai állapotától is. Lelki, vagy testi fájdalom, depresszió, vagy szorongás esetén nem biztos, hogy működik a reflex, vagy nem biztos, hogy elégséges, és ezáltal a gyermek csupán kisebb mennyiségű tejhez juthat, vagy egyáltalán nem jön létre a tejelválasztás. Ez esetben mindenképpen az a Aszklépiosz Tanulmányok – PAE PK EEK – 2016.   47 legfontosabb, hogy a gátló tényezők enyhüljenek, vagy teljesen megszűnjenek. A reflexet be lehet indítani fejéssel is, – amennyiben valamilyen oknál fogva nincs lehetőség a szoptatásra – de a hát masszírozásával is stimuláló hatást lehet elérni, illetve hasznos lehet a mell simogatása is (Pustotina, 2015; Oladapto és Fawole, 2012). A tejadó-reflex túlzásba is viheti a működést, ilyenkor rengeteg mennyiségű tej folyik, vagy spriccel a baba szájába, amely félrenyeléshez vezet, és ez kiválthatja azt, hogy a csecsemő nem akar a későbbiek folyamán szopni. Erre a legjobb megoldás, ha a szoptatás előtt 5-10 ml tejet előre lefej az édesanya, így mire a babát a mellére teszi, már a hirtelen tejmeginduláson túl van és a baba nyugodtan szophat (Oladapto és Fawole, 2012; Labbok, 2015).    Aszklépiosz Tanulmányok – PAE PK EEK – 2016.   48 ÖSSZEFOGLALÁS A szoptatás biztonságos, egyszerű és kényelmes fogamzásgátlási módszer. Használata számos előnnyel jár az anya számára: • nem befolyásolja a szervezet természetes hormon-egyensúlyát, • ingyenes, • csökkenti a szülést követő vérzést, • nem igényel semmiféle kelléket vagy orvosi felügyeletet, • nem csökkenti az intimitást azáltal, hogy közösülés előtt bármit fel kellene húzni, vagy be kellene helyezni. A szoptatás mindezek mellett a csecsemőnek is előnyős, mert: • csökkenti a vízzel/ más tejtermékkel/ tápszerrel szembeni túlérzékenység vagy fertőzöttség kockázatát, • erősíti az anya-gyermek kötődést a folyamatos test-és szemkontaktus által, • szoptatás által az anya antitestjeinek egy része átjut a babába, így védi őt bizonyos fertőzésekkel szemben, • véd az allergia és asztma kialakulása ellen, • az anyatej a baba számára legjobb tápanyag - összetételű élelmiszer, mely mennyiségében és összetételében is igazodik a baba szükségleteihez.   Aszklépiosz Tanulmányok – PAE PK EEK – 2016.   49 IRODALOMJEGYZÉK Gáti István és László János (1987): A szülészet és nőgyógyászat időszerű kérdései Medicina Könyvkiadó Budapest. Ip, S., Chung, M., Raman, G., Chew, P., Magula, N., DeVine, D., Trikalinos és T., Lau, J. (2007): Breastfeeding and maternal and infant health outcomes in developed countries. Evid Rep Technol Assess 153. sz. 1-186. Labbok, M. (2015): Postpartum Sexuality and the Lactational Amenorrhea Method for Contraception. Clin Obstet Gynecol. 58. 4. sz. 915-27.  Lampé László (1987): Szülészet nőgyógyászat Harmadik javított kiadás Medicina Könyvkiadó, Budapest. Oladapo, O.T. és Fawole, B. (2012): Treatments for suppression of lactation. Cochrane Database Syst Rev. 2012 Sep. 12;9:CD005937. Pál Attila (2012): A szülészet-nőgyógyászat tankönyve. Medicina Kiadó. Papp Zoltán (1995): Klinikai Genetika. Golden Book Kiadó Kft. Pustotina, O.A. (2015): Management of Mastitis and Breast Engorgement in Breastfeeding Women. J Matern Fetal Neonatal Med. 2015 Oct 29:1-12.  Saha, M.R., Ryan, K. és Amir, L.H. (2015): Postpartum women's use of medicines and breastfeeding practices: a systematic review. Int. Breastfeed J. 2015 Oct 28;10:28. Váradi Erzsébet és  Tóth Zoltán (2011): A szoptató anya segítése speciális helyzetekben. A laktáció szupressziója-Ablaktálás II. Várandósság és szoptatás. Magyar Nőorvosok Lapja 9. 6. sz. 10-15. 

Anyatejes táplálás : a szoptatás specifikus aspektusai.

http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/16350/7/30755512.pdf

Anyatejes táplálás : a szoptatás specifikus aspektusai.

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

SZTE Publicatio Repozitórium - SZTE - Repository of Publications