Balázs János

Marcsik Antónia

Rózsa Zoltán

SZTE Publicatio Repozitórium - SZTE - Repository of Publications

Mesélő tárgyak49Adatok az Árpád-kori Orosháza paleopatológiájához: a lepraBalázs János – Marcsik Antónia – Rózsa ZoltánOrosháza határában a bónumi részeken feküdt az az Árpád-kori falu, melynek mintegy 400 települési objektuma, illetve temetőjének több, mint 180 sírja került feltárásra az elmúlt években (1996, 2012, 2013, 2014, 2015).1 A kutatási ered-mények alapján itt egy muszlim közösség élt, mely-nek hagyományrendszere több ponton is jelentő-sen eltért a korabeli szokásoktól.2 Egy ilyen elemről számolunk be írásunkban.3 A 2013. évi ásatás során előkerült 16. sírban egy közepes megtartású, de nagyrészt teljes váz feküdt.4 Az embertani vizsgálat szerint 18 vizsgálható jelleg alapján5 neme nő, az Adultus (felnőtt) elhalálozá-si életkorcsoportba6 sorolható be, a koponyavarra-tok záródása alapján 25 éves kora körül halt meg. 1 Orosháza, Bónum, Faluhely (Orosháza 10. lelőhely), azono-sítószám: 29828.2 http://www.magyarregeszet.hu/wp-content/uloads/ 2014/10/rozsa_H14O.pdf  3 A dolgozatban szereplő fényképeket Balázs János készítette, a röntgenkép az Orosházi Kórházban készült.4 Leltári szám: Nagy Gyula Területi Múzeum, Embertani Gyűjtemény 2013.11.16.5 Éry–Kralovánszky–Nemeskéri 1963.6 Acsádi–Nemeskéri 1970.Számított testmagassága7 kilenc mérhető hosszú-csont alapján 155,4 cm, ez közepes termetnek felel meg. Koponyája (1–5. kép) hosszú és közepesen szé-les, homloka közepesen széles, arca közepesen magas.Ötféle anatómiai variáció8 figyelhető meg a csontvázon, mindegyik a koponya területén ta-lálható: mindkét oldalon megjelent egy szám-feletti varrat, a sutura petrosquamosa (6. kép), mindkét oldalon a falcsont elülső–oldalsó szög-letének, a halántékpikkelynek, az ékcsont nagy szárnyának és a homlokcsontnak a találkozási helyén processus frontalis ossis temporalis figyel-hető meg (2–3. kép). A lambdavarratban Worm-féle csontok (ossa  Wormiana vagy ossa suturae lambdoidea) találhatóak (4. kép), melyek közül a legnagyobb 12x6 mm-es. További számfeletti varratcsont figyelhető meg a jobb oldali pikkely-varratban (7. kép), valamint a jobb oldali sutura parietomastoidea mentén (6. kép). Minden ana-tómiai variáció a minor kategóriába sorolható, az egyén életminőségére nem voltak hatással.A koponya a klasszikus facies leprosa tünete-it mutatja: az orr környéke felszívódott a spina nasalissal és a concha nasalis inferiorral együtt 7 Sjøvold 1990.8 Finnegan–Marcsik 1989; Just 1996.Mesélő tárgyak50Az összesített temetőtérkép, a 16/2013. sír helyével. Korábbi adatok felhasználásával készítette: Archeoline Kft. Szeged.Mesélő tárgyak51(8. kép), periostitis figyelhető meg az orrüregben (9. kép) és a palatum durumon (10. kép). A kopo-nyáról készült röntgenkép (11. kép) is megerősíti a diagnózist. Továbbá periostitis található a bal síp-csont distalis epifízisén is.A leprát (régi magyar nevén poklosságot), mely 3–5 év lappangási idő után alakul ki, a Mycobacterium leprae okozza. A baktérium az orr nyálkahártyáján, a bőrben vagy közvetlenül a bőr alatt futó idegrostokban telepszik meg. A lassú lefo-lyású betegséget torzító bőrgyulladások és periféri-ás idegkárosodások miatt bekövetkező csonkulások jellemzik leginkább. Az ásatag csontanyagon meg-figyelhető tünetei az orr környékének felszívódása és az utolsó meglévő ujjpercek végének elvékonyo-dása (ún. ceruzaujjak).9 Bár a betegség csak tartós és szoros testi kontaktus útján képes fertőzni, még-is a bibliai időktől kezdve az egész európai törté-nelemre jellemző a leprásoktól való össztársadalmi félelem és a betegek kirekesztése. A fogstátuszt az 1. táblázat tartalmazza. A fi-atal nő bölcsességfogaiból három nem tört elő, hét foga pedig nem volt megtalálható a vizsgált bioarcheologiai anyagban. Két nagyőrlőjén kezdő-dő fogszuvasodás figyelhető meg (12. kép). A felső–középső metszőfogait a betegsége miatt veszítette el még életében, a csontelváltozások nemcsak az orr környékét és a szájpadlást érintették, hanem a metszőfogak alveolusait is (13. kép).A jobb falcsont hátsó harmadán egy 23x19 mm-es bemélyedés található, mely körül porotikusság és gyulladás nyoma figyelhető meg (14. kép). A csontseben a gyógyulás nyomai mellett megfigyel-hetőek az azt okozó eszköz által hagyott többszörös vágásnyomok is (15. kép). A jellegzetes megjelenési forma10 jelképes (szimbolikus, „inkomplett”) tre-panációra utal. Meggyőződésünk, hogy jelen esetben a lepra és a szimbolikus trepanáció összefügg, a jelképes kopo-nyalékelést gyógyító szándékkal végezhették.9 Aufderheide–Rodrígez-Martin 1998; Ortner 2003.10 Nemeskéri–Éry–Kralovánszky 1960; Szathmáry–Marcsik 2006.A lelet számos kérdést is felvet. Az Alföldön a leprásoknak a települési temetőkbe való elteme-tése a 10–11. századig jellemző és a 12. századra megszűnik, mivel ekkorra már leprozoriumokba gyűjtötték a poklosokat.11 Viszont a temetőrészlet, ahonnan a 16. sír feltárásra került, feltételezésünk szerint a 12–13. századra keltezhető. A 11. század végétől előforduló Kárpát-medencei megbetegedé-seket hagyományosan a keresztes hadjáratokhoz kapcsolják,12 mivel ezek idejében és útvonalán érték el a leprás megbetegedések a legmagasabb esetszá-mokat, majd egyre csökkent az új megbetegedések száma és az endémiás lepra meg is szűnt hazánk-ban. Az általunk vizsgált közösség viszont kevéssé hozható összefüggésbe a keresztes hadjáratokkal.Szintén kronológiai problémaként jelentkezhet a jelképes trepanáció megléte is, mivel első kirá-lyunk a kereszténység felvétele után igyekezett ki-irtani minden pogány szokást, köztük a trepanálást is. Míg az eddig publikált 9–10. századi magyar jelképes trepanációk száma meghaladja a Don ré-giótól Csehországon át a Balkánig publikált esetek számát, addig a 11–12. századból egy sem ismert, pedig a Balkánon és Csehországban szórványos esetek még előfordulnak.13Az anomália magyarázata valószínűleg abban rejlik, hogy az Árpád-kori Orosháza lakosságának egy része idetelepített muszlim volt, erre utal a lelőhely padmalyos sírjainak konzekvens tájolása is. A muszlim közösségek valószínűleg tolerán-sabbak voltak a betegségeket illetően, mint a ko-rabeli keresztény közösségek. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy nagy valószínűség szerint nem volt olyan gyógyító hely a közelben, amit a király tartott volna fenn, a 3–5 napi járóföldre elhelyez-kedő ispotályok és leprozóriumok egyházi kézben voltak.14 Több oka lehet, amiért csak egyetlen lep-rás megbetegedést diagnosztizáltunk. Egyrészt csak részlegesen feltárt temetőt vizsgálhattunk, másrészt elképzelhető, hogy a nő, mire a településre került, 11 Marcsik–Molnár–Ősz 2007; Marcsik et Al. 2009.12 Aujeszky 1900; Józsa 2008.13 Reshetova 2012.14 Józsa 2008.Mesélő tárgyak52már a száraz lepra állapotában volt, és így nem fer-tőzött meg másokat.A jelképes trepanáció szokásának gyakorlása a 11. század végére eltűnik az Alföldön.15 Meglétét anya-gunkban a messziről jött nem keresztények össze-függésben lehet leginkább értelmezni. Elképzelhető, hogy a nevezett temetkezés a muszlim vallású vol-gai bolgárokhoz köthető, akik ismerték és gyako-rolták e mesterséges beavatkozást.16  Az orosházi muszlimok etnikai hovatartozása ma még kérdéses, de legnagyobb valószínűség szerint bennük volgai bolgárokat, volgai bolgárok közt élő kálizokat sejt-hetünk.17 Mivel csak egy esetben került elő jelképes trepanáció, ami ráadásul nem közvetlenül a halál 15 Nemeskéri–Éry–Kralovánszky 1960.16 Éry 1987; Fóthi–Marcsik 2001; Fóthi–Marcsik–Efimova 2001.17 Rózsa–Tugya 2012; Pálóczi Horváth 2014, 9–18.előtt keletkezett, nem zárhatjuk ki azt sem, hogy még a nő költözése előtt történt a beavatkozás.18 Balázs Jánosjanos.balazs@gmail.comMarcsik Antóniaantonia.marcsik@gmail.comRózsa Zoltánrozo30@hotmail.com18 Hasonló felvetést tett Nemeskéri és munkatársai (1960) né-hány 10. századi lelet kapcsán, mely esetekben még a Kárpát-medencébe való érkezés előtti jelképes trepanálást feltételez-nek.1. táblázat – fogstátusz18 17 16 15 14 13 12 11 21 22 23 24 25 26 27 28+,c + + p + + + - - + + + + + + nn + + p + + + p p p + p p +,c + n48 47 46 45 44 43 42 41 31 32 33 34 35 36 37 38jelmagyarázat+ alveolusban lévő fog- alveolus hiánya miatt hiányzó fogn bölcsességfog, mely nem tört előp postmortem (halál után) elveszett fogc caries (fogszuvasodás)Mesélő tárgyak531: norma frontalis; 2: norma lateralis sinistra; 3: norma occipitalis; 4: norma lateralis dextra.1 2 3 4Mesélő tárgyak545: norma verticalis; 6: sutura petrosquamosa és varratcsont a sutura parietomastoidea mentén; 7: varratcsont a jobb oldali pikkelyvarratban; 8: az orr környéke (a spina nasalis és a concha nasalis inferior felszívódott).5 6 78 Mesélő tárgyak559 10 11 12 9: periostitis az orrüregben; 10: periostitis a kemény szájpadon;  11: a koponya röntgenfelvétele periostitist mutat; 12: caries a 36-os nagyőrlőn.Mesélő tárgyak56Irodalom- és rövidítésjegyzékAcsádi–Nemeskéri 1970 Acsádi, György – Nemeskéri, János: History of human life span and mortality. Akadémiai Kiadó, Budapest 1970.Aufederheide–Rodrígez-Martin 1998 Aufederheide, Arthur – Rodrígez-Martin, Conrado: The Cambridge Encyclopedia of Human Pathology. Cambridge University Press, Cambridge 1998.Aujeszky 1900 Aujeszky Aladár: A poklosságról. Természettudományi Közlöny 32 (1900) 565–575.Éry–Kralovánszky–Nemeskéri 1963  Éry Kinga – Kralovánszky Alán – Nemeskéri János: Történeti népességek rekonstrukciójának reprezentációja. Anthropológiai Közlemények 7 (1963) 41–90.13 14 15 13: felszívódott metszőfog-alveólusok; 14: jelképes trepanáció a jobb falcsont hátsó harmadán;  15: jelképes trepanáció, nagyított kép.Mesélő tárgyak57Éry 1987 Éry Kinga: Újabb jelképes trepanációk a Volga-vidékéről. Anthropológiai Közle-mények 31 (1987) 115–120.Finnegan–Marcsik 1989 Finnegan, Michael – Marcsik, Antónia: Biological distance in the 5–11th centuries populations using the Avar period based on non-metric frequency data. Acta Biologica Szegediensis 35 (1989) 163–174.Fóthi–Marcsik–Efimova 2001  Fóthi Erzsébet – Marcsik Antónia – Efimova, Svetlana: Szimbolikus trepanáció a volgai bolgároknál. Anthropológiai Közlemények 42 (2001) 45–52.Fóthi–Marcsik 2001 Fóthi Erzsébet – Marcsik Antónia: Szimbolikus trepanáció a Bolsie Tarhani teme-tőben. II. Kárpát-medencei Biológiai Szimpozium. 2001. nov. 20–22. Előadások összefoglalói. MBT–TTM Kiadványa (2001) 279–281.Józsa 2008 Józsa László: A kórházi ápolás kialakulása a 11–14. századi Magyarországon. Debreceni Szemle 1 (2008) 10–22.Just 1996 Just Zsuzsanna: Alföldi Árpád-kori népességek biológiai kapcsolatainak rekonstrukciója a koponya non-metrikus jellegeinek alapján. Kézirat. József Attila Tudományegyetem Embertani tanszéke, Szeged 1996.Marcsik–Molnár–Ősz 2007 Marcsik Antónia – Molnár Erika – Ősz Brigitta: Specifikus fertőző megbetegedé-sek csontelváltozásai történeti népesség körében. JATEPress, Szeged 2007.Marcsik et Al. 2009 Marcsik Antónia – Molnár Erika – Ősz Brigitta – Donughue, Helen – Zink, Albert – Pálfi György: Adatok a lepra, tuberculosis és syphilis magyarországi paleopatológiájához. Folia Anthropologica 9 (2009) 5–34.Nemeskéri–Éry–Kralovánszky 1960 Nemeskéri János – Éry Kinga – Kralovánszky Alán: A magyarországi jelképes trepanáció. Anthropológiai Közlemények 4 (1960) 3–32.Ortner 2003 Ortner, Donald: Identification of Pathological Conditions in Human Skeletal Remains. Academic Press, Amsterdam–Tokyo 2003.Pálóczi Horváth 2014  Pálóczi Horváth András: Keleti népek a középkori Magyarországon. Besenyők, úzok, kunok és jászok művelődéstörténeti emlékei. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensiae. Szerk.: Major Balázs – Türk Attila.  Budapest – Piliscsaba 2014.Reshetova 2012 Reshetova, K. Irina: Jelképes trepanáció a középkori bolgár lakosság körében. Diplomamunka. Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, Moszkva 2012.Rózsa–Tugya 2012 Rózsa Zoltán – Tugya Beáta: Kik voltak az első Orosháza lakói? Problémafelvetés egy kutatás kezdetén. Mozaikok Orosháza és vidéke múltjából 6 (2012) 17–31.Sjøvold 1990 Sjøvold, Torstein: Estimation of stature from long bones utilizing the line of organic correlation. Human Evolution 5 (1990) 431–447.Szathmáry–Marcsik 2006 Szathmáry, László – Marcsik, Antónia: Symbolic trephinations and population structure. Mem Inst Oswaldo Cruz, Rio de Janeiro. Vol. 101 (2006) 129–132.Internetes forrás (a letöltés dátuma: 2015. március 30.)http://www.magyarregeszet.hu/wp-content/uploads/2014/10/rozsa_H14O.pdf 

Adatok az Árpád-kori Orosháza paleopatológiájához: a lepra

http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/14887/1/Balazs-Marcsik-Rozsa_Adatok_Mozaikok.pdf

Adatok az Árpád-kori Orosháza paleopatológiájához: a lepra

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

SZTE Publicatio Repozitórium - SZTE - Repository of Publications