Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó
Abstract
Az alábbi kutatásban a WEBSTER és KRUGLANSKI (1994, 1996, 2005) által leírt lezárás iránti igény és a kerti ösvény típusú mondatok feldolgozásának összefüggéseit vizsgáltuk. A lezárási igény megfogalmazható az információfeldolgozás és ítéletalkotás mögött álló motivációként (WEBSTER & KRUGLANSKI, 1994, 1996), amelynek sürgősségi és tartóssági hatása képes befolyásolni az információfeldolgozást a szociális interakciókban. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy van-e különbség az egyértelmű és megértésükben homályosabb mondatok feldolgozásának ideje és pontossága között, valamint feltételeztük, hogy a különböző lezárási igényű személyek eltérő módon dolgozzák fel a mondatokat. Egyetemista mintánkon (N = 50) önütemezett olvasási helyzetben, valamint a magyarra fordított Lezárási Igény Kérdőívvel (CSANÁDI, HARSÁNYI, SZABÓ, 2009) vizsgáltuk a két tényező kapcsolatát. Eredményeink alapján a kerti ösvény mondatok feldolgozása nem különbözött jelentősen az eltérő lezárási igényűek esetében. A reakcióidő- és pontosság adatok azonossága arra enged következtetni, hogy a mondatfeldolgozásra inkább a FRAZIER által kidolgozott kerti ösvény modellben meghatározott késői zárás elve van hatással (PICKERING, CLIFTON, & CROCKER, 2000). Az önütemezett olvasási helyzet és a kérdőív Többszempontúság, illetve Rend és Szervezettség alskálája között szignifikáns korrelációt találtunk. Kutatásunkban nem várt eredmény, hogy a közepes lezárási igényű kísérleti személyek az alacsony és magas lezárási igényű személyekhez viszonyítva az önütemezett olvasási helyzetre vonatkozó minden általunk vizsgált esetben egyértelműen megkülönböztethető eredményt mutattak. Ezek az eredményeink újabb empirikus kutatások alapjául szolgálhatnak
