Fáyné Dombi Alice

University of Szeged

Fáyné dr. Dombi AliceCOMENIUS ÉS A SÁROSPATAKI KÖNYVKIADÁSComenius Amos János 1592 március 28-án született Morvaországban. Szülei a Cseh testvérek vallási csoport tagjai voltak, akiknek körébe Comenius is belépett. Külföldi tanulmányai befejeztével, 24 éves korában pappá szentelték. Papi munkája mellett fi­gyelme egyre inkább az oktatás felé irányult, amely ebben a korban siralmas állapotban volt. Csak a fiukat tartották érdemesnek arra, hogy oktatást kapjanak, de a szegénynek született fiúk is ki voltak ebből szorítva. A latin nyelvre épített oktatás nehézkessé tette a tanulást, nem törődtek azzal, hogy a gyermeket fokozatosan vezessék el az egyszerűbb ismeretektől a bonyolultabbakig. A fegyelmezés szigorú volt, nem egyszer brutális esz­közökkel éltek a tanítók. Simon Laurie skót pedagógus egyszer úgy jellemezte а XVII. századi iskolákat, mint amelyekben rendszertelenség uralkodik, s az unalom ver tanyát. Az iskolákat igen találó elnevezéssel az „elme vágóhídjainak” titulálta.Comenius is felemelte a hangját az oktatás megreformálásáért, olyan rendszert java­solt, amely a tanulást érdekessé teszi. Oktatási rendszerét pampaediának nevezte, amely- lyel célja az „egyetemes műveltség” átadása volt. Úgy vélte, hogy a gyereket lépésről - lépésre kell megtanítani az alapismeretekre, s legfőképpen az anyanyelvén kell tanítani. Az oktatás legyen játékos, gyakorlatias, mindezzel a szellemi és erkölcsi tökéletesedést lehet szolgálni. A műveltség anyagát össze lehet válogatni úgy, hogy „a világban uralko­dó harmóniát” tükrözze. A műveltség nemcsak az irodalmi, művészeti és tudományos ismeretek összessége -felfogása szerint-, hanem együttélések, viszonyulások, viselkedési normák, működési mechanizmusok rendszere. Ez a feltétele emberek, intézmények, or­szágok, nemzetek együttműködésének.Comenius Heidelbergben töltötte tanulóéveit, ahol szoros szellemi kapcsolatba került a korszak elismert tudósaival, többek között Alstediusssal, de hatott rá Descartes gon­dolkodásmódja és Hartlib bölcseleté is. Mindezek a tanok világképének szerves részévé váltak, s pedagógiai gondolatait is megtermékenyítették.Comenius tanításról szóló művei közül először „A gyermekkor iskolája” című mun­káját adták ki, amely 1630-ban látott napvilágot. Ezt követték további pedagógiai mun­kái, latin nyelvkönyvei, panszofikus gondolatait a gyakorlatba átültető tankönyvei. „Orbis Pictus” c. müvét közel 200 évig használták Európa iskoláiban. A könyvnek bi- lingvis, trilingvis változatai is voltak, sőt már Comenius korában négynyelvű változat is napvilágot látott. Ezek a könyvek annak a szellemiségnek a tükrözői, amelyek a „szellem napvilágát” akarják meghonosítani а XVII. század brutális, háborúkkal terhelt valóságá­ban. A megpróbáltatások és a megmérettetések korában is azt próbálja bizonyítani, hogy a nemzeti lét alappillérei az anyanyelv, a megértés és a műveltség. Ezek az nemzetek együttélésének feltételei. Anyanyelv nélkül az ember olyan, mint a gyökértelen fa. Ugya­nakkor azt is megfogalmazza, hogy aki a másikat nem érti meg, önmagát ítéli kitaszított­ságra.Comenius az oktatást az emberiséget egymáshoz közelebb hozó erőnek tekintette, az volt a meggy őződése, hogy az egyetemes műveltség segíthet megőrizni a világbékét.Comenius bölcseleti világképét természettudós-filozófus természetlátása határozza meg. Megjelenik gondolkodásmódjában a reneszánsz univerzalizmus, de megtaláljuk a barokk enciklopédizmus jellemző jegyeit is. Nem véletlen, hogy nyelvkönyvei tudo­47mánytárak is egyben, enciklopédikus ismeretanyagot közölnek. Munkásságára jellemző, hogy keveredik benne a nagyformátumú, rendszerező tudós globális gondolkodásmódja, aki kora tudományosságának jó  ismerője, és az óvatos újító, akinek műveltségfelfogásá­ban megfér a tudás és a helyesen értelmezett hit, a lelkiismeret szabadsága.Comenius kora egyik legtájékozottabb egyénisége volt. Kiterjedt levelezést folytatott Európa szinte minden országában élő barátaival. A Westfáliai béke után - jóllehet a vi­lágon mindenfelé hívják-, úgy dönt, hogy Rákóczy György és Lórántffy Zsuzsanna meg­hívására elfogadja a sárospataki kollégiumban felkínált állást. 1650 novemberében érke­zik meg, s ott tölt négy évet, hogy a fejedelmi kérésre megreformálja az oktatást. Több írása utal arra, hogy döntésében a Westfáliai béke miatti elkeseredése is közrejátszott, hiszen úgy érezte, hogy hazája és a hitebeliek az abszolút vesztesei a harmincéves hábo­rút lezáró békének. Olyan békét képzelt el, amely az emberek kölcsönös megértését, egész Európa békéjét jelenti. S ehhez a legfőbb eszköznek -  talán kissé utópisztikusán -  az egész társadalom nevelését tartja. Az ifjúság helyes nevelését az egyetemes műveltség megvalósítása útján képzeli el.Comenius Sárospatakra úgy jött, mintha „haza jönne”. Ez nemcsak gesztus a részé­ről, hanem -mint művei tanúsítják- igazi érzés. „Gentis felicitas” c. beszédében így ír: „Ha ti hunjaim tudtok élni tehetségtekkel, bölcsesség dolgában Európa egy népénél sem lesztek hátrább”.1 Lelkesítő szavaiban egyrészt atyai gondoskodás, másrészt szimpatizáló azonosulás figyelhető meg. Talán őseinek magyarokkal való kapcsolata, esetleges magyar származásra utaló családneve „Szeges, a nivnicei” -ahogyan némelykor aláír-, is erősítik ez t.2 3”„A lelki tehetségek kiműveléséről” szóló 1650-ben elmondott beszédében szembe­állítja a műveltséget és a barbárságot, s a tehetségek kiműveléséről beszél, hiszen el kell érni, hogy mindenki, aki „embernek született, tanuljon meg emberként élni”. A „Schola Ludus” előszavában megfogalmazza az iskola feladatát: Az iskola az „emberség műhe­lye”, az élet „előjátéka”. Itt kell előkészíteni a gyermeket arra, hogy társadalmi szerepei­ben meg tudjon felelni az elvárásoknak. A permanens nevelés gondolatát is megfogal­mazza, amelyet az iskolának kell megalapoznia. ,Л  nagyfényű pataki iskola szervezete” c. munkájában az iskola közvetlen céljáról így szól: „Sapere, agere, loqui”, vagyis böl- cselkedni, cselekedni, beszélni.Sárospataki újításai közül a legfontosabbak: a fogalmak rendszerbe foglalása, a sza­vak és dolgok egymásra vonatkoztatása, az érzékekre való hatás, a szemléltetés, a termé­szetesség, az életközelség, a hasznosság, a cselekvés és öntevékenység, a játékosság.Comenius számára a fejedelmi támogatáson kívül az is vonzó Sárospatakon, hogy nyomda működtetésére is van lehetőség — hiszen a helybéli könyvnyomtatásnak vannak előzményei - ,  s így művei közvetlenül kinyomtathatóak, s az oktatásban használhatóak.A sárospataki nyomda működése az iskola történetéhez kapcsolható, létrejötte szoro­san összefügg a pataki kollégium szellemiségével, és pártfogóinak áldozatkészségével.4 A1 C o m en iu s: D e  gen tis  felicitatis O ra tio . In.: R ácz  Lajos: C om en ius  Sárospatakon. B udapest, 1931. 234 . p.2 V .ö .:B ak o s  Jó zse f: C om enius é s  a  m agyarok . In.: C om enius és  a  m agyar m űvelődés. B ib lio théca C o m e n ian a  V . M ag y a r C om enius T ársaság . S árospa tak . 1994. 30-34. p.3 C o m en iu s: D e  c u ltu ra  ingeniorum  o ra tio  In.: B ibU otheca C o m en ian a  II. 1988.4 A  sáro sp a tak i k o llég iu m  alapítása P erény i P é te r fö ldesú r nevéhez  fűződik  /1531 /, 1566-ban az  isko­lá t m a g asab b  sz in tű  isko lává  nyilváníto tták , а  X V II. század  első  fe lében  m ár ko llég ium ként em legetik .48kollégium 1630-1660-ig teijedő korszakát a „fejedelmi pártfogók korának” nevezik, mi­vel az iskola I. Rákóczi György és felesége, Lórántffy Zsuzsanna kiemelt figyelmének örvendett......Az pataki scholára s annak javára senkinek meg nem engedjük nagyobb vigyázá-sa s gondja legyen nálunknál...” 5Tekintsük át dióhéjban, hogyan is vált Patak nyomdakellyé.A fejedelem a gyulafehérvári iskola példáját követve, amely szerint egy iskola felvirágzássá a kiadott könyveken is múlik, nyomda alapítására szánta el magát. Eddig az ideig Kassán, Bártfán, Lőcsén és Debrecenben, esetleg Nagyváradon jelentek meg mű­vek, de megesett, hogy a professzorok és a peregrinus diákok munkáikat külföldön nyomtatták ki.Érdekes, hogy - jóllehet az 163o-as években még nincs Patakon nyomda, de mintegy „átrakó állomása” a betűanyagnak, amelyet a közeli - távoli nyomdahelyekre szállíta­nak. A fejedelem nyomdaalapító tevékenységében Debreczeni Tamás 6 segédkezett, aki igyekezett nyomtató legényt találni. Több próbálkozásáról tudunk, de nagyon nehezen sikerült „megfelelő” embert találni a tipográfiához. Végül átmenetileg egy betűöntő mű­helyt állítottak fel az 1630-as évek végén, amely nagy intenzitással működött. 71648-ban meghalt I. Rákóczi György, s ezzel a pataki nyomda igazi nagy patrónusát veszítette el. A fejedelemasszony azonban továbbra is támogatta a pataki kollégiumot, annál is inkább, mivel 1649-ben kisebbik fiával, Rákóczi Zsigmonddal Sárospatakra költözött.A magyar puritánusok, köztük Medgyesi Pál és Tolnai Dali János8 a nyomda szor­galmazói, hiszen úgy gondolják, hogy hittételeiket is így tudják majd jobban teijeszteni. A nyomda azonban akkor indul meg, amikor többszöri kérés után Comenius Amos János végre igent mond, és 1650-ben Patakra érkezik. Magával hozza Renius Györgyöt, aki a nyomda első igazi mestere lesz. Valóban jó szakember, így tehát igen megbecsülik, conventiojáról Rákóczi Zsigmond pontosan rendelkezik.9 Első munkája Comenius bekö­szöntő beszéde volt,10 „A lelki tehetsségel kiműveléséről” című, amelyet másik két be­széddel együtt adott ki a fejedelmi nyomda: „A könyvekről, az értelmi képzés fő eszkö­zeiről”; „A háromosztályos latin iskola terve” címmel. Címlapján Comenius emblémája és jelmondata:„Minden a maga törvénye szerint történjék; távol legyen az erőszak a dolgoktól.” 11A nyomda első hat évében kizárólag Comenius könyveit adják ki. így pl. a „Vestibulum” c. nyelvkönyvet, amely az 1648-ban Lesznóban kiadott kötet javított kia­dása, s amelyet 1657-ben Lőcsén adnak ki magyar nyelven, s harmadik, negyedik kiadása ismét a pataki nyomda hímevét öregbíti. Comenius könyveinek olyan nagy a keletje, hogy a , janua” 1652-ben három kiadást ér meg. A könyv összes magyarországi kiadásai­nak száma: 31.5 1. Rákóczi György levelezése Tolnai István sárospataki pappal. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. 1875. 1442. p.6 Debreczeni Tamás A Tokaj-hegyaljai Rákóczi birtok prefektusa7 A később megindulő pataki nyomda szinte teljes betűkészletét itt állították elő, az adatok szerint az ólmot Krakkóból szerezték be.8 Medgyesi Pál I. Rákóczi György udvari papja, Tolnai Dali János a Schola Patakiensis professzora9 Az első pataki typographus fizetése nagyjából megegyezett egy várbeli másodkapitány fizetésével.10 De cultura ingeniorum11 OMNIA SPONTE FLUANT; ABSIT VIOLENTIA REBUS494.Comenius igen nagy gondot fordít a nyomda működésére, így a fejedelmi pártfogók segítségével a pataki nyomda a korszak egyik legjobban felszerelt, tipográfiailag bravú­rokra is képes, kiváló tipográfust alkalmazó könyvkiadója. A nyomda felszereléséről igen pontos leltár maradt fenn 1666-ból, amely jelzi, hogy Comenius ottlétekor mire volt ké­pes a nyomda. Gazdag betüanyag, az ún „czifrák”, két prés, sok nyomdai szerszám, betű­szedő vas, ellentétben a korabeli nyomdákkal, amelyek rendszerint fából készült szedöfát használtak. A könyvkötő műhely a legkorszerűbb igényeknek is eleget tudott tenni, talán az egyik legjobb volt az országban. Az is külön érdekes, hogy a nyomda fel volt szerel­ve héber és görög betűkkel is. összehasonlításul: a jóval nagyobb debreceni nyomda nem rendelkezett ilyenekkel. A kötetek díszítése nem gyakori ebben az időben, nem igen használják a „czifrákat”.Renius György nyomdászi tevékenységére a gyors, körültekintő munka jellemző. Műfajukat tekintve, főleg tankönyveket ad ki. 1652-ben Comenius tankönyveit nyomtatja ki: a Janua, Átrium és Vestibulum címűeket. Comenius régi terve, hogy tankönyveit ké­pekkel illusztrálja, hiszen ezzel több érzékszervre hatva könnyebbé teheti a tanulást, nem sikerül, mivel Patakon nem talál fametszőt. Ez majd később az Orbis Pictus kiadásakor sikerül.Tankönyveken kívül pedagógiai munkáit12 is kinyomtatták, továbbá a tanuló ifjúság számára írt nevelő célzatú művei13 is megjelentek. Mivel látta, hogy a tanuló ifjúság szívesen olvas, kiadta humanista szerzők műveit is, saját előszavával látva el azokat. így jutottak hozzá a pataki diákok Erasmus, Fortius műveihez. Comenius az igazán jó művek olvasását fontosnak tartotta, s ezért például, hogy az olvasásra ösztönözzön, attól sem ri­adt vissza, hogy Fortius némely könyvét „ingyen” osztogassa.A legnagyobb vállalkozás Comenius: „Orbis Pictus” c. művének kiadása lett volna, amelynek nyomtatását el is kezdték, de Comenius Sárospatakról való távozása miatt csak egy ívnyi jelent meg belőle. A teljes mű 1658-ban jelent meg Nümbergben: Orbis Sensualium Pictus címmel, ragyogó, illusztrált kiadásként.A műfajokról szólva a pataki nyomda számos teológia művet is kiadott, nem ritkán hitvitázó beszédeket, de van a kinyomtatott művek között latin nyelvtan is. A történelem és a literatúra ebben az időszakban csak csak egy - egy művel jelenik meg.Comenius 1654-ben hagyja el az iskolát, a nyomdász még marad, de 1656-ban Renius György is eltűnik Patakról14 -  sorsáról nem tudunk - ,  de olyan nyomdát hagy hát­ra, amely a korabeli legmagasabb színvonalon képes dolgozni. Húsz latin és tíz magyar nyelvű könyv marad utána.Rozsnyai János, a nyomda második mestere követi elődje útját.15 Ő is elsősorban tankönyveket ad ki, így többször is Comenius műveit, de most már megjelennek más szerzők, pataki professzorok írásai is, Így pl. Pósaházi János és Buzinkai Mihály tan­könyvei, polemikus, retorikai írásai.16 A nyomdában azonban nemcsak a „felsőbb „okta­12 S ch o la  P an so p h ica , H o c  e s t V niversáüs S ap ien tiae  O ffic in a  /1652 /, Laborum  S cholasticorum  in Illu s tr i P a ta k in o  G im n asio  C o nünuatio  /1 6 5 2 /13 P rae c ep ta  m o iu m  /1 6 5 3 /, Leges S cho lae  bene o rd ina tae  /1 6 5 3 /14 E g y es  fe lte v é se k  s ze rin t C om enius u tán  m ent, m ások  sze rin t m eghalt. U tóbbit az tám asz tja  alá, h o g y  n ev év e l tö b b e t nyom daterm éken  nem  találkozunk.15 R o zsn y a i Ján o s  é le tú tja  is ism eretlen. N em  tudn i, ho l tan u lta  a  m esterséget, m indenese tre  kiváló  tu d ó ja  v o lt szak m á ján ak . 1682-ben h a lt m eg.14 P ó sah áz i Ján o s : A rs  C atholica /1 6 6 2 / B uzinkai M ihály : Institu tionem  R hetoricarum  U b ri D uó /1 6 5 8 /50tás számára nyomtattak könyveket, hanem itt jelent meg 1659-ben A-Be-Ce címmel ed­digi ismereteink szerinti a legrégebbi magyar ábécéskönyv. A könyv nem teljes, de a fontosabb kiadási adatok a kolofonon megtalálhatók.Nagyszámú doktori értekezést is kiadtak Rozsnyai idejében, a peregrinus diákok rendszerint disputációikat is itt nyomatták ki.„ .. a nagyobb Tanuló Ifjak killömb külömb féle matériákról rövid Dissertációkat készítettek, mellyek mindjárt kinyomtatódván, közönséges helyen megdisputáltattak, és mind a szorgalmatosságnak nagy jelei, mind a tanulásnak nagy ösztönei vóltak.” 17A hitvitázó müvek is jeles helyet foglalnak el a kinyomtatott müvek sorában. Éles toliharc folyik ezekben az Írásokban, az érvelés mesterei e müvek szerzői, de az értékes gondolatok mellett nemegyszer hitbéli ellenfeleiket erősen szidalmazó stílusban is fo­galmaznak a szerzők.A Rozsnyai működtette nyomda nem marad el színvonalban elődjétől. Sőt talán még azt is mondhatjuk, hogy gondos szerkesztői munkával követi nyomon a müvek megjele­nését. Minden nyomdai felszerelést használ, amely a korabeli szedőmühelyekben hasz­nálatos.Lórántffy Zsuzsanna halála után a nyomda pusztulásnak indult. Egyrészt nem volt, aki szivén viselje a tanulóifjőság tankönyvvel való ellátásának ügyét, továbbá megszűnt a fejedelmi támogatás, másrészt a jezsuiták előrenyomulása miatt sűrűsödtek a felhők a sá­rospataki iskola és nyomda felett. A nyomdának többször menekülnie kellett, különböző helyeken raktározták a nyomda felszerelését, és elég hoszú ideig kellett várnia a „feltá­madására”, egészen 1808-ig, amikor Szentes József huszárkapitány I. Ferenc császártól kiváltságlevelet kapván, újraéleszti a nyomdát.Sárospatak mint iskola és nyomdahely, első fénykorát valóban Comenius ott tartóz­kodása alatt élte. Egy kiváló pedagógus-újító állította a nyomdát -  segítőtársai közremű­ködésével -  a célraorientált, hatékony pedagógia szolgálatába.Comenius Sárospatakon olyan pedagógiai alapeszmék és gondolatok gyakorlati megvalósítására kapott lehetőséget, amely a korabeli pedagógia megújításának alapját képezte. Hatása azonban nemcsak a kortársak esetében mérhető, hanem az utókor peda­gógiai törekvéseiben is nyomon követhető. Vannak követői és egyes kérdésekben más nézetekét vallók, vitájukat a máig ható pedagógiai megújulási törekvések, -  amelyekben egzakt módon kimutatható a Comenius hatás -  eldöntik.Comenius pedagógiai nézetei és újításai nemcsak úttörő jellegűek voltak, hanem sa­ját korán túlmutatóak is. Hatott a mindenkori pedagógiai gyakorlatra, s a magyar szellemi életre is. Erősítette azok véleményét, akik a reformáció óta azt állították, hogy egy nép felemelkedése „kultúra” kérdése. Az ember nevelhetőségébe vetett hit Comenius pedagó­giai optimizmusának része, nem új gondolat, de felszínre hozása és hangoztatása ebben a korban merész vállalkozás., A nevelés és oktatás összekapcsolása, s ezzel az ember „egyetemes fejlesztése” pedagógiájának álfája és ómegája. Ennek kísérleti időszaka volt a Sárospatakon eltöltött négy év.17 S zom bathy  János: A  sárospataki refo rm átus kollég ium  röv id  h istóriája. Sárospatak , 18o9. p. p.51

Comenius és a sárospataki könyvkiadás

http://acta.bibl.u-szeged.hu/65846/1/enek_zene_tanszek_2001_047-051.pdf

Comenius és a sárospataki könyvkiadás

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged