Fehér Andrea

Raicov Miroslav

University of Szeged

 19  A LOGISZTIKA SZEREPE A ROMÁNIAI VIDÉK PÉNZÜGYI KAPCSOLATAINAK FEJLESZTÉSÉBEN  Dr. Andrea Fehér, Dr. Miroslav Raicov  Bánáti Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem, Calea Aradului 119. Timisoara, Románia feherandrea.usab@gmail.com   A pénzügyi eszközök tranzakciója és a pénzügyi közvetítő kapcsolatok rendkívül fontosak a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások mozgósítására és ezek felhasználására gazdasági tevékenységekre. Hatékony pénzügyi átutalások hiányában a vállalatok, ágazattól függetlenül, mezőgazdasági kitermelések vagy természetes személyek, akik a tőkekeresletet jelentik abban a helyzetben lehetnek, hogy nem juthatnak szükséges pénzügyi tőkéhez, csupán magas költségekkel. Úgyszintén az alulfejlett, elégtelen pénzügyi rendszer negatív hatással van a természetes és jogi személyekre is, akik vagy amelyek nem gyümölcsöztethetik megfelelően a megtakarításaikat, vagy idényszezoni munkákból befolyt készpénzállományukat (gyakori eset a mezőgazdasági termelő vállalatok esetén). A fent említetteket figyelembe véve biztosan állítható, hogy a gazdasági és pénzügyi fejlődés nem lehet magasfokú a gazdaság hatékony tőkemozgósító és tőkeelőirányzó rendszere nélkül. A termelékenység és magától értetődően az életszínvonal erősen csökkent ott, ahol a pénzügyi piacok nem működnek hatékonyan, gyorsan és alacsony költségekkel. Ezek az érvek igazolják részben a vidéki gazdasági és szociális alulfejlettségét. Az igazság az, hogy komoly erőfeszítések szükségesek a vidék pénzügyi piachoz való kapcsolásához. Vidéken csupán a lakosság 35%-a rendelkezik bankszámlával, ami kevesebb, mint a kisvárosokbeli 78% fele, míg a nagyvárosok lakóinak 85%-a rendelkezik bankszámlával. A tanulmány rámutat, hogy a 2015-ös év szintjén az ország lakosságának legalább 61%-nak volt kapcsolata legalább egy bankkal, ami a teljes lakosság (beleértve a városi lakosságot) gyenge kapcsolódását tükrözi a pénzügyi piachoz, amikor pedig Romániában 36 bank működött, kirendeltségekkel és fiókokkal az egész országban. A Világbank adatai szerint Románia utolsó helyen ál a lakosság bankokkal való kapcsolatában. Romániában a lakosság csupán 61%-a rendelkezik bankszámlával, míg Bulgáriában ez a mutató 63%, Magyarországon 72%.  20 Csehországban 82%. A kelet- és közép-európai régió azon lakosainak magas száma, akik nem rendelkeznek banki kapcsolatokkal komoly lehetőséget jelenthetnek a hitelintézetek lakossági bankjai számára.  Ha a banki kapcsolattal rendelkező lakosság számarányát és a romániai pénzügyi átutalásokat tekintjük, itt a helyzet elég kevéssé bátorító, de ha a banki egységek hálózatának sűrűségét tekintjük, a helyzet valamivel jobb. Romániában 29 bankfiókot találunk 100.000 lakosra, míg Magyarországon 15, Lengyelországon pedig 31 egységet találunk minden 100.000 lakosra. Ha a pénzügyi közvetítés arányát tekintjük Romániában, a helyzet hasonló. Az ország utolsó helyen áll a banki eszközök arányát tekintve a nemzeti bruttó össztermékez viszonyítva, 60%-os értékkel. Litvániában ez a mutató 70%, Szlovákiában 85%, Lengyelországban 91%. Az országok, ahol a pénzügyi közvetítés meghaladja a 100%-ot Magyarország 109%-kal, Németország 268%-al, Hollandia 369%-al és Franciaország 383%-al. Ami a banki hálózat sűrűségét illeti vidéken, a helyzet méginkább nem kielégítő. Vidéken a romániai bankfiókok és ügynökségek csupán 11,6%-a van jelen, éspedig az ország rendelkezésre álló bankautomatáinak mintegy 11,1%-a. A lakosság számarányát tekintve, vidéken az ügynökségek sűrűsége 6 minden 100.000 lakosra, míg városi környezetben ez 46 minden 100.000 lakosra.   

A logisztika szerepe a romániai vidék pénzügyi kapcsolatainak fejlesztésében

http://acta.bibl.u-szeged.hu/62783/1/logisztika_a_del_alfoldon_2017_019-020.pdf

A logisztika szerepe a romániai vidék pénzügyi kapcsolatainak fejlesztésében

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged