Horváth Zsófia

University of Szeged

86 SZIMPÓZIUM ÁPRILIS 25. (SZOMBAT) 11.00 – 12.40 Helyzetkép az erdélyi anyanyelvoktatásról Díszterem AZ ERDÉLYI SERDÜLŐ DIÁKOK ÉNKÉPÉNEK VIZSGÁLATA ÖNJELLEMZÉSEIK ALAPJÁN Horváth Zsófia Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem  Kulcsszavak: személyiség, énkép, önjellemzés A tanulók személyiségének minél pontosabb megismerése a 21. századi oktatás és nevelés egyik alapkövetelménye lett. A hatékony pedagógiai munka – a szaktudás mellett – feltételezi tanítványaink képességeinek, jellemének, érdeklődésének ismeretét is. A tanulói munka érté-keléséhez a pedagógusnak pszichológiai ismeretekkel és emberismerettel is kell rendelkeznie (Vajda, 2005). A tanulók személyiségjegyeinek ismerete támpontot nyújt a viselkedésük megértéséhez és teljesítményük értékeléséhez is. Hasonlóan fontos tény, hogy a jó teljesít-mény feltétele az önbecsülés, önbizalom megfelelő szintje, vagyis a pozitív énkép. Schunk (1989) szerint az önértékelés közvetlen hatással van a teljesítményre.  A bemutatott vizsgálat újszerű abban a tekintetben, hogy a teljesítménymérés résztvevői-nek személyiségét, énképét, preferenciáit is vizsgáljuk. Kutatásomban arra kerestem a vá-laszt, hogy (1) milyen jellemvonásokat tulajdonítanak maguknak a diákok, (2) melyek a leg-gyakrabban megemlített jellemvonások, (3) milyen különbségek vannak a 10–11 és a 14–15 évesek önportréja között, (4) van-e különbség a különböző régiókban élő diákok önportréinak jellemvonásai között. A szórványban élő diákok más nyelvi és kulturális közegben élnek, mint a tömbmagyarságban élő társaik, ezért feltételezésem szerint önjellemzéseik jellege más. Vizsgálatom a 2005–2006-os tanévben lebonyolított iskolai eredménymérés részét képe-zi, melynek célja az erdélyi diákok fogalmazási képessége színvonalának felmérése volt. Az 5. és 8. évfolyamon a tanulók leíró fogalmazásként a személyleírást kapták. Az alkalmazott eljárás az írásos formában történő önjellemzés, melyet a tartalomelemzés módszerével dolgoztam fel. Több mint hatszáz ötödikes és nyolcadikos diák önjellemzését hasonlítottam össze korosztály, régiók és nemek szerint. Célom a két korcsoport közötti kü-lönbségek és hasonlóságok körvonalazása. A régiók szerinti összehasonlítással arra voltam kíváncsi, hogy van-e különbség a jellemvonások megjelenítésében a szórvány, átmenet és a tömb diákjai között. Az eredmények alátámasztják azt az életkori sajátosságot, mely szerint a 14–15 éves korosztály már sokkal érettebb arra, hogy külső tulajdonságai mellett jellemvonásait is tuda-tosítsa. A leggyakrabban előforduló jellemvonások mind pozitívak: jószívű, kedves, szorgal-mas, becsületes, békés, csendes, érzékeny, vicces. A gyakoriság szerint felállított sorrendben az első tizenhárom pozitív tulajdonság, és tizennegyedik helyen áll az első negatív tulajdon-ság. Ugyanakkor a diákok kevésbé vannak tudatában saját képességeiknek. Ebben a tekintet-ben nincs szignifikáns különbség a két korcsoport között. A pályaválasztás előtt álló 14–15 éves korosztály saját képességeinek ismerete hiányában kevésbé tud érett, megfontolt döntést hozni továbbtanulását illetően. Kutatásunk eredményei lehetőséget adnak arra, hogy kutatásaink újabb irányait (pl. a ta-nulási motiváció vizsgálata) is kijelöljük. 

Az erdélyi serdülő diákok énképének vizsgálata önjellemzéseik alapján

http://acta.bibl.u-szeged.hu/60571/1/pek_2009_086.pdf

Az erdélyi serdülő diákok énképének vizsgálata önjellemzéseik alapján

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged