Devich Andor

University of Szeged

134' a teste egészség ápolásáról!, a rendszeresség és célszerűség szolgálatában álló-életmódról is haliéinak a fiúk- — Az összejöveteleken' kívül1 is, a csapat szellemi életét a tevékeny gyakonlaitaisság jellemzi. A csapat szokásainak megtartásai hagyományainak tisztelete, magyar könyvek olvasásai, népdalok: éneklése, a osarkéazsaijtó kiadványainak (Magyar Cserkész, Vezetők Lapja) állandó forga-tásas, ili. magyarázása! tudiatossái teszik a' fiúkban a cselekvő magyar eszményt. A csapati belső életéhez) itartiozáik az ügykezelés is: állományvezetés, irattánkeze-lés, szolgáLatvezatés, igazolási ügyek, táborozási ügyvitel stb. adják az alapját a cserkészaidtainiszifcnációnak; nemfcevésbbé fontos természetesen a csapat gtaz-daságil vonatkozású ügyeinek lelteiismeretesi szolgálata is (a pénz és anyag nyilvántartása és kezelése, költségvetés készítése, 'bevételek és kiadások pontos vezétése stb). A kötet n i . része a szabadiban folyó cserkészélettel fogliaikozifc. Bőséges és Mmeritlő tájékoztaitásit ad az őrsi akadáiyversenyjek, pontyiázások lebonyo-lítására (akadályok megválasztásai, elhelyezése, feladatok elbírálása pontozás, alapján, különböző megfigyelések, stbi), kirándulások megszervezése (regényes keret, a hely megválasztása, menetelés, pihenő, stíb). — ö t fejezetben tárgyalja a táborozás fontos voltát cserkészszempontból. Mindenekelőtt felsorolja a jó tábor feltételeit, tanácsokat ad a tábor előkészítésére (tervkészítés^ táborhely-keresés, felkészülés, csomagolás, stb), végül pedig a' tábori étet lefolyásáról tájékoztat. A táborépítés, homfoiglallás anmiafc ¡minden nehézségével1 és szépsé-gével A tábori élet megszervezése, a napiréndl elkészítése, a napi- munkák elvégzése, a közös ellátás, a foglalkozások, végül! a táborbontás befejező m u n -káival! nehéz és fetelősségtieljes feladatokat ró a parancsnok vállárai. — Az álló-tábtarokon kívül szól a mozgó és a különleges táborokról (kiscserfcész-tanyázós,. regős, téCái, vízi és külföldi táborok). Tájékoztat még a cserkészrepülés m u n -kájáról, valtemlnt a repülőtábarofc rend'ezéséniek általános irányelveiről. — Utolsó fejezete a szünidei' cserfcészélet feladatait a víziéliefbeni, a közös játék-ban, esetleg tábortüzekben, éjjeli kteánduliásokban, gyógynövénygyüjtésben, stb. jeilölíi meg. A függelékben a csapatokat érintő egyes cserkészxendelkezéseket, szabá-lyokat, valamint cserkészcsapatok szervezése, munkaszünetelietése, igazolá-sokra, ruiházlati szalbályokra vonatkozó tudnivalókat adja és felsonoja a jejan-tősebb központi cseakészintéziményeket (Cserkészház, Osérkészpark, vízátielepek, repüiőtelepefc, fcLaidóhivataiL Cserkészbolt, cserkészrepüüőműhely kft.). — A kö-tet ia oserkészkiadViányok jegyzékével zárufl. — Gyakorlati irányú útbaigazí-tásaival elsősorban természetesen) a cserkészvezetők nélkülözhetetlen; segítő-társai a könyv, alkalmas segítője azonban sok kérdésiben' annak a taüámak is, ki gyermekeit munkálltató oktatással neveli, tanítványaival' kirándulásokat tesz hogy véltük játszva, vagy nlövenyjt'gyujtve, esetleg munkatáborban együtt élve, közelebb kerüljön az ifjiú lelkéhez és azt biztos' alapokon áillva szeretettel v e -zetni tudja. Alpár Gyula. Dr. Sághelyi Lajos, Gyakorlati útmutató a földrajz tanításához. Budapest, 1943. A szerző rmuiníkáj'ának előszavában ¡kifejti, hogy a könyvében, felsorakoz-tatott tanulmányok célja gyakorlati! útmutatás és ugyanakkor kísérletek, g o n -doláitok .megfigyelések eredményei alapján tanácsadás, útbaigazítás a fö ld-rajz tanítási módszeréhez. Nem1 kidolgozott óraterveket ad, hanem sok irány— 135' ban hasznosítható gondolatokat; nem köti az egyénit és nem [korlátozza a tahár szabadlságát. És itt hangsúlyozottan kell kiemelni azt a tényt, hogy valóban, teljes csődöt jelenít az ¡uniformizálás az óra felépítésében, menetében, mód-szerében, hisz (kétségtelen, hogy •nincs két azonos módon kidolgozott óra! A tanát egyéniségének érvényesülése elé- tehát nem szabad1 gátat viettoi! ' A tartalmas munka a függelékkel együtt 2® fejezetre tagolódik. Mind-egyik értékes láncszeme a. széles síkon mozgó és a geográfiai-tanítás igien nagy területét felölelő tanulmánysorozntinlak. A szerző részletesen foglalkozik a földrajz nevélőenejéviel, a munkaiskola elveivel, a ¡tananyag helyes (kiválasz-tásának móidjiáviaiL. A földrajz-tanítás alapját (nagyon helyesen a tájban, a táj-egység ellemeinefc gondos kiválasztásában és alapos. megismeri tetősében látja. A táj rányomjai bélyegét az embeni étet; növéhy- és ¡állatvilág jelenségeáre es az egész organizmus kölcsönhatásaira. Legközvetlenebb, hozzánk« legközelebb eső és «legkisebb táj a mii vidékünk; szülőföldünk; szól ennek a tanulővall' való megisnaertietéséiől, fontosságáról és mint a tanítás «kiindulási; alapjáról, vala-mint a földlrajzni megismerés' alapjának, a megfigyelésinek alapjiárók Az 5. fejezetben a fölidirajz és honvétíielem kapcsolatát taglalja. „A mai magyar nevelés célja az, hogy az ezeréves' hazát visszaszerezhessük és meg-tarthassuk; hölgy az if júsiágot e jövő fela«dátra- előkészítsük: Nevelésünknek minden ellve enlnefc «a feladatnak a; szolgálatába áll". A következő fejezetben a tanyamyag kiválasztásáról! van szó, majd a koncetráció elvéről a fölidirajz tanításban.- Szükséges, hogy a. földrajztanár és 'kortársai kölcsönösen alkalmazzák tárgyaikban a .koncentrációt, «de az1 még n«em« elég,, ha «tanártársunk tárgyában csak a földrajzi helyek megkeresésére szorítkozik1; a kapcsolat; oknyomozó legyen, földrajzi -gantíólaititaüi A 8. fej«ezetben. «a «tananyag «eCnendiezésévek a tanmenetekkel kaposolat-bani «összehasonlítást tesz a' régi és a mai fei«fo«gás között Az óriai menetét illetően «a 'számonkérésnél nagyobb lehetőséget «biztosít a« felelőnek összefüggő, folyamatos előadásra, amit az 'osztály növendékei megbírálnak. Ilymódón az osztályt kellően fogLalkoztatal lehet.Az új anyagira való áttérés; kérdésföltve-téssel indul; következik a megoldás, «kidolgozás, amelyre, a; szerző példákat közöli Igen érdekes az összehasonlítás a munka céljának egyszerű megjelölése és az eleven, való élettel teljés célmegjelölés között. „Régen:, Ma Hollandiá«-r-ól fogunk fanuM; ma«: Hollandia a tengeritől elhódított oriaáig". Vagy: A mai óráin Japánról le«sz szó; Japán a Csendes-óceán Angidéija;".Való'ban „A szak-tanár megítélésétől függ, hogy több felvetődő ¡gondolat közül azt tűzze, vagy tűzesse ki központi munfcafeladlaitul, amely a legátfogó«bb, alkalmasabb a mun-kára!, több a szuggesztív ereje, közelebb van a tanulók érdeklődési köréhez, fejlettségi fokához, melyik folyik közvetlenül a gyakorilati életből, mielyik-n«ek nagyobb a nevsliöemeje". A tanítás alakjának tárgyalásánál. ismerteti, a1 közlő (előadó), kérdVe-kifejitő és besziélgető módszert; tüzetesen felsorolja és magyarázza: mindegyik előnyét és hátrányát, majd összegezésképpen a korszerű iskola' «tanítási alakja-ként a beszélgető módlot tal'álja célravezetőnek. E meCfet'K azonban, «kell,, hogy alkalmazzuk« a; kérdve-kifejtő alakot is; sőt' még bizonyos« esetekben«, pl. ha egy táj jellemző vonásáról, képről vagy eseményről ad ellő a szaktanár, a közlő módszernek ás helyit ke® adni. Nagyon megnyugtató a szerző állás-pontja«, mert sokan az «előadó ¡alakot már teljesen elejtették. Alaposan és aprólékosan feltíiolgozza« Sághelyi a« szemléltetés elvét, mód-jiait, a kirándfulásofc faj;adt, az i«tt szükséges tennivailó'kat, a dombormű tér-136' képet, a homokasztalial való munkát, valamint a különbőzé földrajzi kísér-leteket. Nagyi körültekintéssel és részletességgel ír a térképről, ennek hasz-nálatáról, hogy a térkép ia tanítás közppantja és alapja, akkor a térképolva-sásba való bevezetésnek nagy figyelmet kell szentelnünk". Kétségtelen), hogy a térkép megismerésének; abc-je a térképolvasás. Helyet kapnak iái műben a földrajzi m uhkanapló, a térképen való tájé-kozódás kérdése, a földrajlzi gyűjtőmunka, a 'tanuló munkáltatásai, házi felada-tai; mind a szokott alapossággal'. Számos szempont szerint foglalkozik a tanárnak az órára való készü-lésével, majd a földrajzi tankönyvvel, lannak szükségességével és végül a füg-gelékben jó példákat ad az egyes földrajzi tájak korszerű feldolgozására. A mű szerkezete jó felépítésű, stílusa vilálgos és könnyed. 'Ábrái gondo-sak, ügyesek, jól kiválasztottak. Elenyészően csekély sajtóhiba található. Az értékes, nagy fefcészülAséggiel, pedagógiai szaktudással és kitűnő gyakorlati érzékkel megírt munka a polgári iskolai; tanárok számára készült, de min-den bizonnyal haszrtos segítőtársai lehet ai gimnáziumi tanárnak is. Devich Andor. Nyíró József, Néma küzdelem. Budapest, 1944. 576 old. Révai kadás. Nyírő könyved az '.esztétikád' tárgyaláson felül egyéb feladatok elé is á l . lítják az isfcolla 'emberét. Legújabb alkotásáról is azt mondhatjuk, hogy ez a könyv nemcsak az árodialóm ügye, hanem szoros szálak fűzik' az u. n. nem-zetismereti tárgyak eszmeköriéhez. Egy erdélyi (mezőségi') falu szórványmaigyarságiának sorsát, néma küz-delmét írtja le közvétlenüll az első viliágháború előtti időkből. — Az idegien be-áramlás hullámaiban egyre kisebbre olvad a magyar szigetecske. A magyar réteg a maga ¡szegénységében alig tud elllenáiillni a lassú, titkos, észrevétlen beolvasztási kísérletnek. A tagosításnál a földet elsősorban nem ők kapják. Aki' földhöz akar jutni, vagy kiosztott pár holdacsfcájárai kedvezőbb fizetési feltételeket szeretne kapni, annak — úgy intézik a fortélyos vezetők — hitet keh változtatnia. Az .pedig köztudomású, hagy Erdélyben a vallás és nemzetiség szoros kapcsolatban állanak egymással1. A mű nem regényes, de nem is regiény a szónak általános értelmében. Inkább életkép. Irodalmi; eszközökkel alig stilizált valóság. Mondhatnók róla azt, hogy monumentális, azt is, htogy élettől duzzadó, vagy megrázó. De rövi-den csak így jeülegezzüfc: emberi. A szerző a regényírásnak csak a külsőségeit használja. Ilyenek leíró, megjelenítő részletei. Eziefc akár az emberi pszibére vonatkoznak,akár az őszi estébe süppedt falu életét festik, nagyvonalúságban, plasztikus erőben és mélyrenéző ábrázolásban az író' egyik legnagyobb sza-bású művészi ouvre-jad! közüli való. Kiemeljük a szórvány-magyarság kar.á-csionyestéjén'dk leírását. Mentes eniniak a szentesiének az érzékeltetése minden affektált szentimentáhzmu'stól, sőt szinte hidegen érint és dermeszt az ün-neplés reális; nyomasztó hiahiguiaitaL Egyéb f ej'ezebkezdő természetleárásai s a. falu érzületvi'lágát tükröző lélekrajzaí! is művészi tudatosságról', az alkotás mester-ségbeli eszközeinek ismeretéről és ösztönös 'áhrázólákészségéről tanúskodnak. (Az ébredő és ébresztő tavasz érzékletes leírásának szánté klasszikus iiskola-míntáját találjuk- a 547—9. oldalon.) A szerző alapeszméjét a szereplők' néma elmélkedései és helyzetmérilege-lései fejezik 'ki. A pozitív és aktív nemzetiségpoliíiika számos megfontolandó 

Dr. Sághelyi Lajos : Gyakorlati útmutató a földrajz tanításához

http://acta.bibl.u-szeged.hu/53688/1/nev_szem_008_005_006_134-136.pdf

Dr. Sághelyi Lajos : Gyakorlati útmutató a földrajz tanításához

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged