Hajzer Lajos

Hungarian

University of Szeged

Szemle DR. HAJZER LAJOS ny. egyetemi docens Pécs Harkány története Nem kimondottan pedagógiai munkáról esik szó ismertetésünkben, ám mégis köze lehet mind a földrajzoktatáshoz közvetve, mind a „honismerethez", mind az év végi iskolai tanulmányi kirándulások megtervezéséhez, hiszen májustól kezdve rengeteg tanulócsoport (osztály stb.) keresi fel az olyan nevezetes települést, mint a dél-baranyai fürdőhely, az 1999 nyarától „furdőváros"-nak számító Harkányfurdő. Ez azt is jelentette, hogy Harkány a 2001. év óta elvitathatatlanul bevonult a híres hazai és kelet-európai fürdővárosok (Hévíz, Zalakaros, Bükfürdő, Sárvár; Karlovy Vary, PieSfany, Trenéianské Teplice, Kolberg stb.) sorába, amit az idei német nyelvű kiadványok egy része is egyér-telműen tanúsít (pl.: Wir reisen... und Sie geniessen, Plauen; KUR-direkt, Chemnitz stb.). A 230 lapnyi terjedelmű munka nemrég hagyta el a nyomdát - dr. Erdődy Gyula történész szerkesztésének is köszönhetően (aki egyben szerző is), Horváth Tamás tanár, helytörténész, levél-táros és Kiss József ny. tanár és helytörténész társszerzők jóvoltából. A kitűnő fotóanyag (fekete-fehér és színes fotók) és a tipográfia Mészáros József, a Harkányi Hírek című - havonta megjelenő - „képes magazin" jelenlegi főszerkesztője kiemelkedő hozzáérté-sét és munkáját dicséri, ami ebben a formában elképzelhetetlen lett volna a Molnár Nyomda Kft. (Pécs) felbecsülhetetlen hozzáértése nélkül. A kiadvány melléklete (írások Harkány és Terehegy történetéből, hagyományaiból, 185-231. lap) remek kiegészítés a monografikus igényességű „Harkány-fíirdőtörténetekhez" (pl.: Csekey István: Harkány, Pécs, 1957; Szita László: Harkány furdőtörténet 1823-1973, Harkány, 1973), amit Pécs-Baranya neves helytörténészei igen értékes kutatásainak köszönhet a kötet olvasója: dr. Ká-polnai Zoltánnak (188-189.), dr. Zsolt Zsigmondnak (189-193.), Kecskeméthy Pálnak (194-211.) és dr. Fonyó Ignácz (212-226.) és dr. Barla Sándor munkáinak (227-229. lap). A kötet előszavát - még 1998 őszén - az a Bédy István polgármester írta, akinek elvitathatat-lan érdemei vannak abban, hogy az egykori elhanyagolt - „határövezetbe kényszerült" - fürdőhely-ből „fürdővárost" gyúrt lelkes csapata segítségével - annak ellenére, hogy az igényesebb vendég itt még hiába keresi a színházat, a múzeumot, a gimnáziumot, a főiskolát stb., amelyek számára a „városi lét" elengedhetetlen attribútumai évszázadok óta... Mert Harkány még nem Karlovy Vary (hiszen azt IV. Károly alapította a XV. században!), ám a „hátrányból" valamit már most is kom-penzálnak az újdonsült fürdőváros lakói. A városkáról szóló kötet megjelentetésének legfőbb célja, hogy „krónikát" adjon az írott for-mában először 1323-ban felbukkanó település (Horkán - Harkány) korábbi és későbbi „életéről" -egészen napjainkig. A Harkányba kirándulást tervező kollégák számára külön „csemegét" jelenthet A harkányi víz legendája (Néphagyomány), amely évente bemutatásra kerül a már hagyományossá vált Harkányi Fürdőfesztivál műsora keretében is a Zsigmondy-sétány szabadtéri színpadán a népes érdeklődők szeme láttára. De a „Harka-történet"-et az ismertetett kiadvány dr. Fonyó Ignácz „feldolgozásában" is közli az érdeklődőkkel „verses formában" (214-226. lap), amit a szerző gróf Benyovszky Móric úrnak, „Siklós és Harkányftirdő urának" mély tisztelettel ajánlott. A komoly tudományos apparátusra támaszkodó és hivatkozó - évtizedek elmélyült kutatásait prezentáló - kutatók munkája gyümölcseit bizonyára több generáció élvezi majd, ha kíváncsi lesz egy kicsit is arra, hogy ez a dél-baranyai fürdőhely mivel is csábíthatta ide az emberek százezreit immár közel 200 év óta. És azt is szeretnénk hinni, hogy újabb kutatásokra is csábít(hat)ja ez a 236 munka az ifjabb generációkat a részletkérdések területén. A kötet szerzői: Dr. Erdődy Gyula, Hor-váth Tamás, Kiss József. Szerkesztette. Dr. Erdődy Gyula. Harkány Város Önkormányzatának Képviselőtestülete. Harkány-Pécs, 2001., 231. p. DR. DOBCSÁNYI FERENC c. főiskolai tanár SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Szeged Poór Zoltán: Nyelvpedagógiai technológia A Nyelvpedagógai tankönyvsorozat eddig megjelent két értékes kötete mellé (Bárdos Jenő: Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata; Kurtán Zsuzsa: Idegen nyelvi tanter-vek) egy harmadik, igencsak hasznos és tartalmas kötet is társult Poór Zoltán munkájaként Nyelv-pedagógiai technológia címmel. A könyv tárgyát maga a szerző - frappáns tömörséggel - a követ-kezőképpen határozta meg: „A nyelvelsajátítás, a nyelvtanulás és a nyelvtanítás során forrásokra, segédeszközökre támaszkodik a nyelvtanuló és a nyelvpedagógus egyaránt. E közvetítő- és nyelvi stimulusokat szolgáltató eszközök alkalmazása, nyelvpedagógiai rendszerekbe való illeszkedése a kötet tárgya." Az érdembeli hazai és külföldi szakirodalom egészére való kitekintéssel öt téma (fejezet) öleli fel a mű tárgykörébe tartozó kérdéseket. A fejlődés alakulásának szem előtt tartásával, az elméleti megvilágítás és a konkrét gyakorlati alkalmazás érvényesítésével, nem feledkezve meg azonban egy pillanatra sem arról, hogy „minden pedagógiai technológiai megközelítés, legyen az hagyományos-nak tekinthető vagy újszerűen divatos, csak akkor hatékony, ha az egy 'multi média' - azaz sok eszközös, sok forrást felhasználó - rendszerben valósul meg", melyben „központi szerepet játszik az ember, azaz a pedagógus és a tanuló. A pedagógus mint az ismeretek forrása, az ismeretszerzés, gyakorlás, rögzítés, alkalmazás stimuláló ereje más információhordozókkal egyenlő szerepben." Viszont korunkban maguk a tanulók is egyre inkább „forrásai és eszközei lehetnek a soktényezős eszközös nyelvpedagógiai folyamatoknak", aktívan hozzájárulva azok eredményességéhez. Poór Zoltán könyvének ez az emberközpontúsága nemcsak korszerű szemléletre vall, hanem egyúttal értékmérője is az egész műnek. Ugyancsak értéknövelő annak az elvnek a hangsúlyozása is, hogy „a korszerű eszközök alkalmazása csak akkor lehet eredményes, ha a tanítási óra az oktatási folyamat szerves részét képezi, ha nem különül el attól, ha nem válik öncélúvá. Fontos tehát, hogy a technológiával segített folyamatok helye és szerepe kiegyensúlyozott legyen a teljes nyelvpedagógi-ai stratégiában." Átfogó ismeretanyag, világos tagoltság, logikus megszerkesztettség, amely végig nyomon kö-vethető az egész műben, az egyes témakörökre is jellemző, párosulva azzal a következetes didakti-kussággal, amely szakszerűen és érthetően tárja befogadói elé mondandóját, amely a precízen defi-niált fogalmakra, a lényeg kiemelésére éppúgy gondot fordít, mint az elmondottak céltudatos ösz-szegzésére, nem feledkezve meg a további elmélyüléshez elengedhetetlenül szükséges szakirodalom ajánlásáról sem. A szóban forgó témakörök - cím szerint - a következők: I. Bevezetés a nyelvpedagógiai technológiába II. A képi szemléltetés III. Hangtechnikai eszközök alkalmazása IV. Audiovizualitás a nyelvpedagógiában V. Kortárs technológiák és az autonóm tanulói személyiség 237 

Harkány története : Harkány Város Önkormányzatának Képviselőtestülete, Harkány-Pécs, 2001

http://acta.bibl.u-szeged.hu/28489/1/modszertani_041_005_236-237.pdf

Harkány története : Harkány Város Önkormányzatának Képviselőtestülete, Harkány-Pécs, 2001

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged