Erdei Sándor

Hungarian

University of Szeged

5. mi-kor pöty-työs kö-lyök-ku-tya volt, na-pon-ta há-rom-szor ka-pott en-ni. most már csak egy-szer kap. az e-te-té-sek szá-ma most sű-rű, ke-ve-sebb, sok 6. pöty-työs ak-kor a leg-bol-do-gabb, ha cson-tot kap. min-den nap sze-ret-ne cson-tot kap-ni, de nem kap i-lyen ki-csit, é-he-sen, gyak-ran 7. pöty-työs sa-ját kis há-zá-ban lakik, ez egy pi-ros ház, és fá-ból ké-szült. a ház, a-mi-ben pöty-työs la-kik szür-ke, pi-ros, fe-hér 8. pé-ter ma-má-ja nem sze-re-ti, ha pöty-työs a la-kás-ban van, a-mi-kor pisz-kos a lá-ba, nem ma-rad-hat bent, éhes, kint 9. né-ha pé-ter lá-ba is pisz-kos. i-lyen-kor any-ja le-tö-röl-te-ti ve-le a láb-tör-lőn. a láb-tör-lő ar-ra va-ló, hogy a la-kás ma-rad-jon tisz-ta, szá-raz, me-leg 10. pé-ter sze-ret pöty-työs-sel ját-sza-ni. gyak-ran e-gyütt ro-han-gál-nak. pé-ter e-lég gyor-san fut, pöty-työs még-is gyor-sab-ban fut, most fut, ha-za fut A feladatmegoldások gyorsaságára a következő mutatókat kaptam: a) 6 perc 21 másodperctől 8 perc 39 másodpercig dolgozott a feladatmegoldással 8 tanuló; h) 9 perc 2 másodperctől 9 perc 49 másodpercig dolgozott 15 tanuló; c) 11 perc 22 másodperctől 12 perc 8 másodpercig dolgozott 6 tanuló. Igaz, a korábban említett - I E A „ D " jelű - tantárgyteszt megoldására a 10 éves korú tanulók csak 4 percet kapnak. Tanítványaim a mérés időpontjában alig múltak 6 évesek, s megítélésem szerint az olvasástanulás kezdetén már meggyőző eredményeket produkáltak a néma olvasás gyorsaságát illetően. Az eredményesség tekintetében teljesítményük ugyancsak meg-győző : a) A 6 '21"-8 '39"- ig terjedő idővel dolgozó 8 tanuló 10 pontos (maximális) teljesít-ményt ért el. b) A 9 '22"-9 '49"- ig terjedő idővel dolgozó 15 tanulóból 13 maximális, két tanuló 9 pontos teljesítményt. c) A l l ' 2 2 " - 1 2 ' 8 " - i g terjedő idővel dolgozó 6 tanulóból 5 maximális teljesítményt ért el, egy tanuló 9 pontos eredménnyel tevékenykedett. Végezetül hadd említsem a következőket: volt tanítványaim hangoztató-elemző-összetevő módszerrel tanulták az olvasást, s ezzel a - hagyományos olvasástanítási -módszerrel már az olvasástanulás kezdetén a félév közelében „megdöbbentő" teljesít-ményt produkáltak, mert tevékenységüket módszeresen írásos utasítással szerveztem. V>V w E R D E I S Á N D O R Nyíregyháza Rendhagyó oroszórák az általános iskolában Csulák Mihály a Köznevelés 1975. évi 3. számában írja, hogy sok a probléma az orosz nyelv tanulásában. Köztudott az is, hogy az 1962-es Tanterv és Utasítás elsődleges feladatként „a tanulók beszédkészségének kialakítását és fejlesztését jelölte meg." (Tanterv, 301.) 252 A jószándékú célkitűzéseket azonban a hatvanas években készült tankönyveknek bizony csak részben sikerült megvalósítaniuk. Ezért a fentebb említett Csulák Mi-hály-féle megállapítás sajnos napjainkban is igaz. S lényeges változásokra az új tanterv alapján készülő tankönyvek életbe lépéséig nem számíthatunk. D e vajon bele kell-e nyugodnunk ebbe a megváltoztathatatlan ténybe? Várjuk meg tétlenül, ölbe tett kézzel az 1980-as évek új orosz könyveit? Némi leleményességgel - a minden nyelvtanár számára rendkívül hasznos mag-netofon tanszalagok felhasználása mellett - teremthetünk alkalomszerűen rendkívüli nyelvgyakorlási lehetőségeket is tanítványaink hallás utáni megértésének, beszéd-készségük fejlesztésének elősegítésére. Ez év júniusában néhány oroszórára - az MSZBT segítségével - meghívtunk is-kolánkba egy szovjet katonát. Gennagyij Melnyikovot - orosz szakos kartársaimmal közösen - „felkészítettük" a rendkívüli oroszórákra. Elmondtuk neki nagy vonalakban, hogy az általános iskola 5-8. osztályában milyen fontosabb témaköröket ismerhettek meg a tanulók, megmutattuk vendégünk-nek a tankönyvnek a végén található szó jegyzékeket, sőt a tankönyvek olvasmányait is. Megkértük, hogy a tanulókkal való találkozásakor lehetőség szerint szemléltetés-sel is színesítse mondanivalóját, (hanglemez, album, jelvények stb.) A gyerekeket is ráhangoltuk a rendkívüli eseményre: gyakoroltuk a már ismert orosz dalok éneklését, átismételtük a legfontosabb mondatmodelleket, melyekre az orosz anyanyelvű katona látogatásakor várhatóan szükségük lesz. (Pl. Bemutatkozás; tudakozódás a vendég kereszt-, apai és családnevéről, család-járól, munkájáról, szabad időben végzett tevékenységéről; utazásairól; iskolai tanul-mányairól stb.) E sokirányú előkészületekkel a tanulók - idegen ajkúakkal való találkozáskor fellépő - kultúrsokkját kívántuk feloldani. A vendéget orosz szakos kartársaimmal felváltva hívtuk be egy-egy osztályba, oroszórára. Az alábbiakban a szovjet katona két látogatásáról kívánok részletesebben be-számolni. A 6/A osztály tanulói jól felkészültek - tanári irányítással - a vendég látoga-tására. Az előző évből jól ismert „A róka és a daru" című mesét adta elő három gyerek, dramatizálva. A mesélő tanuló szavaival összhangban cselekvő és beszélő „színészek" játéka nagy sikert aratott, melyhez a maguk készítette jelmezek, kellékek is hozzájárultak, (gumival felerősíthető rókafej és daruorr.) A szovjet katona megdicsérte őket ügyes-ségükért, jó szövegmondásukért. Ez a játékos bevezető megadta az óra alaphangulatát. Ezt követően a vendég bemutatkozására került sor. A szovjet katona elmondta rövid önéletrajzát: beszélt szülővárosáról, a családjáról, iskolai tanulmányairól, pályaválasztásáról. Elmesélte eddigi utazásainak, katonai szolgálatának főbb állomásait és esemé-nyeit. Elbeszélését - a beszédmegértést is segítő - szemléltetéssel kísérte: a Szov-jetunió térképén megmutatta életének eddigi fontosabb színhelyeit; családjáról fény-képeket vett elő; szülővárosáról képeslapokat mutatott be a gyerekeknek stb. Ezután következett a rendhagyó oroszóra - a tanulói beszédkészség fejlesztése szempontjából - legértékesebb része: a gyerekek kérdéseket intéztek a vendéghez. (Jól jött a tanulók előzetes felkészítése, illetve felkészülése: kis cédulákon előre meg-szerkesztették kíváncsi kérdésüket.) 253 Néhány kérdés az elhangzottakból: — Как тебя зовут? — Как твоё имя (отчество) ? — Где ты родился? — Как ты учился в школе? — Ты любил ходить в школу? Jóllehet a gyerekek előre megtervezték a kérdéseket, s e munkájukban szótárt, tanári segítséget is igénybe vehettek, mégis nagy sikerélmény volt számukra, hogy egy orosz anyanyelvű emberrel beszédbe elegyedtek, s kérdéseikre választ is kaptak. Igaz, hogy a szovjet katona pergő tempójú feleleteiből csak tanári segítséggel értettek meg mindent, de az általuk „elcsípett" szavak, szókapcsolatok is igen hasz-nosak voltak, hiszen közvetlen módon érzékelték nyelvtudásuk gyakorlati hasznát. Mikor a szabad időről esett szó, a vendég elmondta,, hogy egy amatőr szín-társulat tagja. A tanulók ezt hallván megkérték, hogy szavaljon nekik valamit. Szimonov: „Várj reám" című költeményét választotta bemutatásul a szovjet katona. A gyerekek feszült figyelemmel hallgatták az érzelemgazdag, művészi előadás-ban megszólaló verset. Ezután a Lányi Sarolta-féle fordítást ismertettük, bár a köl-temény ismerős volt a tanulók számára a rádióból. A Kettőtől-ötig műsorában a vers megzenésített változata is gyakran felcsendül Darvas Iván előadásában. (A gyerekek innen ismerik és szeretik a háborús líra em-lített gyöngyszemét.) A katona hanglemezeket is hozott magával. A közösen hallgatott számok közül a tanulóknak a „Moszkvaparti esték" és az „Áll egy ifjú nyírfa a réten" című dal tetszett a legjobban. Ez utóbbit jól tudják: együtt énekelték a „hanglemezzel". A rendhagyó oroszóra a gyerekek lelkes nyüzsgésével ért véget: körülvették a szovjet katonát, akitől autogrammot, emléksorokat kértek a raj-, őrsi naplóba és emlékkönyvbe. A szakosított tantervű 7/A - osztályban - a magasabb óraszám következtében - gazdagabb a tanulók szókincse; fejlettebb a beszédkészségük. Két - általuk igen kedvelt - olvasmányt adtak elő dramatizálva a vendég tisz-teletére. A „Hogyan szedte rá Lenin a csendőröket?" című kis történet valamennyi szereplője igen lelkesen vett részt a szibériai Susenszkoje faluban történt humoros eset megjelenítésében. „A baltából főtt scsi" című népmese előadásához jelmezekbe öltöztek a sze-replők: az „obsitos katona" régi sapkában, kopott tarisznyával az oldalán jelent meg a feketekendős „fukar vénasszony" lakásán. A vendég - hallgatósággal együtt - jót derült a számára gyermekkorából is-merős, humoros mese elhangzásakor. Gratulált a „színészeknek" a könyv nélkül mon-dott jó szövegtudásért és az ügyes előadásért. Viszonzásul „A paraszt és a víziszellem" című Lev Tolsztoj-mesét olvasta fel a tanulóknak. A mese vietnami változatát ötödik osztályból ugyan ismerik a gyerekek, mégis felolvastuk nekik az Áprily Lajos-féle magyar fordítást is. A szovjet katona önéletrajzi beszámolója az előzőekben elmondottakhoz hason-lóan zajlott le, csak a tanulók tudtak többet kérdezni oroszul. (Itt is voltak előre megtervezett kérdéseik is.) 254 Néhány példa a gyerekek kérdéseiből: — Чем ты занимаешься в свободное время? — Назови твои любимбе романы! — Любишь ли ты венгерскую бит-музыку? — Есть лу у тебя брат или сестра? — Какие предметы ты любил в школе больше всего? A tanulók többet megértettek a válaszokból, mint a hatodikosok, de a tanári segítségre természetesen szükség volt. A humor is jelentős szerepet kapott az órán: a „Tréfák és anekdoták" című kö-tetből olvasott fel a vendég néhányat. Mivel a könyvet a gyerekek többsége elég jól ismerte, gyakran már a tolmácsolás előtt felhangzott a kacagásuk. (Ui. orosz órákon is szoktunk e kötetből szerepek szerint olvasni vagy előadni.) Az óra befejező részében itt is a zenehallgatásra és az autogramm-gyűjtésre került sor. Dolgozatomban a tanulók hallás utáni beszédértésének és orosz nyelvi beszéd-készségük fejlesztésének egy lehetőségéről számoltam be. A rendhagyó oroszórák természetesen egy csapásra nem oldanak meg mindent: általuk az addig passzív vagy félénk gyerekek nem lesznek varázsütésre tolmácsok. D e ilyen és hasonló alkalmak feltétlenül hozzájárulhatnak a tanulók önbizalmának fokozódásához, beszédértésük-és -készségük fejlesztéséhez. Kis találékonysággal teremthetünk olyan lehetőségeket, ahol a gyerekek bemutathatják egy anyanyelvű vendégnek orosz tudásukat, (drama-tizálás) kipróbálhatják nyelvtudásukat (beszéd kezdeményezése). A közvetlen, érzelmi kapcsolat pedig feltétlenül hozzájárul az orosz nyelv meg-szerettetéséhez, ami mindenképpen nyereség mind a tanulók, mind a tanárok szá-mára. I R O D A L O M [1] Csidák Mihály: Oj módszer a nyelvtanításban. Köznevelés, 1975/3. [2] Tanterv: Tanterv és Utasítás az általános iskolák számára. Tankönyvkiadó, Bp., 1962. [3] Lev Tolsztoj: Az aranyhajú királyleány Európa, Bp. 1978. [4] Sutki i anekdoti. Válogatta és a jegyzeteket készítette: Dr. Horváth Miklós. Tankönyv-kiadó, Bp., 1975. 255 

Rendhagyó oroszórák az általános iskolában

http://acta.bibl.u-szeged.hu/26805/1/modszertani_019_004_252-255.pdf

Rendhagyó oroszórák az általános iskolában

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged