Mihály Endre

Hungarian

University of Szeged

A SZAKTÁRGY VÁLASZTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK HATÁSA A MEZŐGAZDASÁGTAN TANSZÉK TANÁRKÉPZŐ MUNKÁJÁRA írta: MIHÁLY ENDRE A Mezőgazdasági Ismeretek és Gyakorlatok tanszék másfél évtizedes működése során sok tapasztalatot szerzett az oktató-nevelő munka kialakításában. A tanszék megalakulásakor alapvető feladatként jelölték meg a politechnikai nevelésben különö-sen járatos gyakorlati foglalkozás szakos tanárok képzését. A Pedagógiai Tudományos Intézet 1955-ben a következőképpen indokolta célkitűzését: ,,A tudományos és technikai forradalom kibontakoztatásához tudományos és tech-nikai szemléletű, vagyis egyre sokoldalúbb, alkotó személyiségek nevelése vált szükségessé." Az általános iskolában 1958-ban vezették be a politechnikai nevelést szolgáló mezőgazdasági gyakorlati foglalkozást, aminek természetes következménye lett a szakos tanárok képzésének igénye. Az alsófokú és a felsőfokú politechnikai oktatás csaknem egyidejűleg indult be, amiért is a tanszékünk helyzete egészen sajátosan ala-kult. A főiskola egyéb szakjaira jelentkező tanulók szaktárgyi előképzése többé-ke-vésbé folyamatos, ezzel szemben a mezőgazdaságtan szakra jelentkezők nagy több-sége csupán az" általános iskolai ismeretekre támaszkodhat a szaktárgyi követelmé-nyeket illetően. Némi kivételt csak a szaktárgyunkkal rokon szakközépiskolát végzett tanulók képeznek. Itt kell utalni arra, hogy a szaktárgyunk három tárgykörre, és ezen belül pedig munkanemekre tagolódik'. Ez azonban a szaktárgy nevéből, de még a felvételi tájékoztatóból sem állapítható meg. (1. sz. ábra). Ismert tény, hogy a főiskolára jelentkezettek többsége gimnáziumot végzett tanuló. Emiatt már a felvételi vizsgán mutatkoznak bizonyos egyenlőtlenségek. Ezen igyekezett segíteni némiképp az a legutóbbi rendelkezés, miszerint a felvételi vizsga kérdéseit a gimnáziumi anyagból kellett összeállítani. Megnyugtató meg-oldást azonban ez sem jelentett, amit a felvételi vizsgák gyenge eredményei is bizonyí-tanak. Például az 1974/75-ös tanévre jelentkezett 84 tanuló közül 20 pontot egy sem ért el, és 52 tanulónak 16, vagy ennél kevesebb volt a pontszáma. A pedagógusképzés a pályára való kiválasztásnál kezdődik, a tanszékünknek viszont éppen a pályára való kiválasztás jelent nagy feladatot, a szakra jelentkezettek hiányos felkészültsége miatt. Bármilyen körültekintéssel is végezzük a kiválogatást, minden oktatási évben jelentkeznek problémák. Ezek közül főleg azokra figyeltünk fel, amelyek minden évben rendszeresen visszatértek: ezek — a szakmai tájékozatlanság, — az alapvető jártasságok hiánya, — a szaktárgy követelményeinek elégtelen ismerete voltak. A tantervi feladataink megvalósításában, a problémák megoldásában nagy-mértékben segített bennünket a hallgatók irányultságának, s zoc io lóg ia i körülmé-nyeinek megismerése, a felkészültségükről való tájékozódás, véleményeik felkutatása, vagyis a fent említett hiányosságok feltárása. . , •181 Az eredményes szakos tanárképző munkánkhoz szükséges módszerek kialakítása és fejlesztése érdekében tájékozódó felméréseket végeztünk a szakunkra jelentkezett tanulók és a felvételt nyert hallgatók körében. A főiskolánkon ilyen jellegű kutatást 1960-ban már végeztek, GERÉB GYÖRGY vezetésével a Lélektani tanszéken. Kutató , Y , " K A M E ^ : i s m e r j e * - e - ^ TÁ RGYKO^ i. 61. á b r a A Io»»r»t«k i s QyatoT-latok axafc iárflyHWi ifc «ttnKanuMÍ munkánkat 1965-ben kezdtük el. Eredményeinkről először 1970-ben számoltunk be. [9] Vizsgálatainkat azóta bővítettük, és egészen a diploma megszerzéséig kiterjesz-tettük. Az 1970 óta végzett felmérések során 328 felvételiző tanuló pályairányulásának a körülményeit vizsgáltuk meg. Ezekről a felmérésekről az 1974-ben megjelent Főisko-lai Tudományos Közleményekben számoltunk be [10]. A további vizsgálatok során a már felvételt nyert hallgatók körében tájékozód-tunk. Az utóbbi öt évben felvett 75 hallgatótól elbeszélgetés keretében kértünk véle-ményt. A hallgatók középiskolai végzettség szerinti megoszlását az egyes számú dia-gram mutatja be. (2. sz. ábra) Ebből látható, hogy a szaktárgyunkba vágó szakközép-iskolát végzettek aránya eltörpül a más jellegű középiskolát végzettek aránya mellett. Ez a százalékos arány szemléletesen mutatja, hogy a szaktárgyunk igényelte előkép-zettségben hiányosságok vannak. Ezután már nem nehéz arra sem következtetni, hogy hallgatóink melyik szaktárgy miatt választották a biológia-mezőgazdaságtan szakot. A kérdésre adott válaszok százalékos megoszlását a második számú diagram szemlélteti (3. sz. ábra). A felvételt nyert hallgatóknak csupán kis hányada az, aki a mezőgazdaságtan miatt választotta ezt a szakpárt. Mielőtt megjegyzést fűznénk ezekhez az adatokhoz, fontosnak véljük bemutatni a felvételt nyert hallgatók főis-kola iránti érdeklődés szerinti megoszlását, a harmadik számú diagramon (4. sz. •182 ábra). A szakos tanárképzésünk szempontjából az a 45%, amelybe azok tartoznak, akik nem erre a szakra, vagy ebből az a 25%, akik nem is a főiskolára szándékoztak jönni, jelentik az oktató-nevelő munkánk legnagyobb feladatát. A felmérés szerint mutatkozó, 75%-os pedagógiai hivatás iránti érdeklődés biz-tosíthatott csak egységes alapot a szakos tanárképzésünk eredményességéhez. A vizs-gálataink szerint bizonyítást nyert, hogy a szakos tanárképzés egyik legfontosabb feltétele a hallgatók szakirányú érdeklődése, motiváltsága hiányzik. Ezt a hiányos-ságot csak fokozza az a nagymérvű tájékozatlanság, amelyet a felvételiző középis-kolai tanulók mutatnak a mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok szaktárggyal kapcsolatosan. A megkérdezett 328 jelentkező tanuló közül csupán öten voltak, A FELVETELT NYERT HALLGATOK KÖZÉPISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI MEGOSZLÁSA A FELVETELT NYERT HALLGATOK VALASZTOTT SZAKTÁRGY SZERINTI MEGOSZLÁSA Neinmezöqazdasqgi jellegű középiskolában • végzett Meiogaidasagi jellegű középiskolában végzeit Biológia szak Mezőgazdasági szak 3.-SX. ¿ibra Mindkéí szak A FELVÉTELT NYERT HALLGATOK TANADI PALYA IRÁNTI ÉROEkLÓOES SZEBIMTI MEGOSZLASA Főiskolám és erre a szakra •kori* jönni flem erre a szakra jelenrkezeH-4.&Z. ÁBRA Hem is a Főiskolán akart tovább tanulni akik az általuk választott mindkét szaktárgyból tájékozottak voltak a főiskolán — konkrétan a szaktárgyak területén — rájuk váró követelmények felől. A felvételt nyert 75 hallgató közül arra a kérdésre, hogy ,,Érte-e meglepetés a szaktárgyak összetétele és követelményei szempontjából?" 72-en feleltek igennel! A legtöbb meglepetést szaktárgyunk, illetve annak tárgy-körei okozták. Ebből a rövid elemzésből is kitűnik, hogy feladataink egészen sajátosak a szak-tárgyát tudó, hivatását szerető tanárok képzése során. Ezek közül is a legfontosabb a szaktárgy iránti érdeklődés felkeltése, a szaktárgy megszerettetése, az abban való munkálkodás eredményességének, vagyis a főiskolán való érvényesülésnek a bizto-sítása. •183 A vizsgálataink eredményeiből kiindulva lépésről lépésre dolgoztuk ki azokat a módosításokat, tevékenységi formákat, módszereket, amelyek sikeresen segítik a szakos tanárok nevelését. Ismerve az elsőévesek alapvető szaktárgyi tájékozatlanságát, a főiskolai életbe való beilleszkedésük nehézségeit, igyekszünk már az első találkozást pedagógiai hatásúvá tenni. Ez alkalommal jó lehetőség nyílik arra, hogy tájékoztassuk hallga-tóinkat a rájuk váró feladatokról, a négyéves szaktárgyi programról, és az egyes tárgykörök követelményeiről. A kölcsönös ismerkedés során bemutatjuk a tanszéket, a tangazdaságot, és ismertetjük hallgatóinkkal azokat a magatartási és tevékenységi formákat, amelyek nélkülözhetetlenek a sikeres gyakorlati munkákhoz. Az elsőéves ! hallgatók évek óta ismétlődő ilyen jellegű fogadtatásának kedvező pedagógiai ha-tása szinte az egész főiskolai pályafutásuk során érezhető. Erre utalnak azok a vála-szok is, amelyeket az erre vonatkozóan feltett kérdéseinkre adtak a hallgatók. Pl.: — Tulajdonképpen az első találkozás során történt tanszéki ismertető után tudtam meg, hogy mire is vállalkoztam — Jólesett és nagyon tetszett a tanszéki fogadtatás. — A tájékoztató számomra teljesen új dolgokat mondott, de elsőre szimpa-tikus lett a szak. A hallgatók szaktárgyi képzetlensége bizonyos mértékben befolyásolta a tan-tervi feladatok megvalósításának a módját is. Szükségessé vált a tantervi feladatok didaktikusabb elrendezése: — az elméleti előadások és a gyakorlatok arányosabb elosztása, — az üzemlátogatások tervszerű alkalmazása a tárgykörökkel kapcsolatban, — a tanulmányi kirándulások tartalmának időpontjának jobb megválasztása stb. A hallgatók hiányos szaktárgyi előképzése miatt az előadásoknak és a gyakor-latoknak a következő célokat kell betölteniök: 1. Keltsék fel a jelöltek érdeklődését. 1. Alapozzák meg a szaktárgyi ismereteiket. 3. Ébresszenek igényt a gyakorlati tevékenységek elvégzésére: A tanárképző munkánkat tehát a szaktárgyi tudást megalapozó törekvésekkel egyidőben kell felsőoktatási színvonalon és eredményesen végezni. A felvételt nyert hallgatók hiányos felkészültsége arra is késztetett .bennünket, hogy eltérjünk a megszokott, hagyományos képzési formáktól, és keressünk olyan megoldásokat, amelyek jobban segítik a képzés eredményességét. Ennek érdekében alkalmazzuk azokat a rendszeres megfigyelési feladatokat, amelyek az elméleti elő-adásokat kiegészítik és eredményességüket fokozzák. Ilyen megfigyelések például az önálló meteorológiai észlelések és a bemutató parcellák növényeinek megfigyelése. Igen hatékony módosításnak bizonyult az is, hogy az elméleti és gyakorlati órákat egy tanár vezeti. Mind gyakrabban alkalmazzuk az olyan elméleti és gyakorlati órá-kat, amelyek a hallgatók sokoldalú aktivitását követelik meg. Ennek érdekében a hallgatók egy-egy témakör előadási anyagához kijelölt irodalom alapján önállóan anya-got gyűjtenek, és közreműködnek a téma feldolgozásában, rendszerint kiselőadás formájában. Ilyenkor gyakran nyílik lehetőségük az oktatástechnikai eszközök alkal-mazására is. A gyakorlatok anyagát a hallgatókkal közösen dolgozzuk fel. AL elvég-. zendő gyakorlati feladatokat év elején felosztjuk a hallgatók között, és azokat rész-ben önállóan, részben pedig tanári segítséggel kidolgozzák, majd a gyakorlati órá-kon bemutatják és magyarázzák. Ennek alapján végzik el a többiek a gyakorlatokat és a kísérleteket. Az anyag feldolgozásának ez a módja igen népszerű a hallgatók körében. •184 A feladatok sokoldalúságának megfelelően, természetesen az egyes tantárgyak félévi osztályzata is több részből áll. Az általános növénytermesztéstanból például értékeljük az önálló laboratóriumi gyakorlatot, az agrometeorológiai észlelési tevé-kenységet, a kötelező szakirodalom ismertetését, a gyomnövény-gyűjtemény elké-szítését, azok felismerését, név szerinti ismeretét, valamint egy zárthelyi dolgozat illetve a szóbeli beszámoló eredményét. A legtöbb tantárgy esetében így értékelünk, biztosítva ezzel a hallgatók eredményes felkészülését, és a munkájuk tárgyilagos meg-ítélését. Az 1970-ben megtartott tudományos ülésszakon még csak feladatként jelöltük meg a gyakorlati módszerek kidolgozását. Ma már minden tantárgynak megvan a gyakorlati jegyzete is. Éppen a technika i nevelés fokozásának érdekében vált szük-ségessé a Műszaki tanszékkel való szorosabb kooperáció, amelynek eredménye-képpen a műszaki ismeretek és gyakorlatok oktatását a Műszaki tanszék végzi. A tangazdaságunkban a hallgatóink főleg az alapvető — az általános iskolában is elvégzendő — munkaműveletekkel ismerkednek meg. A kézi eszközök használata mellett azonban mind gyakrabban kerül sor a kisebb kerti gépek, technikai beren-dezések használatára is. így kívánjuk elősegíteni az agrártechnikai, és üzemi szem-lélet kialakulását. Ezt egészítik ki azok az üzemlátogatások és kirándulások, amelyek-ről már tettem említést. A hallgatókkal való beszélgetések és az írásos felmérések során kiderült, hogy sokkal több időt szeretnének tölteni a gyakorlóiskolában. Ez a még mindig kevés számú gyakorló iskolai tanítások miatt jelentkező nehézségekből következik. A hallgatók iskolában eltöltött ideje a rendszeres hospitálásokkal, a gyakorlati tanításokkal, és az egyhónapos külső iskolai gyakorlattal együtt máris kétszeresére nőtt az 1970-es évhez viszonyítva. Ez meg is látszik a tanítások eredményességén. A módszertani órák száma jelenleg: V. félév VI. félév 4 elmélet 2 gyakorlat A tanítások során a legtöbb problémát az okozza, hogy a tantárgynak az álta-lános iskolában nincs tankönyve és a munkafüzetek sem megfelelőek a tantervi fel-adatok megvalósításához. Az is nagy hiba, hogy az ált. iskolai tanterv keretjellegű tervezése nem szolgálja a határozott ismeretrendszer kialakítását. Tanszékünk azzal igyekszik segíteni a hallgatókat, hogy összeállította azoknak a szakkönyveknek a katalógusát, amelyekben megtalálják az oktatandó fogalmakat, ismereteket, az egyes műveletek elméleti magyarázatát. Összefoglalásként hangsúlyozhatjuk, hogy a hallgatók előképzettségének hiá-nyából eredő pedagógiai problémák megoldásában segítségünkre volt a hallgatók megismerése, az előképzettségük színvonalának feltárása, az oktatási módszereink módosítása, fejlesztése. t I R O D A L O M [1] Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai (Válogatott dokumentumok gyűjteménye.)' Tankönyvkiadó, 1973. [2] BÉKÉSI I.: Pedagógusvonások kibontakozása fejlődő tanárjelöltjeinkben. A Szegedi Tanárképző. Főiskola Tud. Közi. 1970. [3] BÉKÉSI I.: Feladataink egy alapvető pedagógustulajdonság kialakításában. Korszerűség és. nevelés a tanárképzésben. 1970. • 185: [4] GERÉB GY.—TÍMÁR ANDRÁSNÉ: Tanárjelöltek pályaválasztási motívumainak pszichológiai elem-zése. A Szegedi Ped. Főisk. Evkönyve 1961. [5] GERÉB GY.—VERÓK I.: Pályaválasztási indítékok lélektani vizsgálata gimnáziumi tanulóknál. A Szegedi Tanárképző Főiskola Tud. Közi. , 1964. [6] GERÉB GY.—Kiss F.: Tanárjelöltek alkalmassági vizsgálatának néhány pszichológiai kérdése. A Szegedi Tanárképző Főiskola Tud. Közi. 1968. [7] KATONA K.: Ifjúságunk problémái. Gondolat Kiadó. 1967. [8] MATERÉNYI J.: Felkészítés az egyetemre. Tankönyvkiadó, 1973. [9] MIHÁLY ENDRE: A hallgatók előképzettségének hatása a mezőgazdaságtan szakos tanárképzés-ben. Korszerűség és nevelés a tanárképzésben, 1970. [10] MIHÁLY E.: A mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok szakra jelentkező és a felvételt nyert tanárjelöltek szakmaválasztását befolyásoló körülmények vizsgálata a tanárképzés szempont-jából . A Szegedi Tanárképző Főiskola Tud. Közi. 1974. [11] Nevelőmunka a felsőoktatásban. Felsóokt. Ped. Kut. csoport, Budapest, 1965. [12] Pfender, A. ; Motive und motivátion. Berlin, 1966. [13] RJESZ В.: Főiskolai hallgatói csoportok struktúrájának vizsgálata. A Szegedi Tanárképző Főis-kola Tud. Közi., 1973. Д Е Й С Т В И Е ФАКТОРОВ, В Л И Я Ю Щ И Х Н А ВЫБОР С П Е Ц И А Л Ь Н О С Т И , Н А Р А Б О Т У К А Ф Е Д Р Ы СЕЛЬСКОГО ХОЗЯЙСТВА П Р И П О Д Г О Т О В К Е П Р Е П О Д А В А Т Е Л Е Й Э. Михай Большинство студентов, принятых на отделение теории и практики сельского хозяй-ства, мало подготовлены по специальности и их знания, связанные со специальнымы предме-том имеют пробелки. В интересах повышения эффективности и успешности нашей работы по подготовке преподавателей, мы изучали факторы, влияющие на выбор профессии. В ходе Работы мы выработали такие методы, способы и формы действия, которые способны вызы-вать интерес к специальным предметам, обосновывать их знание по специальности и приви-вать любовь к практической деятельности. DIE W I R K U N G D E R DIE W A H L DES F A C H G E G E N S T A N D E S B E E I N F L U S S E N D E N F A K T O R E N A U F DIE L E H R E R A U S B I L D U N G S A R B E I T DES L E H R S T U H L S F Ü R L A N D W I R T S C H A F T S L E H R E Endre Mihály Beim grössten Teil der im Fach für landwirtschaftliche Kenntnisse und Übungen zur Aufnahme gelangten Hörer sind die fachgerichtete Vorbildung und die Orientiertheit in Verbindung mit dem erwählten Fachgegenstand mangelhaft. Zwecks Steigerung der Effektivität und des Erfolges unserer Lehrerbildungstätigkeit haben wir jene Faktoren untersucht, die die Wahl des Fachgegenstandes beenflussen. Im Laufe der Ergebnisse gelang uns die Ausarbeitung von Methoden, Verfahren und Betätigungsformen, die sich als geeignet erwiesen haben, das Interesse der Anwärter für den Fach-gegenstand zu wecken, die Kentnisse des Lehrfaches zu fundieren und ihnen Lust zu den operativen Betätigungen in Verbindung mit den Übungen einzuflössen. 186 * 

A szaktárgy választását befolyásoló tényezők hatása a Mezőgazdaságtan Tanszék tanárképző munkájára

http://acta.bibl.u-szeged.hu/18033/1/tanarkepzo_1977_1_181-186.pdf

A szaktárgy választását befolyásoló tényezők hatása a Mezőgazdaságtan Tanszék tanárképző munkájára

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged