Rózsa Csilla

Hungarian

University of Szeged

1 RÓZSA CSILLA: AMIRŐL A FEJFÁK M E S É L N E K . . . Az ember a történelem folyamán k ü l ö n b ö z ő módon vi-szonyult h a l o t t a i h o z , más és más formát talált k i a r r a , hogy egykori társainak e m l é k é t m e g ő r i z z e . Hiszen a h a l á l » után nem csak az a l k o t á s o k , t a l á l m á n y o k , h i r e s tettek em-lékei maradnak az u t ó k o r r a , hanem egy ideig az e m b e r i test m a r a d v á n y a i és az a hely, amelyet a későbbi n e m z e d é k ha-lottkultusz a l k a l m á v a l f e l k e r e s h e t . Az ő s e m b e r t ő l n a p j a i n k -ig a k u l t u r á k b a n nagyon sok változata m e r ü l t fel a1 temetke-zési s z o k á s o k n a k , melyek m i n d i g az adott k o r t j e l l e m z i k . Ezek a variációk m e g h a t ó a k , e l g o n d o l k o d t a t ó a k , néha ijesz-t ő e k . Temetőink képét elsősorban a hantokon t a l á l h a t ó sir-jelek v á l t o z a t o s s á g a határozza m e g . Ezek a jelek e m l é k e z t e t -nek az e l h u n y t a l a k j á r a . F e l a d a t u k , hogy jelezzék áz e g y k o - ' riak n y u g h e l y é t , a d a t a i t , őrizzék e m l é k é t . P e r s z e ezek a mementók ugyanugv nem lehetnek e g y f o r m á k , m i n t ahogy maguk az emberek sem a z o k . A n y a g u k , formájuk s o k s z í n ű s é g é t e s z i , hogy egykori temetőinkben sétálgatva valóban m ű v é s z e t e t fe-d e z h e s s ü n k fel. A falusi temető látványa a c s o d á l a t o s n é p i m o t i v u m o k , f a r a g á s o k , pici kis d i s z i t é s e k révén földöntúli békét s u g á r o z , a h o l a bánat is m e g n y u g v á s s á v á l i k . Az 1700-as években v á l t á l t a l á n o s s á M a g y a r o r s z á g o n , hogy a p r o t e s t á n s o k oszlop v a g y tábla formájú f e j f á t , kop-jafát állitottak halottaik s i r h a n t j á h o z . E fejfák e r e d e t e ősidőkre nyúlik v i s s z a , m i k o r még az elhunyt k ő b ő l vagy fá-ból k é s z ü l t szobrát állitották a sirra. A fejfa szó jelentésére két m a g y a r á z a t o t is i s m e r ü n k . Az első szerint a z é r t ez a n e v e , m e r t a sirban lévő fejéhez á l l i t j á k , a m á s i k szerint, mert feltehetőleg e m b e r t á b r á z o l . A fejfán ugyanis emberi t e s t r é s z e k e t k ü l ö n í t h e t ü n k e l , pl,: fejet k o n t t y a l vagy süveggel, m e l l r é s z t , d e r e k a t , lábat és talpat. A fejfát általában abból a fából k é s z i t i k , a m i t a halott születésekor ü l t e t e t t el az a p a , vagy a k e r e s z t a p a . V o l t a k olyan m e s t e r e m b e r e k , akik a farönkök faragásával f o g l a l k o z t a k , de az igazi rang az v o l t , ha- a kopjafát nem m e s t e r vagy családtag késziti e l , hanem valamilyen falusi e l ö l j á r ó , p l . a biró faragja m e g . Leggyakrabban a k á c - , tölgy vagy k ő r i s f á t használnak erre a c é l r a . A farönköt e l ő s z ö r b a r k á c s o l ó fejszével m e g n a g y o l j á k , m a j d tűzben m e g e d z i k , hogy k i s z á r a d j o n és m e g k e m é n y e d j e n . Ezután k i f a r a g j á k , meg-g y a l u l j á k és befestik feketére bécsi k o r o m m a l . Erre jön a f e s t é k , amit m á j j a l kennek b e , hogy konzerválja a fára vitt f e s t é k a n y a g o t . A legrégebbi fej fákon m é g nem találunk irást, maga a. sirjel van arra h i v a t v a , hogy irás n é l k ü l is á b r á z o l j a , hogy kinek a s i r e m l é k e . A k ü l ö n b ö z ő d i s z e k b ő l , faragásokból derül ki a halott n e m e , k o r a , esetleg f o g l a l k o z á s a , családi állapo-ta. A szineknek is nagy szerepük v o l t abban, hogy jelöljék az elhunyt t u l a j d o n s á g a i t . A faragott forma és a szin tájegy ,ségenként m á s t és m á s t j e l e n t h e t e t t . A fejfák m a g a s s á g a álta .lában a m e g é l t kor h o s s z á t , szélessége a jómódot j e l k é p e z t e . .A legfelső faragott m o t i v u m a h a l o t t nemére u t a l , p l . a "kon tyos" n ő t , a "csillagos" és "süveiges" férfit, a "tulipános" gyermeket á b r á z o l . " — elterjedtebb fából készült sirjel, formai gazdagsága is ennek a l e g v á l t o z a t o s a b b . Elég nehéz igy utólag vala-milyen szabályosságot felfe-dezni k ö z t ü k , a kutatók a legfőbb jellegzetességek a-.lapj án_ m é g i s — n é g y csoportba sorolják ő k e t . A farönkös fejfák a l e g ő s i b b e k , melyet zárt, A fejfa az egyik leg-farönkös fejfák egyszerű forma j e l l e m e z . A rönknek csak az e l ő l a p j á t fa-ragják m e g , h á t u l m a r a d a fa eredeti a l a k j a . Ehhez a cso-porthoz tartozik a csónak a-laku fejfa is, amely az ősi csónakba való t e m e t k e z é s r e u t a l . Az o s z l o p o s fejfának már minden o l d a l á t e g y a r á n t m e g f a r a g j á k , k a r c s ú b b és ma-g a s a b b , mint a farönkös f e j f a . A fotón a szentesi r e f o r m á t u s temető egyik g o m b o s f á j á t lát-h a t j u k , mely az o s z l o p o s fejfák c s o p o r t j á b a s o r o l h a t ó . A fejfák legismertebb fajtája a k o p j a f á k é , m e l y e k k a r c s ú , n y ú l á n k , v á l t o z a t o s ke-r e s z t m e t s z e t ű , b r a v ú r o s faragá-sú s i r j e l e k . Ez a tipus sorakoz-tatja fel a m é r t a n i díszítőelemek l e g v á l t o z a t o s a b b f a j t á i t . Eredete feltehetően a régi m a g y a r kopjás temetés szokására vezethető v i s s z a . A táblás fejfa fara-gásánál a mester arra vigyá-zott, hogy nagyobb rész ma-radjon a szöveg elhelyezésé-r e . A népköltészeten belül a fejfa költészet önálló mű-f a j , mely siremlékhez kötve és attól függetlenül is é l . A szövegíró először m e g n é z i , hogy m e n n y i hely van a feli-ratos lapon, aztán a hozzá-tartozókkal m e g b e s z é l i , hogy n a g y j á b ó l m i kerüljön szöveg-b e , m a j d megírja a v e r s e t . k o p j a f á k A v e r s e k , szövegek kétfélék lehetnek. Az egyikben a ha-lott szól önmagáról E/l személyben, a m á s i k b a n a hozzá-tartozók irnak az elhunytról; ÁLJ MEG UTADON E M B E R T E K I N C S E SÍRKŐRE ÉN IS V O L T A M EGY IDŐ E SIR HALOM KEBLÉBEN BEN A FÖLDNEK 33 IK ÉVÉBEN M I V E L Ő J E LÁSZLÓ HENCZ ZSUZSANNA SZENDEREG M I H Á L Y VOLT A NEVEM AMÉG 54 ÉVET ÉLTEM Mindenki ismer e g y - k é t humoros s i r v e r s e t , azt azon-ban már kevesebben tudják^, hogy ezek kizárólag szájhagyo-m á n y b a n é l t e k , sosem vésték sirjelre: ITT NYUGSZIK GÁL Á R O N , SOKAT J Á R T V Á S Á R O N . ADDIG C S E R E B E R É L T , MIG EGY LŐ, EGY HERÉLT ÜGY ŐDALBA R Ú G T A , EZ ITT RÁ A N Y U G T A . Sajnos ezek a n u l t fából készült kis emlékei nem tudnak örökre ellenállni az időjárás v i s z o n t a g s á g a i n a k . Nekünk az a f e l a d a t u n k , hogy az utókor számára konzervál-juk e z e k e t . A restaurátorok a jól kiszárított fát XILAMON • o l d a t b a " m e r i t i k , ami véd a gombakárosodás és rovarkár ellen. Régi és uj t e m e t ő i n k e t , m i n t nemzeti k i n c s ü n k e t kell m e g ő r i z n ü n k . Van m i v e l b ü s z k é l k e d n ü n k , csak még idejében óvjuk m e g . Szomorú, hogy m a i temetőink leginkább p a n e l h á z a i n k r a e m l é k e z t e t n e k , m e l y e k e n még a virág is legtöbbször csak f r ö c c s ö n t ö t t . Az utóbbi időben szerencsére eg-y-re g-y-ak-rabban-láthatunk emberibb jeleket is, a fejfák r e n e s z á n s z a talán m o s t jött el. 

Amiről a fejfák mesélnek

http://acta.bibl.u-szeged.hu/4224/1/belvedere_1990_001_012-015.pdf

Amiről a fejfák mesélnek

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged