Benkes Zsuzsa

Hungarian

University of Szeged

MEGJEGYZÉSEK EGY ZENEMŰ BEFOGADÁSÁHOZ Vivaldi: A négy évszak BENKES ZSUZSA 0. Ebben a tanulmányban egy olyan elvégeztetett kreatív gyakorlatot mutattunk be, amellyel - kísérletképpen - arra kerestük a választ, milyen eredményekre jutunk akkor, ha a gyakorlat résztvevői egy zenemű részleteinek megelevenített változatát hallgatva -a zene jelölőrendszerének, a kottának ismerete nélkül - oldják meg a feladatokat, illetve milyen összefüggéseket vélnek felfedezni, ha az adott zenemürészlete(ke)t verbális, illetve képi médiummal is össze kell vetniük. A gyakorlathoz Antonio Vivaldi A négy évszak című alkotását választottuk. Annál is inkább, mert mint később látni fogjuk, a szóban forgó zeneműhöz - feltételezhetően a zeneszerző által írt versek is tartoznak, va-lamint az „évszakok" tematikához számos kiváló képzőművészeti alkotás közül is vá-logathatunk. 1. Háttérismeretek Vivaldi A négy évszak című ciklusához Antonio Vivaldi (*1669 - 1741) - olasz zeneszerző és hegedűművész a barokk ze-ne egyik legnagyobb alkotója. Nevéhez fűződik a versenymüforma végleges kialakítása is. A versenyművek általában három tételből állnak, ezek tempója: gyors-lassú-gyors. Ebben a műfajban mindig kiemelt szerepet kap egy-egy szólóhangszer, például a hege-dű. Programzenének a konvencionális zene olyan fajtáját nevezzük, amely a formáját (részben vagy egészen) bizonyos meghatározott (természeti, történelmi, irodalmi, festé-szeti stb.) zenén kívüli vonatkozások hozzájárulásával nyeri. „A tulajdonképpeni prog-ramzene területére Vivaldi csak a négy Évszak-koncerttel merészkedett" - írja WALTER KOLNEDER (KOLNEDER: 1982.). Vivaldinak ez a - talán leghíresebb - ciklusa az II el-mentő dell'armonia e deli'inventione című kiadványában jelent meg: op. 8. (12 négy-öt-szólamú koncert). Az első négy koncert közös címe Le quatro stagioni (A négy évszak) az évszakok nevét viseli, mind a négy hegedűverseny egy-egy önálló versenymű. Feljegyezték, hogy Vivaldi Václáv Morison grófnak ajánlotta A négy évszakot, no-ha azt akkor már Itália-szerte nagy sikerrel játszották, tehát már azt megelőzően kompo-nálta. A hegedűversenyek évszakokról való elnevezése olyannyira szó szerint értendő, hogy mindegyik versenyműhöz egy-egy, a zeneszerző tollából származó szonett is tarto-zik, melynek sorai a zenei ábrázolásuknak megfelelő helyen a partitúrában is megtalálha-tók. Az említett ajánlásban Vivaldi így ír erről pátfogójának: (...) Kérem, ne csodálkozzék, ha e néhány gyarló koncert között ott találja a Négy Évszakot (...). De higgye el, azért ítélem ezeket nyomtatásra méltónak, mivel nem csak a szonettek által nyertek világosabb értelmet, hanem azzal is, amit bennük ki-fejeztem. Biztosra veszem, hogy úgy tetszenek majd, mintha újak lennének..." (NÁDOR: 1978.) 81 Ennek - az újszerű formákat felvonultató, egész Európa zenéjére mély hatást gya-korló - ciklusnak a szerkezeti felépítése a következő: E-dúr kon-cert G-moll koncert F-dúr koncert F-moll kon-cert La primavera (A tavasz): L'estate (A nyár): L'autunno (Az ősz): L'inverno (A tél): Allegro -Allegro molto -Allegro -Allegro -La rgo - Allegro Adaggio - Presto Adaggio- Allegro Largo- Allegro PÉCSI GÉZA: Kulcs a Muzsikához című könyvének 2 4 6 . oldalán (PÉCSI: 1 9 9 1 . ) A ta-vasz című hegedűversenyhez írt szonett Bárányi Ferenc fordításában olvasható. A tavasz I. tétel Megérkezett az új tavasz, vidáman köszönti őt az ujjongó madárdal, s a csermelyek a szellő sóhajában frissülve futnak édes suttogással. Villám és mennykő súlyos gráciával jelenti be, sötét-libériásan, s hogy elcsitul az égzengés: madárdal hallik megint, benne zengő varázs van. II. tétel Virágos réten sugdosón lehelget a fű, a lom, és mély álomba bódul a kecskepásztor, a hű kutyája mellett. III. tétel S furulyaszó csendül az álmokon túl: a tündöklő tavaszban táncra kelnek a pásztorok és a nimfák csapatostul. A négy szonettet Rónai Mihály András is lefordította. A TAVASZ AZ ŐSZ (La primavera) (L 'autunno) Itt a tavasz már, ünnepre kelve Paraszt ünnepli tánccal, cimbalommal kedves szellőcskék puhán lengedeznek, vidám szüretjét - és nyakalva cifra fecskék köszöntik vígan énekelve, kedvébe' Bacchus kelyhét, bizalommal 82 források ifjan, gyorsan csergedeznek. ki-ki magát már asztal alá issza. Fekete felhők meg-megrengedeznek, kék égre zordul rá-rátérdepelve, villám hasít - és meg-megrepedeznek, a fecskéknek megjő friss zenére kedve. Míg elmeséli százszor, merre, hol jár, szellő a rétnek, fújdogál a fákra, jobbján ebével szendereg a bojtár. Majd sípjába fuj, s édes muzsikákra nimfákkal táncol - s rájuk borul ott már tündöklő Tavasz szerelmes sátra. A NYÁR (L'estate) Kemény a Nap, suhog a fényes ostor, tikkad a nyáj, az ember, ég a cserje, csak a kakukk szól újra-újra olykor, s felelget néki, visszabúg a gerle. Még lágy a szellő, ám a tájban ott forr a vad vihar már, jő, hogy leteperje, riad a bojtár, lila már a dombsor: kerekedik már: egyszeribe' ver le szanaszét mindent, fut a bojtár, baj van! nyilall a villám, nagy a dörgés, rához legyet, dongót is, rettenetes rajban. Sejtette ő ezt: Fergeteg kiáltoz -és a jégeső, a kopogós morajban, mint fürge hóhér, úgy csap a kalászhoz. Áll a szüret még, dallal, vigalommal, kedves az ég is, barátságos, tiszta -majd a vad nyárnak ki-ki nyugalommal álom-adóját adogatja vissza. De a vadász kél, kerekedik reggel, megfújja kürtjét, kutyáit hivatja -fut a vad, szorítsd, rajta, ne ereszd el! S a nagy lármától végre megriadva - el is találták, űzik is sereggel! -lankad a vad már, páráját kiadja. A TÉL (L'inverno) Küszködni, fázva, csikorgó havakkal, csikaró, fájó, rettenetes szélben, topogni sűrűn, meg ne fagyj a télben, jeges világban, vicsorgó fogakkal. Húzódni tűzhöz, terített víg asztal mellé, míg ott künn csak úgy szakad, délben -majd síkos úton, jaj, elesőfélben továbbhaladni, mindig egy arasszal: vigyázz, megcsúszol! lábad nem szalad-hat: no, kelj fel, indulj - hanem aztán jó kis roppanás: jég volt, beszakadt alattad! Sirokkó, bóra, ezerféle kófic rohama csap rád zúgó szél-hadaknak -ilyen a tél hát, de van benne jó is... 2. A gyakorlat leírása A gyakorlatot 18 éves korú középiskolások körében végeztük. A gyakorlat meg-kezdése előtt - bevezetésként - ismertettünk néhány, a gyakorlat alapjául választott zeneműre vonatkozó tudnivalót, azt, hogy mi a programzene, valamint azt, hogy egy, az ebbe a műfa jba tartozó, A négy évszak című műből fognak részleteket hallani. Ezt követően - az előre elkészített feladatok ismertetését megelőzően - meghall-gattattuk A tavasz első, allegro részét. A gyakorlatot három részre osztottuk, minden részhez (lásd I - III.) 2, illetve 3 fel-adatot készítettünk. 83 A gyakorlat I. részében a kiosztott lapon a következő kérdésekre kellett írásos vá-laszt adniuk a résztvevőknek: I. (a) Mit gondolsz, melyik évszakhoz tartozik ez a zeneműrészlet? (b) Indokold meg válaszodat! (Megjegyezzük, miközben a résztvevők válaszaikat írták, ezt az allegro részt újra hallhatták.) Egy újabb feladatlapon (II. rész) - az előzőekben bemutatott forgatókönyvet alkal-maztuk Az ősz első, allegro részére. A gyakorlat további feladataival (ü l . rész) ismét külön lapon ismerkedhettek meg a résztvevők. III. A meghallgatott két zeneműrészlet egyike a zeneszerző Az ősz, másika A tavasz cí-mű évszakának része. (a) Mit gondolsz, melyik meghallgatott zenemürészlet melyik évszakhoz tartozik? (b) Indokold meg válaszodat! (c) Ha most más eredményt kaptál, mint az előző két feladat megoldásakor, véle-ményed szerint mi ennek az oka? 3. Megjegyzések a három részből álló gyakorlat megoldásaihoz Mielőtt megjegyzéseinket megtennénk, lássunk itt néhány jellemző szó szerinti megoldást a feladatlapok sorrendjében! (A *-gal elválasztott részek egy-egy feladatmeg-oldó válaszait tartalmazzák.) I. II. III. (a) A tavaszhoz (b) A vékonyabb, magasabb hangok miatt gondolom, hogy a négy évszak közül ez a tavasz. Némely részek a tavaszi madárcsicsergésre emlékeztetnek. (a) A télhez (b) A hangulata számomra siralmas, szomorú dolgok jutnak róla az eszembe. A tél monoton, egyhangú, mint ez a zene. Számomra nincs benne pattogós, vidámsá-got kifejező rész. (a) Az első A tavaszhoz, a második Az őszhöz tartozik (b) Az elsőben a vidámságot hallom, a másodikban szomorúságot. (c) Előzőleg a telet írtam, de ha visszagondolok, az elején az elmúlás hangulatát a zenében mintha a levelek hullása fejezné legjobban. Én pedig abban először bo-rús hangulatot éreztem, egy szürke, téli reggelt. (a) A tavaszhoz (b) Úgy gondolom, hogy a tavasz hangjait hallom, madárcsicsergést. Miközben hall-gatom, az az érzésem, hogy egy kislány futkározik egy virágos réten. 84 II. III. II. III. II. III. II. III. (a) A télhez (b) Ez a lassú zene csak a télre utalhat, a hóesés monotonságára, szomorúságot, bá-natot vált ki belőlem. Ilyenkor az emberek inkább bezárkóznak a meleg szobába, mert nincs kedvük nézegetni a kopár tájat. (a) Az első A tavaszhoz, a második A télhez tartozik. (b) A tavaszt hasonlóval indokolnám, mint az I.(a) feladatban. A másodikhoz a cí-mek ismeretében Az őszt írnám (c) Most úgy érzem, hogy a zenében inkább az ősz jellemzőit, például az elmúlást kellett volna felfedeznem. (a) A tavaszhoz (b) Szerintem ez nagyon vidám zene, megújulást érzek benne. Nyíló, mint a tavaszi virágok, megnyugtató, mint egy tavaszi kirándulás természetben. (a) Az őszhöz (b) Ezt a részletet olyan elmélázónak éreztem (a) Az első A tavaszhoz, a második Az őszhöz tartozik (b) Biztos buta vagyok, de ezt a zenét először hallottam, és hosszabban nem tudom leírni, amit gondolok. (c) -(a) A tavaszhoz (b) Úgy gondolom, hogy ez a zeneműrészlet leginkább a tavaszhoz illik, nagyon vi-dám, néhány részletében, mintha madárcsicsergést lehetne hallani, a tél elmúlt, a természet megújul. (a) A télhez (b) A zenében szinte csak mély, súgó-búgó hangokat hallok. Lassú, vontatott, elgon-dolkodtató. Leginkább egy hideg, havas, bánatos éjszakát idéz. (a) Az elsőhöz A tavasz, a másodikhoz Az ősz illik. (b) Az elsőben a vidámságot hallottam, a másodikhoz telet írtam, mert számomra sokkal komorabbnak tűnt, mintha az őszre gondoltam volna. (c) Azért kaptam más eredményt, mert bennem a második részlet más hangulatokat keltett. (a) A tavaszhoz (b) Azért, mert a zene vidám hangulatot kelt. (a) A télhez (b) A zene lassú, szomorú, borús, mintha az elmúlást jelentené, (a) Az elsőhöz A tavasz, a másodikhoz Az ősz illik. 85 (b) Az elsőben, ahogy írtam, a vidámságot hallom, a második a szomorúságot, de ha már ismerem a részletek címét. (c) A II.(b) feladatban a telet írtam, de most, hogy ismerem a részletek eredeti címét, az elmúlást mégis inkább az ősz jellemzőjének tartanám. Ez a néhány jellemző szó szerinti megoldás jól mutatja, hogy a gyakorlatban részt-vevők - megoldásaiban csak három évszak, a tavasz, az ősz, és a tél fordult elő; - kivétel nélkül az első zeneműrészletet az évszakok közül a tavaszhoz kötötték; a második zenemürészlet azonban a gyakorlatban résztvevők nagy többségé-ben a tél érzetét keltette; többsége, ha a tél mellett döntött, a címek ismeretében megváltoztatta előzetes döntését; - indoklásai más - verbális médiumokkal végzett - kreatív gyakorlatokhoz ké-pest lényegesen rövidebbek (csak feltételezzük, hogy feladatmegoldás közben újra felhangzó zene nagyon lekötötte őket, láthatóan inkább a zenére összpon-tosították a figyelmüket); - indoklásaiban - kevés eltéréssel - azonos vagy hasonló szavak, kifejezések fordulnak elő, tavasz'- „madárcsicsergés", „vidám", „vidámság", „vidám han-gulat", „megújulás", „a természet megújul"; tél: „monotonság", „szomorú", „szomorúság", bánat", „bánatos", „bús", „komor"; ősz: „elmúlás", „elmélá-zó"; kifejezetten a zenére utaló megjegyzései általában a „mély, súgó-búgó han-gok", a „zene lassú"; nincs benne pattogós rész" vagy ezekhez hasonló sza-vakra, kifejezésékre szorítkoznak. Figyelemre méltóak azonban az olyan megfogalmazások, mint például: „az elmúlás hangulatát a zenében mintha a levelek hullása fejezné ki legjobban"; „megnyugtató, mint egy tavaszi kirándulás a természetben" - különösen akkor, ha a megoldásokat összevetjük a fentebb idézett szonettekkel, illetve a zenei lexikonoknak az egyes versenyművekről írt értelmezéseivel: A tavasz a természet éledését, a madarak énekét, a forrás csobogását s egy tavaszi zápor hangjait festi. Az ősz elragadó vadászjelenet kilovaglással, kürtjelekkel, kutyákkal, menekülő és halálos sebet kapó, összerogyó vadakkal. A tél barátságos idill a meleg szobában a tűz mellett. Ha van rá mód, a bemutatott gyakorlat további feladatokkal is kiegészíthető. Lássunk néhány példát! - Megadhatjuk a gyakorlatban résztvevőknek a következő szöveget: A) A parasztok tánccal és dallal ünneplik a szerencsés aratást, B) örömüket Bacchus itala tüzeli, C) majd az ünnep alvással ért véget. D) Mindenki abbahagyja a táncot és az éneket, boldogít az enyhe leve-gő, és az évszak is mindenkit édes álom örömére hívogat. 86 E) Virradatkor felkerekednek a vadászok kürtökkel, puskákkal és ku-tyákkal, F) menekül a vad, üldözik nyomát; G) kimerülten és lankadtan a puskaropogástól és a kutyaugatástól, szo-rongatottságában menekülésre képtelenül leli végét az üldözésben. Kérhetjük őket arra, hogy döntsék el, melyik elhangzott zeneműrészlet tartalmának szabad leírását olvashatták, valamint arra is, hogy karikázzák be annak a tartalomleírás-nak a betűjelét, amelyre zenehallgatás közben maguk is gondoltak. (Ennek a feladatnak az előkészítéséhez lásd KOLNEDER: 1 9 8 2 . 1 7 1 - 1 7 2 . ) — Megadhatjuk a gyakorlatban résztvevőknek a Rónai Mihály András fordította szonettek egy-egy részletét összekevert sorrendben, és kérhetjük őket arra, hogy párosítsanak egy-egy versrészietet az elhangzott zeneműrészletekkel és indokolják meg választásukat. A Húzódni tűzhöz, terített víg asztal mellé, míg ott künn csak úgy szakad, délben -majd síkos úton, jaj, elesőfélben továbbhaladni, mindig egy arasszal: C De a vadász kél, kerekedik reggel, megfújja kürtjét, kutyáit hivatja -fut a vad, szorítsd, rajta, ne ereszd el! B Fekete felhők meg-megrengedeznek, kék égre zordul rá-rátérdepelve, villám hasít - és meg-megrepedeznek, a fecskéknek megjő friss zenére kedve. D (.. .) Fergeteg kiáltoz -és a jégeső, a kopogós morajban, mint fürge hóhér, úgy csap a kalászhoz. - Rendelkezésükre bocsáthatunk egy (vagy több), az évszakok tematikájához tartozó - az alkotó és a mű címének feltüntetése nélküli - képzőművészeti alkotást, például Sandro Botticelli La prímavera (A tavasz) című allegorikus festményét (lásd 1. ábra), és hasonlóan a versrészletekhez, kérhetjük őket arra, hogy párosítsák a festményt az elhangzott zeneműrészletek egyikéhez és indo-kolják meg választásukat. A feladatok megbeszélésekor arra is rákérdezhe-tünk, hogy azonos stíluskorszak jegyeit ismerik-e fel a zenében, illetve a fest-ményben. Itt jegyezzük meg, hogy a barokk korban is dekorációként, például kerti szoborcso-portokban, szívesen alkalmaztak allegóriákat a négy évszak megjelenítésére. Balthasar Permoser (1651 - 1732) német szobrász készített négy, 22 cm magasságú elefántcsont figurát: - az egy kisfiúra bőségszarujából virágot zúdító virágkoszorús lány a tavasz; - a haján búzakoszorút viselő másik nőalak, egy lábánál ülő kisfiúfiúval, a nyár; - a fején szőlőkoszorút viselő, a kezében szőlőfürtöt tartó Bacchus az ősz; a lobogó tűz mellett álló öreg, szakállas férfi a tél jelképei. (ULLMANN: 1 9 7 9 . ) 87 Ha feladatként a szobrocskák fénymásolatait adjuk a gyakorlatmegoldók kezébe, hasonló feladatot készíthetünk a versrészletek, illetve a festmények esetében bemutatot-takkal. A megoldások elemzése ez esetben is sok tanulsággal szolgálhat arra vonatkozó-an, hogy milyen ismeretek, szempontok szerint döntenek a négy szobor közül kettő mel-lett a feladatmegoldók. 1. ábra 4. Befejező megjegyzések Az ilyen gyakorlatok - PETŐFI S. JÁNOS véleménye szerint - kettős célt szolgálnak. Egyrészt adalékokat szolgáltatnak a zenei nyelv - sokak által vitatott - szemantikájához, bizonyítván, hogy bár a zene nyelve, a verbális nyelvtől eltérően, nem referenciális nyelv (nem 'utal ' a világ dolgaira), az úgynevezett programzenei müvekben - ha mindjárt a müvek címei közvetítésével is - lehet 'utaló elemeket' találni. Másrészt előkészítésül szolgálnak a zenei elemekből is építkező multimediális szövegek zenei összetevőjének az elemzéséhez. Ehhez a véleményhez hozzátehetjük, hogy a kreatív gyakorlatok 'érdeklődést keltő jellege' ilyen gyakorlatokkal kapcsolatban is érvényesül, amennyiben - egyfajta kulcsot adva a muzsikához - kedvet ébresztenek különféle zeneművek megismeréséhez. És ha a gyakorlatok tárgyát képező zenemüvekre vonatkozó feladatokhoz képekre, szobrokra vonatkozóak is társíthatok, mint ebben az esetben, érdeklődést keltenek stíluskorszakok, stílusjegyek megismerése iránt is. I rodalomjegyzék KOLNEDER. WALTER: 1982. Vivaldi. Gondolat, Budapest. D R . NÁDOR TAMÁS: 1978. Antonio Vivaldi életének krónikája. Zeneműkiadó, Budapest. 88 PÉCSI GÉZA: 1989. Kulcs a muzsikához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. SZABOLCSI BENCE - TÓTH ALADÁR: 1965. Zenei lexikon III. kötet. Zeneműkiadó Vállalat, Budapest. * ULLMANN, ERNST: 1979. Tavasz, nyár, ősz, tél. Művészetről gyerekeknek. Corvina Kiadó, Budapest. www. sulinet. hu/stílus/barok (Vivaldi) 1997. Vivaldi. The four seasons. Forever classics. The very best 16 CD picture disc, England. SOMÉ REMARKS ON THE RECEPTION OF A MUSICAL COMPOSXTION Vivaldi: The Four Seasons ZSUZSA BENKES This study describes a creativ approach to the reception of Vivaldi's The Four Seasons. The aim of this approach is to discover how the recipients try to discover the basis of the relations among the properties of the seasons and their musical representation. 89 

Megjegyzések egy zenemű befogadásáshoz : Vivaldi: A négy évszak

http://acta.bibl.u-szeged.hu/1874/1/szemiotikai_016_081-089.pdf

Megjegyzések egy zenemű befogadásáshoz : Vivaldi: A négy évszak

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged