Bibó István

Hungarian

University of Szeged

4453.2. Kiemelt társadalom- és szociálpolitikai kérdésekküldött fi atalok, azt éppen a most lefolyt heroikus, nemcsak nemzeti, de világtörténetet alakító események világosan megmutatták. Jólélekkel nem mondhatnék kereszténynek semmiféle pártot, ha nem az a törhetet-len elhatározása, hogy sosem hátra, de mindig előre, folyvást előbbre megy. Magam részéről a kommunizmus éveit is olyan szakasznak látom hazánk életében, amelyet hogy vissza ne térhessen, merész lendülettel túl kell haladnunk. A most elmondottakból ésszerűen következik, hogy nagy rossznak kellene minő-síteni, ha mindaddig, amíg népünk szabad választáson ki nem nyilvánítja akaratát, a kormányzat a sürgető visszásságok orvoslásán kívül bármiféle lényegi módosítást végezne az ország gazdasági szerkezetében. Addig is pedig, amíg a nép eldöntötte: milyen mederbe kívánja terelni életét és kikre bízza sorsának irányítását, minden tőlünk telhetőt el kell követnünk a rend és nyugalom, a termelőmunka érdekében. Ide tartozik az is, hogy útját álljuk és véget vessünk az önbíráskodásnak, amely csak demoralizálásra vezethet, még akkor is, ha jogos elkeseredés húzódik meg mögöt-te. Szeretném hinni, másoknak is meggyőződésükké vált az elmúlt időkben, hogy ijesztően nehéz az egyéni és családi körülmények szabatos ismerete nélkül csak úgy, bárki felől ítélkezni. S még akkor is, ha minden jogunk meg volna hozzá, az első láz múltával, immár a megbocsátásnak és a szeretetnek kell szívünkben uralkodnia. Erre fi gyelmeztetett az a Krisztus is, akinek tanításait immár kivihetjük a templomon kívülre is.Súlyos felelősség, óriási feladat az, amivel elesett hőseink megterheltek valamennyiünket. Hogy mint nemzet is elviselhessük és megbirkózhassunk vele, ez okból kérem a magyar munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, férfi akat és nőket, időseket és fi atalokat egyaránt, sorakozzanak és zárkózzanak fel mögénkNyilatkozat Magyarország állami, társadalmi és gazdasági rendjének alapelveiről és a politikai kibontakozás útjáról (1956. december hó 8.)In: Bibó István: Válogatott tanulmányok. IV. köt. Budapest, 1988, Magvető. 189–195.Az 1956 végén, a második szovjet bevonulás után, amikor a munkástanácsok még aktív politikai tényezők voltak, az Értelmiségi Forradalmi Tanács képviselőinek ösz-tönzésére Petőfi  Párt néven újjáalakult Nemzeti Parasztpárt és a Független Kisgaz-dapárt köreiben kibontakozási javaslat készült „Magyarország demokratikus pártjai és szervezetei” nevében, amely a forradalom vívmányainak – többek között az újra kialakult többpártrendszernek – a megőrzését célozta. A tervezetet mind Kádárhoz, mind pedig az oroszokhoz el kívánták juttatni, de hamarosan kiderült a hatalom új birtokosaival semmiféle kompromisszum nem köthető már. A Petőfi  párti Bibó István a tervezet egyik megfogalmazója volt.4463. A népi demokrácia és a Rákosi-korszakAz alulírottak, abban a törekvésben, hogy megvédjék az ország függetlenségét és szabadságát, biztosítsák a szocializmus eddigi eredményeit, intézményes formába öntsék a forradalom demokratikus vívmányait, köztük elsősorban a munkástanácsok felállítását és teljes önkormányzatát, a munkásság sztrájkjogát, a paraszti életforma szabadságát, a parasztságnak a beszolgáltatástól való mentességét, végül az egypárt-monopólium megszüntetését: mind a maguk, mind az irányításuk alatt álló demokrati-kus pártok és szervezetek nevében a következő ünnepélyes kijelentést teszik:I.Szükségesnek tartjuk, hogy Magyarország demokratikus pártjai és forradalmi tényezői forradalmi nemzetgyűlést hozzanak létre, amely alkotmánytörvény hatályá-ra emeli az ország államformájára, kormányzására’ és társadalmi rendjére vonatkozó alábbi alapelveket:1. A magyar köztársaság legfőbb állami szerve a demokratikusan megválasz-tott országgyűlés, az e nyilatkozatban körülírt állami, társadalmi és gazdasági rendet elfogadó pártok részvételével. Hatékony garanciákkal kell biztosítani a bírói függetlenséget, a szabadságjogok teljességét, közöttük a törvény előtti egyenlőséget foglalkozásra és származásra tekintet nélkül, a sajtó- és véle-ményszabadságot, valamint a vallásszabadságot.2. Az ország társadalmi és gazdasági rendjének alapja a termelőeszközök döntő részének társadalmi tulajdona. Ennek megfelelően az 1956. október 23-án ál-lami tulajdonban lévő bányák, gyárak, bankok és egyéb nagyvállalatok társa-dalmi tulajdonát továbbra is fenn kell tartani.3. Az 1945. évi földreform során juttatott ingatlanok tulajdonjoga érintetlenül megmarad, de a földtulajdon megengedett felső határát az egy család által, idegen munkaerő rendszeres igénybevétele nélkül megművelhető földterület szabja meg.4. A parasztság, a kisiparosság és általában minden gazdasági tevékenység szá-mára teljes mértékben biztosítani kell az önkéntességen alapuló szövetkezés és egyéb gazdasági célú társulás lehetőségét, a nagyüzemi gazdálkodás elő-nyeinek biztosítása érdekében.5. A magánvállalkozás a képesítési szabályok és a gazdasági élet tervszerű irá-nyításából következő korlátok között szabad. A magánvállalkozások által fog-lalkoztatható alkalmazottak számát törvényhozási úton kell korlátozni.6. Törvényesen biztosítani kell a munkások és alkalmazottak számára az ön-kéntességen alapuló szakszervezetek alakításának szabadságát, a szakszer-vezeteknek kollektív szerződések kötésére irányuló és egyéb érdekvédelmi jogkörét, a parasztság, a kisiparosok, kiskereskedők és szabadfoglalkozásúak számára pedig megfelelő érdekvédelmi szervezetek alakításának szabadságát.7. Az állami vállalatok dolgozói számára törvényesen biztosítani kell, hogy a mun-kástanácsok útján irányítóan részt vehessenek a vállalatok igazgatásában, to-vábbá, hogy részesedhessenek a vállalatok működésének anyagi eredményeiből.4473.2. Kiemelt társadalom- és szociálpolitikai kérdések8. A múltban elkövetett törvénytelenségek anyagi kihatásainak jóvátétele nem irányulhat a kárt szenvedettek korábbi vagyoni és jövedelmi helyzetének, kü-lönösen pedig a kizsákmányolás lehetőségének a visszaállítására. A jóvátétel mértékét a kárt szenvedettek viszonyainak, a méltányossági szempontoknak és az ország gazdasági helyzetének fi gyelembevételével, törvényes szabályo-zás alapján, bíróság állapítja meg. Az önkényes egyéni elégtételszerzést min-den eszközzel meg kell akadályozni.9. A kibontakozásig elkövetett politikai hibák és következményeik megítélése a kiengesztelődés szellemében történjék. Senkit ne büntessenek olyan cselek-ményért, amelyet becsületes politikai meggyőződésből követett el. A halál-büntetést el kell törölni.10. Az 1–9. pontokba foglalt elvek sérthetetlenségét megfelelő alkotmányjogi biz-tosítékokkal kell alátámasztani oly módon, hogy a fenti elveket tartalmazó al-kotmánytörvények 5 évig egyáltalán nem s az után is csak a törvényhozásnak és ezt követően a népszavazásra jogosultaknak legalább kétharmados többsé-gével lehessen módosítani. Nem működhetik olyan politikai párt, amely az e törvényekkel meghatározott állami, társadalmi és gazdasági rend megváltoz-tatását tűzi ki célul. Végül független alkotmánybíróságot kell létesíteni, mely-nek joga és kötelessége lesz az alkotmánytörvényekbe ütköző jogszabályokat érvénytelennek nyilvánítani, a politikai pártok működését engedélyezni, vagy működési engedélyüket megvonni.Az alulírottak a fenti elvek alapján állnak, tekintet nélkül arra, hogy a továbbiak-ban körvonalazott politikai kibontakozásban való részvételükre sor kerül-e vagy sem.II.Az alulírottak, valamint az általuk képviselt demokratikus pártok és szervezetek ké-szek részt venni a jelenlegi politikai helyzetből való kibontakozásban. Valamennyien egyetértünk abban, hogy e kibontakozáshoz és az annak alapján kialakuló szabad po-litikai élet egyensúlyához szükség van a magyar kommunisták pártjára. A forradalom bizonysága alapján nincs kétség afelől, hogy a magyar kommunisták tömegei az itt kifejtett alapelvekkel és az alábbi kibontakozási tervvel egyetértenek, és hozzájárulá-sukat kellő időben hivatalos formában is megadják. A kibontakozás nézetünk szerint ilyen módon, éspedig az alábbiak szerint volna megvalósítható:1. A demokratikus pártok és szervezetek országos tekintélyű személyekből 3–7 tagú ideiglenes Nemzeti Kormányzótanácsot alakítanak, amely átveszi az ál-lami főhatalom gyakorlatát.2. A Nemzeti Kormányzótanács ideiglenes nemzeti kormányt nevez ki. A kor-mány elnökét és államminisztereit a demokratikus pártok és szervezetek je-löltjei közül kell kinevezni, a szakminisztériumok vezetésével pedig, politikai pártállástól függetlenül, alkalmas szakembereket kell megbízni.3. A demokratikus pártok és szervezetek a legrövidebb idő alatt létrehozzák a maguk országos és helyi kiküldötteiből a forradalmi nemzetgyűlést, amely 4483. A népi demokrácia és a Rákosi-korszakmeghozza a fenti alapelveket tartalmazó alkotmánytörvényeket, ellátja az országgyűlés összeüléséig a törvényhozás teendőit, így többek között meg-alkotja a választójogi törvényt és rendezi az állami főhatalom gyakorlásának kérdését.4. Az országgyűlési választásokat az 1957. év őszén kell megtartani.III.Annak, hogy a demokratikus pártok és szervezetek részt vehessenek a fenti alap-elvek szerinti kibontakozásban, s e feladathoz biztosíthassák a magyar nép osztatlan bizalmát, valamint, hogy Magyarország az őszinte barátság és egyenjogúság alapján együttműködhessék a Szovjetunióval, csak abban az esetben van reális lehetőség, ha a Szovjetunió kormánya is bizalommal fordul a magyar nép demokratikus tényezői-nek összessége és jelen kezdeményezésük felé. A mai súlyos helyzet kialakulásában ugyanis nagy része volt azoknak a félrevezető információknak és helyzetértékelések-nek, amelyek a magyar forradalom jellegét és céljait illetően a Szovjetunió vezető államférfi aihoz jutottak. E téves helyzetértékelés nem ismerte fel azt, hogy Magyar-országon a forradalmi erők egységesen a szocializmus ügye mellett álltak és állnak, továbbá, hogy képesek minden restaurációs kísérlettel szemben megvédeni a szocia-lizmus vívmányait és fenntartani az ország belső rendjét. Nyilván ebből következett a Szovjetunió kormányának az az elhatározása, hogy csak a belső rend teljes helyreállí-tása után hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni Magyarországon lévő csapatainak kivo-násáról és a magyar–szovjet viszony rendezéséről. A szovjet csapatok ittléte által te-remtett mai helyzetben azonban lehetetlen a belső rendet megszilárdítani és a termelés normális menetét biztosítani. Vagyis az a feltétel, amelyhez a Szovjetunió kormánya a csapatok kivonását köti, éppen e csapatok ittléte miatt nem teljesíthető.Ebből a nehéz helyzetből csak az jelenthetne kivezető utat, ha a Szovjetunió kor-mánya felhatalmazná az alulírottakat annak a nyilvánosságra hozatalára, hogy a fenti-ek szerint megalakuló ideiglenes magyar kormánnyal milyen irányelvek alapján lesz hajlandó megállapodni a két ország közötti viszony rendezésére nézve, így a Varsói Szerződésben foglalt kötelezettségeknek a többi tagállamokkal egyetértésben való felülvizsgálása, az itt lévő szovjet fegyveres erők kivonásának módozatai és időpont-ja, végül az általuk letartóztatott magyar állampolgárok hazabocsátása, illetőleg ma-gyar hatósági őrizetbe történő átadása tekintetében, továbbá olyan értelemben, hogy a magyar–szovjet gazdasági viszony rendezése elvileg a lengyel–szovjet gazdasági megállapodás szellemében fog megtörténni. Egy ilyen nyilatkozat birtokában a de-mokratikus pártok és szervezetek, illetőleg a közreműködésükkel megalakuló kor-mány minden külső segítség nélkül biztosítani tudja a belső rend helyreállítását és a szocialista vívmányok megóvását.Amennyiben a Szovjetunió kormánya a jelen nyilatkozatban foglalt biztosítékokon túlmenően kívánatosnak látná, alkotmánytörvénnyel lehetne biztosítani azt is – amit egyébként az alulírottak, valamint az általuk képviselt demokratikus pártok és szerve-zetek a maguk részéről természetesnek tartanak –, hogy4493.2. Kiemelt társadalom- és szociálpolitikai kérdések1. Magyarország határain belül semmiféle idegen fegyveres alakulat nem tartózkodhatik és idegen katonai támaszpontok nem létesíthetők;2. Tilos hasadóanyagok katonai célra való felhasználása, az ilyen anyagok, illető-leg az előállításukra alkalmas nyersanyagok belföldön fel nem használt részét pedig kizárólag az atomenergia békés célú felhasználásának előmozdítására a folyó év nyarán az összes nagyhatalmak részvételével megalakult Nemzet-közi Szervezetnek kell megfelelő ellenértékért rendelkezésre bocsátani, végül, hogy a Magyarországon termelt valamennyi ilyen anyag és termék előállítását, tárolását, forgalmát és felhasználását az említett Nemzetközi Szervezet jogo-sult ellenőrizni.KOVRIG BÉLAA szocializmus rekonstrukciójára törekedett-e a felkelés?In: Kovrig Béla: Nemzeti kommunizmus és Magyarország. Egy eszme története. Budapest, 2016, Gondolat – Barankovics. 89–95.Kovrig Béla (1900–1962) egyetemi tanár, szociológus, szociálpolitikus, katolikus közéleti szereplő, a katolikus reformnemzedék tagja. 1923-ban Bethlen István minisz-terelnök személyi titkára, majd különböző államigazgatási tisztségeket tölt be. Volt a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium munkatársa, az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) aligazgatója, az Imrédy-kormány idején a Miniszterelnökség V. Társa-dalompolitikai Osztályának, majd Teleki Pál Nemzetpolitikai Szolgálatának vezetője. Szociálpolitikusi munkája mellett oktatói és tudományos tevékenységet is folytatott. Számos könyv szerzője, a Kolozsvári Egyetem szociológia oktatásának megszervezője, majd az egyetem rektora. Katolikus közéleti szerepvállalásaként a Katolikus Szociális Népmozgalom világi vezetője volt. A 2. világháború után a kommunista titkosrendőr-ség zaklatásai elől emigrált.Az amerikai emigrációban a milwaukee-i Marquette Jezsuita Egyetem szociológia professzoraként élte meg az 1956-os forradalom eseményeit. Ottani kutatási lehető-ségei függvényében tudományos érveket keresett és fogalmazott meg a forradalom emlékét stigmatizálni törekvő korabeli kádári és szovjet propagandaklisékkel szem-ben. Kutatása során 7730 db, 16 oldalas, 125 (többnyire nyílt) kérdést tartalmazó kér-dőívet osztottak szét a világ különböző pontjaira sodródott 1956-os emigránsok között, amelyekből 27% érkezett vissza. Könyvének megírásához a szerző végül 1300 kér-dőív adatait hasznosította, kiegészítve azokat más kvalitatív kutatások eredményeivel, főként az amerikai, kanadai emigránsok körében készített interjúkkal. A forradalom elitjének nézeteit az akkor számára rendelkezésre álló anyagok (hazai rádióadások, a Kongresszusi levéltár sajtóanyaga, müncheni Magyar Levéltár ’56-os vonatkozású 

Nyilatkozat Magyarország állami, társadalmi és gazdasági rendjének alapelveiről és a politikai kibontakozás útjáról, 1956. december hó 8.

http://acta.bibl.u-szeged.hu/73520/1/2020_fejezetek_a_magyarorszagi_tarsadalom_es_szocialpolitika_tortenetebol_002_445-449.pdf

Nyilatkozat Magyarország állami, társadalmi és gazdasági rendjének alapelveiről és a politikai kibontakozás útjáról, 1956. december hó 8.

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged