Archaeoseismological study of the Medieval Calvinist church at Mănăstireni (Magyargyerőmonostor, Romania) revealed various deformation features which are attributed to earthquake(s). Tilted northern wall supported by buttresses, deformed, sunken arches, and masonry blocks bearing crosscutting fractures support dubious historical evidence that the southern tower collapsed due to an earthquake sometime in the 17-18th century

Attila, KOVÁCS

Miklós, KÁZMÉR

English

Műszaki Szemle (E-Journal)

FÖLDTAN 
76 EMT 
Földrengés nyomai a kalotaszegi Magyargyerőmonostor  
református templomán 
Evidence for earthquake damage in the Calvinist church  
of Mănăstireni (Magyargyerőmonostor, Romania) 
KÁZMÉR Miklós1, KOVÁCS Attila2 
1Eötvös Loránd Tudományegyetem, Őslénytani Tanszék & MTA-ELTE Geológiai, Geofizika és Űrtudományi 
Kutatócsoport, Budapest. mkazmer@gmail.com 
2Kolozsvári Műegyetem, Építőmérnöki Kar. ati.kovacs9819@gmail.com 
Abstract 
Archaeoseismological study of the Medieval Calvinist church at Mănăstireni (Magyargyerőmonostor, 
Romania) revealed various deformation features which are attributed to earthquake(s). Tilted northern 
wall supported by buttresses, deformed, sunken arches, and masonry blocks bearing crosscutting frac-
tures support dubious historical evidence that the southern tower collapsed due to an earthquake some-
time in the 17-18th century. 
 
Kulcsszavak: archeoszeizmológia, földrengés, romanika, gótika, templom 
 
1. Bevezetés 
A templom történetét Weisz Attila (2012) részletező leírását követve tárgyaljuk [10]. Magyar-
gyerőmonostor Bánffyhunyadtól délkeletre, 10 km-re található. Református temploma Kolozs megye 
legfontosabb román kori műemléke (46° 48’ 47” É, 23° 05’ 18” K). A 13. században alapított nemzetségi 
monostort és templomát feltehetően a premontrei rend használta. Legkorábbi része, a hajó, a 13. század 
első felében épülhetett. A bevakolt épület ősiségét a nyugati és a déli bejárat, az északi fal körablaka és 
a déli ablaksor – valamennyi kőkerettel – bizonyítja. A nyugati toronypár – melynek ma csak északi 
tagja áll – a 13. század második felében épülhetett. Erre utalnak a – ma másodlagos helyre beépített – 
domborművek. A gótikus szentély talán 1448-ban épült. 1536-ban már biztosan állt az ülőfülke rene-
szánsz keretének évszáma szerint. A 16. századtól református templomot többször javították. A nyugati 
homlokzatba falazott 1642-es évszám ezek egyikét datálja. A templom körüli régi védőfalat, mely a 
Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult, 1734-ben építették újjá. Egy régebbi mennyezet helyén 1748-
ban készült el a ma is látható kazettás mennyezet, az Umling-műhely mesterműve [5]. Egy 1751-es levél 
viaszpecsétjén még kéttornyú a templom, de az 1765-ös földrengés alkalmával leomlott a déli torony. 
1787-ben készült el az előcsarnok mennyezete. Az 1891-es javításkor elbontották a diadalívet, és talán 
ekkor a szentélyboltozatot is. A románkori domborműveket az 1936-os nagyjavításkor tárták fel [9, 10]. 
A téglalap alakú hajóhoz keleten poligonális szentély csatlakozik. Északon megmaradt a sekres-
tye. A hajó román stílű, félköríves ablakokkal, a szentély gótikus, csúcsíves ablakokkal. A hajótól nyu-
gatra álló toronypár emeletes előcsarnokot fog közre. A nyugati torony ép, a déli torony falai csak a hajó 
ereszéig emelkednek. Az előcsarnokból a hajóba vezető átjáró kettős kőkerete is jelzi, hogy a toronypár 
később épült, mint a hajó. 
2. Eredmények 
A templom körüljárásakor az első feltűnő bélyeg a román stílusú hajó északi oldalán a három 
vaskos támpillér volt (1. ábra).  
FÖLDTAN 
XXII. BÁNYÁSZATI, KOHÁSZATI ÉS FÖLDTANI KONFERENCIA – 2021 77 
 
1. ábra 
 A templom északkeletről nézve. A románkori hajó északi fala erősen kifelé dől, három támpillér stabi-
lizálja. Archeoszeizmológiai Adatbázis (ADB) fénykép #3123. 
 
Három támpillér támasztja az északi falat, a délit egy sem (2. ábra). Ez egyértelműen állékonysági 
problémára utal: a román korban csak a legritkább esetben épült támpillér.  
 
 
2. ábra 
Déli oldal: balra a román hajó köríves ablakokkal, támpillér nélkül. Jobbra a gótikus szentély csúcs-
íves ablakokkal, köztük támpillérekkel. ADB #3126. 
 
FÖLDTAN 
78 EMT 
Megrogyott ív. A két torony által közrefogott előcsarnokból a hajóba vezető bejáratot dupla kő-
keret szegélyezi. Weisz (2012) szerint ezt – rendetlen összeillesztése alapján – másodlagosan használták 
fel. Véleményünk szerint ez a fogazott ív eredeti helyén van, azonban a déli torony megsemmisülésekor 
ez az ív is megrogyott. A két konzol a rázkódások során kismértékben eltávolodott egymástól, és ez 
elegendő volt ahhoz, hogy az eredetileg pontosan illesztett ívtagok – a fölöttük lévő fallal együtt – lej-
jebb csússzanak (3. ábra). Közöttük háromszög alakú rés keletkezett, melyet most habarcskitöltés takar 
(4. ábra). Ez a jelenség az ívek tönkremenetelének tipikus esete [6]. Hasonló módon rogyott meg az 
előcsarnokot határoló északi boltív; ennek részleteit a vakolat eltakarja.  
 
 
3. ábra 
 Az előcsarnokból a hajóba nyíló átjárót keretező, eredetileg félkörös ív megrogyott kőtagjai.  
ADB #3052 
 
 
4. ábra 
 A 3. ábra megrogyott ívének záróköve: a háromszög alakú illesztési hézag jelzi,  
hogy az ívtag eredetileg magasabb helyzetben volt. ADB #3066. 
FÖLDTAN 
XXII. BÁNYÁSZATI, KOHÁSZATI ÉS FÖLDTANI KONFERENCIA – 2021 79 
 
5. ábra 
 A falsarok felületével párhuzamos törés az előcsarnokokot a hajóval összekötő átjáróban;  
jellegzetes nyoma a függőleges irányú, ismétlődő ütésnek. ADB #3063 
 
6. ábra 
Sérült kváderkövek áthatoló törésekkel. Az övpárkány jobb oldali köve kismértékben elfordult  
az óramutató járásával ellenkező irányban. Ezt jelzi a súroló fényben fényképezett árnyék  
az illesztésnél. ADB #3084 
3. Megvitatás 
3.1. A rengés időpontja 
Jelen pillanatban a déli tornyot ledöntő, az előcsarnok íveit megrogyasztó és az északi falat kifelé 
megdöntő rengés(ek) lehetséges idejére ellentétes információk állnak rendelkezésünkre. Van, aki a nyu-
gati oldal 1642-es évszámot viselő köve alapján ezt tekinti az omlást követő újjáépítés idejének 1734-
ben említik a csúcsíves boltozat beomlását, melyet ekkor festett kazettás mennyezetre cserélnek [1, 2]. 
Ennek némileg ellentmond a hajó kazettás mennyezetén a középkazetta dátuma: 1748. A déli 
tornyot javíthatatlanul megrongáló földrengés során a lehulló, kőből készült toronysisak és a falak da-
rabjai bizonyára megrongálták a hajó tetőszerkezetét és mennyezetét is. Az előcsarnok mennyezete 
1787-ben készült: bármilyen rengés és ennek javítása legkésőbb eddigre befejeződött. Erre az ellent-
mondásra a Weisz (2012) szerint eredeti, román kori fedélszék dendrokronológiai vizsgálata adhatna 
felvilágosítást. A Kárpát-medence földrengési katalógusa nem tartalmaz olyan tételt, melyet egyértel-
műen Magyargyerőmonostor sérüléseihez lehetne kötni [11]. A rengés(ek) megbízható datálására a ka-
lotaszegi középkori templomok folyamatban lévő vizsgálata adhat majd felvilágosítást. 
 
 
FÖLDTAN 
80 EMT 
3.2. Intenzitás 
Kváderköveket átharántoló repedések legalább VII-es intenzitású rengés folyamán keletkeznek. Ívek 
megrogyása, a zárókő lezökkenése szintén legalább VII-es rengéshez kapcsolódik. A déli torony ledőlése 
azonban valószínűvé teszi, hogy ez a rengés lényegesen erősebb volt, akár IX-es intenzitás sem elképzelhe-
tetlen. Ezek az értékek az EAE13 archeoszeizmológiai megrázottsági skálából olvashatóak ki [8].  
 
3.3. Rengésveszély 
Románia és Bulgária földrengési térképe szerint Kolozs megyében legfeljebb VI-os intenzitású föld-
rengésekre számíthatunk mintegy fél évezred alatt [7]. Ehhez képest nemrégiben igazoltuk, hogy a kolozsvári 
Szent Mihály-templomon látható torzulási jelenségek akár IX-es intenzitású rengéstől is származhattak. Eze-
ket az 1763-as rengés okozta [4]. A magyargyerőmonostori református templom itt leírt szeizmikus sérülések 
egyértelműen földrengési eredetűek, és a templomhajó építése után, a késő középkorban vagy az újkorban 
keletkeztek. A kolozsvári és ez a földrengés (melynek azonosítására feltehetően lehetőség nyílik a többi ka-
lotaszegi templom folyamatban lévő tanulmányozása során) egyértelműen mutatja, hogy az Erdélyi-me-
dence nyugati vidéke közel sem olyan biztonságos szeizmikus tekintetben, mint korábban gondoltuk. 
 
4. Következtetések 
Magyargyerőmonostor középkori eredetű református templomán végeztünk archeoszeizmológiai 
vizsgálatot. Több olyan sérülést találtunk, melyek eredete legkönnyebben földrengés(ek) hatására ve-
zethető vissza: támpilléreken nyugvó, megdőlt északi fal, megrogyott boltívek, törésekkel harántolt kvá-
derkövek. A rengés(ek) valószínűleg a korai újkorban történt(ek). AZ Erdélyi-medence földrengés-ve-
szélyeztetettsége jelentősen magasabb, mint korábban gondolták. 
5. Köszönet 
Ezúton fejezzük ki köszönetünket Hover Zsolt Sándor lelkipásztornak, aki mindenben segítsé-
günkre volt, hogy a templomát alaposan megvizsgálhassuk. Szakértő vezetése sok apró részletre hívta 
fel figyelmünket. Kázmér Miklós erdélyi tartózkodását egy CEEPUS ösztöndíj támogatta. Külön kö-
szönet illeti Silye Lórándot (BBTE Geológiai Intézet) a helyi kapcsolatok megteremtéséért. 
Könyvészet 
1.  BITAY Enikő, MÁRTON László, TALPAS János 2010: Technikatörténeti örökség Magyargyerőmonostoron. Tudo-
mány- és Technikatörténeti Füzetek 4. Erdélyi Múzeum-Egyesület, 138 p., Kolozsvár. 
2.  BITAY Enikő, MÁRTON László, TALPAS János 2011: Technikatörténeti örökség Kalotaszegen a gótika árnyéká-
ban. Tudomány- és Technikatörténeti Füzetek 4. Erdélyi Múzeum-Egyesület, 98 p., Kolozsvár,  
3.  [HOVER Zsolt]: A magyargyerőmonostori templom története. https://monostor.wordpress.com/a-templom/ Le-
töltve 2021. február 15-én. 
4.  KÁZMÉR Miklós 2017: Földrengés okozta sérülések a kolozsvári Szent Mihály-templomon. Transsylvania 
Nostra.11(44) (2017/4), 41–45, Kolozsvár. 
5.  KISS Margit, LÁNGI József, MIHÁLY Ferenc (szerk.) 2007: Virágozódott Anno. Az Umlingok Kalotaszegen. Nép-
rajzi Múzeum, Kiállítási katalógus. 
6.  KOLLÁR László, THER Tamás (2019): Numerical model and dynamic analysis of multi degree of freedom ma-
sonry arches. Earthquake Engineering and Structual Dynamics 48, 709–730. 
7.  LEYDECKER G, BUSCHE H, BONJER K.-P, SCHMITT T, KAISER D, SIMEONOVA S, SOLAKOV D, ARDELEANU L 
2008: Probabilistic seismic hazard in terms of intensities for Bulgaria and Romania – updated hazards. Natural 
Hazards and Earth Systems Science 8, 431–1439, Göttinga. 
8.  RODRÍGUEZ-PASCUA, M., SILVA, P.G., PÉREZ-LÓPEZ, R., GINER-ROBLES, J.-L., MARTÍN-GONZÁLEZ, F., PE-
RUCHA, M.A. (2013) Preliminary intensity correlation between macroseismic scales (ESI07 and EMS98) and 
Earthquake Archaeological Effects (EAEs). In: GRÜTZNER, C., RUDERSDORF, A., PÉREZ-LÓPEZ, R., REICHER-
TER, K. (Eds.), Seismic Hazard, Critical facilities and Slow Active Faults. PATA Days. Proceedings of the 4th 
International INQUA Meeting on Paleoseismology, Active Tectonics and Archaeoseismology (PATA), 9–14 
October 2013, Aachen, Germany, pp. 221–224. 
9.  SZÜCSIK Péter 2007: A magyargyerőmonostori madárleány temploma. Várak, kastélyok, templomok 6(1), 22–23. 
10.  WEISZ Attila 2012: Magyargyerőmonostor, református templom. https://lexikon.adatbank.transindex.ro/mo-
bil/muemlek.php?id=402 Letöltve 2021. február 15-én. 
11.  ZSÍROS Tibor (2000): A Kárpát-medence szeizmicitása és földrengés veszélyessége. Magyar földrengés kataló-
gus (456-1995). MTA Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet Szeizmológiai Ob-
szervatórium, 550 p., Budapest.  


Földrengés nyomai a kalotaszegi Magyargyerőmonostor  református templomán: Evidence for earthquake damage in the Calvinist church of Mănăstireni (Magyargyerőmonostor, Romania)

https://ojs.emt.ro/index.php/bkf/article/download/514/501

Földrengés nyomai a kalotaszegi Magyargyerőmonostor református templomán: Evidence for earthquake damage in the Calvinist church of Mănăstireni (Magyargyerőmonostor, Romania)

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Műszaki Szemle (E-Journal)