Családterápia szervezetekben. Családterápiás konzultáció családi vállalkozások számára = Family Therapy in Organizations. Family Counseling for Family-Owned Businesses

A kutatás a család tudásalapú gazdaságban betöltött szerepének általános problémaköréhez kötődik. Ezen belül is az alapprobléma egy jóval kisebb, fókuszált kérdésével foglalkozott, nevezetesen azzal a helyzettel, amikor a család közös vállalkozással rendelkezik. Két konkrét területen keresztül azt vizsgálta, hogy az egyén és a közösség közt létező, közvetítő család hatása az egyén-közösség kapcsolatban miként ragadható meg és kezelhető. Ennek megfelelően a disszertáció egyrészt a családterápia, másrészt a családi vállalkozásokra vonatkozó gazdálkodástudományi diszciplínák, valamint a politikatudomány hármas metszéspontját vizsgálja, váltogatva fókuszát elsőként az egyes alapterületek, majd később a területek metszéspontjai között

Application of family therapy in family businesses. A case study research on family business consulting

The article introduces a research that examined the impact of family on the cooperation of individual family members in family-owned businesses by applying a theoretical framework based on family therapy, family business research and social value research. Firstly, it presents a model based on blending family therapy and social research on the individual’s value preferences with the aim of exploring the internal structure of this family effect. It also shows a possible family business consulting method in order to observe and handle the dynamics of this internal structure. Then, testing of the described model and consulting method is conducted by multiple-embedded case study research. Based on the results, refining statements are formulated regarding the applicability of family therapy in family business consulting and social value research

A család hatása az egyén értékkészletére – családterápiás alapú kutatás családi vállalkozásokban

A politikatudományban gyakran feltett kérdés, hogy miként kapcsolható össze a legfőbb jó, a közjó az egyén közösségi létével, politikai cselekvésével, vagy még tömörebben fogalmazva: miként kapcsolódik egymáshoz a közösség és az egyén. Az egyén-közösség kapcsolat vizsgálata során egészen biztosan eljutunk a család szintjéig, mert a család az, amely összekapcsolja az egyént és a közösséget, így a politikai cselekvés alapmintázatai is a családból származnak. A tanulmány az egyénben élő családi örökség kérdésének csak egy szeletével foglalkozik, nevezetesen: miként érvényesül a család hatása az egyén értékkészletében. Elsőként rögzíti az érték és a kultúra tanulmányban használt értelmezését, bemutatja a két fogalom kapcsolatát. Az egyéni értékkészlet szemszögéből beszél a családi hatásról. Az egyén személyes értékkészlete, a közösség normarendszere és az egyén eredeti családja közti kapcsolatának vizsgálatára felvázol egy logikai modellt. Bemutatja a tanulmány alapjául szolgáló kutatást, amely családterápiás jellegű egyéni interjúk segítségével tárta fel magyar családi vállalkozók esetében azt, hogy a vállalkozók egyéni értékrendje miként tükrözi vissza eredeti családjuk belső dinamikáját. A tanulmány végül ismerteti a kutatás legfontosabb eredményeit

The mission and culture of the corporation

The economic crisis has brought a new situation also for the Hungarian economic policy, as neoliberalism as the main trend in economic thought is no longer valid. This phenomenon cannot be reduced to be a mere macroeconomic course shift, as an entire economic philosophy and approach has lost its relevance. One consequence of this is the need for a thorough revision of the theory and practice of business management, along with the re-evaluation of the notion and position of the corporation. Our study aims to contribute to this theoretical reformation, presenting that social values derived from psychological and sociological findings such as human motivational theories or trust are fundamental elements of the 21st century corporate model. To point to this, we use the ideological correspondences, while proving that our national research on corporate theory and even rather its application are far behind the 21st century requirements and lack even the Western view of the 20th century

The mission and culture of the corporation

The economic crisis has brought a new situation also for the Hungarian economic policy, as neoliberalism as the main trend in economic thought is no longer valid. This phenomenon cannot be reduced to be a mere macroeconomic course shift, as an entire economic philosophy and approach has lost its relevance. One consequence of this is the need for a thorough revision of the theory and practice of business management, along with the re-evaluation of the notion and position of the corporation. Our study aims to contribute to this theoretical reformation, presenting that social values derived from psychological and sociological findings such as human motivational theories or trust are fundamental elements of the 21st century corporate model. To point to this, we use the ideological correspondences, while proving that our national research on corporate theory and even rather its application are far behind the 21st century requirements and lack even the Western view of the 20th century. --Economic theory,organization,mission,trust,corporate culture,transactional cost,motivational cost

Ngaire Woods : Talán jobb gazdasági intézményekre van szükség?

Az IPPR (Institute for Public Policy Research) Anglia egyik vezető, progresszív közpolitikára koncentráló kutatóintézete. Honlapjukon a davosi Világgazdasági Fórum előestéjén, 2007. január 27-én tették közzé munkatársuk, Ngaire Woods vitairatát, amely a nemzetközi gazdasági intézmények reformja mellett érvel

GLOBÁLIS SZEGÉNYSÉG, GYENGE ÁLLAMOK ÉS BIZONYTALANSÁG. A BROOKINGS INTÉZET KIADVÁNYAI

A Brookings Intézet A Brookings Intézet valódi amerikai „think tank”: olyan washingtoni székhelyű, nonprofit szervezet, amely a közpolitikák teljes spektrumát átfogó, színvonalas kutatási és oktatási tevékenységet folytat. Az Intézet elsősorban a társadalomtudományokra, azokon belül is a közgazdasági, az államigazgatási és a nemzetközi politikai munkára koncentrál. Elemzéseivel és ajánlásaival a „társadalom döntéshozói számára kínál új megoldásokat és vet fel megoldatlan problémákat”. A szervezet intenzív kiadói tevékenységet folytat: a folyamatos, negyedéves megjelenésű „Brookings Bulletin”- en, a féléves megjelenésű „Brookings Papers on Economic Activity”-n és az „Annual Report”-on felül az intézet saját kutatói tollából számos könyvet és újságcikket publikál

Governance in Hungarian family businesses

Aim: A large-scale, exploratory survey had been conducted on the whole population of family businesses in Hungary in 2017/18 concentrating on the heterogeneity of the family business population. This paper presents the findings of this survey focusing only on the governance practices of the Hungarian family businesses. Design / Research methods: Two questionnaire were asked from a sample of Hungarian family businesses in the form of computer-assisted phone interview. This sample is based on probability sampling of a larger database representative to the Hungarian population of business organization in terms of annual revenue, geographical location and industry. Questions were formulated considering models of family involvement, socio-emotional wealth, succession, governance and professionalization. Conclusions / findings: Hungarian family businesses succeed in involving a growing number of family members into the company which also positively relates to the business performance of the firms. The developmental patterns of their governance practices reflect their increasing level of professionalization. However, they can hardly involve external, non-family professionals into the Top Management Team, which may be crucial especially for the further growth of medium-sized firms. Their family governance concentrates rather on operatively bridging family and company, and not on planning the maintenance of long-term family control. Originality / value of the article: The paper delivers both information on the heterogeneity of the Hungarian family businesses from a governance-related point of view, and show direct, practical implications regarding the family business governance system. Its results can be of interest both for family business owners, researchers and consultants

Fontos, hogy mi családi cég vagyunk?” – családi vállalkozási identitás és teljesítmény = “Is it important that we are a family firm?” – Family firm identity and performance

A családi vállalkozási identitás fogalma, mint a családi és a céges identitás integrációja olyan elméleti eszközt kínál, amellyel jobban megérthetjük, hogy a családi jelenlét milyen hatást gyakorol a cég életére. Elméleti és gyakorlati jelentősége ellenére a családi hatás, a családi vállalkozási identitás és a cég teljesítménye közti feltételezett kapcsolatot eddig empirikusan még nem igazolták. A cikk 250 magyarországi családi KKV mintáján teszteli ezt a feltételezett összefüggést korrelációs, lineáris és logisztikus regressziós, valamint instrumentális változó elemzés segítségével. Az eredmények azt mutatják, hogy nincs általános, egymást erősítő kapcsolat a fenti három fogalom között. A vállalat magasabb gazdálkodási teljesítménye sem fokozza a családi vállalkozási identitást. Egyedül a családon belüli utódlási szándék és a gazdálkodási teljesítmény között figyelhető meg gyenge erősségű összefüggés, ahol a családi vállalkozási identitás közvetítő szerepet játszik. A cikk áttekinti a lehetséges elméleti és gyakorlati következtetéseket. ----- The concept of family firm identity, as the integration of family and firm identity offers a powerful theoretical tool which can increase our comprehension regarding how the presence of family owners can exert an impact on firm’s life. Despite its theoretical and practical importance, the assumed relationship between the influence of family in the firm, family firm identity and firm performance lacks empirical validation. This paper tests these relationships on a sample of 250 Hungarian SMEs by correlation, with linear and logistic regression calculations and instrument variable analysis. Results show that there is no general enhancing, positive connection between FFI and business performance, and family influence and FFI. Findings also suggest that higher company performance does not reinforce FFI either. A weak relationship has been observed only between succession intentions and performance, where FFI plays a mediatory role. The paper concludes with a discussion of possible theoretical and practical implications