Better regulation in the European Union

Jean-Claude Juncker elnök (2014–2019) az irányítása alatt álló Európai Bizottság feladatául tűzte ki, hogy javítsa az uniós jogalkotás és szakpolitikai döntéshozatal minőségét annak érdekében, hogy az uniós szakpolitikák eredményesebben szolgálják az állampolgárokat, a vállalkozásokat és a közigazgatási hatóságokat. A korszerű, arányos és a céloknak megfelelő jogszabályok nemcsak a jogállamiság és a közös európai értékek megőrzése, hanem a tagállami közigazgatások és vállalkozások hatékonysága szempontjából is alapvető fontosságúak.Az Európai Uniót gyakran érte – nem ritkán jogos – kritika a túlszabályozás és a gyenge minőségben megírt jogszabályok miatt. A felesleges terhek és a bürokrácia elkerülése azt is megköveteli, hogy a jogszabályokat a várható hatások teljes körű ismeretében dolgozzák ki. Ugyanakkor a jogszabályok egyszerűsítése és a terhek csökkentése révén a végrehajtás és az alkalmazás is javul. Az EU-jogszabályoknak a célnak megfelelőeknek kell maradniuk, és biztosítaniuk kell az uniós jogalkotók által tervezett és a nyilvánosság által elvárt eredményeket. A szakpolitikai döntéshozatal megnyitása, a szakpolitikák javítását szolgáló hatásvizsgálatok, értékelések, támogató eszközök (ideértve a minőségi jogalkotási iránymutatásokat és eszköztárat), valamint a Szabályozói Ellenőrzési Testület (2015) által biztosított független minőségellenőrzés olyan kulcsfontosságú eszközök, amelyek becsatornázzák a tényeket és az érdekelt felek hozzájárulását a szakpolitikai döntéshozatalt alátámasztó objektív elemzésbe. A tanulmány tényeken alapuló értékelést nyújt a minőségi jogalkotás jelenlegi helyzetéről, áttekinti a Juncker-Bizottságnak a minőségi jogalkotás, a jobb minőségű jogszabálytervezetek előállítása terén elért eredményeit. A tanulmány azokra az eredményekre épül, amelyeket a Bizottság a minőségi jogalkotás és a szabályozási rendszer működésével kapcsolatban elért

Customer-oriented Public Administration in Hungary, 2010-2020

Magyarország Kormánya célul tűzte ki 2020-ra a Magyar közigazgatási folyamatok és munkafolyamatok olyan ügyfélközpontú, integrált területi közigazgatás irányába történő átaalakítását, amely egyszerűbb, átláthatóbb és elszámoltathatóbb rendszert jelent a polgárok számára. A kormányzati stratégiai cél megfelel az Európai Unió Magyarországgal szembeni azon elvárásainak és kihívásainak, hogy korszerűsítse közigazgatását, és növelje a modern információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazását az állami intézmények közötti, valamint az állami intézmények és az állampolgárok közötti interakciókban. Az e-közigazgatás fejlesztésében a fő célkitűzés az ügyfélközpontúság és a közigazgatás szolgáltató jellegének erősítése. A közigazgatási szolgáltatások egyszerűbb, gyorsabb és költséghatékonyabb intézése a front office és back office folyamatok integrációja révén valósul meg. A front office biztosítja a digitálisan nyújtott közszolgáltatások lehetőségét a többcsatornás ügyintézés és a csatornák közötti választás révén. Az ügyfélbarát digitalis közszolgáltatások használatához a lakosság, illetve a közigazgatásban dolgozók digitalis kompetenciáinak fejlesztése, a digitalis írástudatlanság és a digitalis megosztottság mérséklése szükséges. Mennyiben járult hozzá Magyarország az EU digitális kormányzásához? Melyek az ügyfélközpontú, többcsatornás ügyintézés terén elért eredmények? Az e-közigazgatás teljesítményének értékelése uniós és magyar dokumentumok mellett (EU e-Government action plan 2016-2020, Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020, KÖFOP 2014- 2020, Digital Economy and Society Index, e-Government Benchmark) az Eurostat és a KSH adatai felhasználásával történt