Hálózati struktúrák szerepe a gazdasági teljesítményben. A modellezés és az empirikus vizsgálat lehetőségei

23

Geographic Macro and Regional Model for EU Policy Impact Analysis of Intangible Assets and Growth

This paper introduces the geographic macro and regional model for NUTS-2 regions of the Euro zone. This model consists of three blocks: the TFP, the SCGE and the MACRO blocks. The model is built for impact analysis of policies targeting intangible assets in the forms of R&D, human capital and social capital. The analysis can be done both at the regional and the EU macroeconomic levels. Policy simulations illustrate the capabilities of the complex model system.TFP, SCGE models, DSGE models, impact analysis, R&D, human capital, social capital

Innovation in Central and Eastern European Regions: Does EU Framework Program participation lead to better innovative performance?

Abstract: In this paper we raise the question whether knowledge transferred from long distances via research networks can somehow compensate lagging regions in Central and Eastern Europe for their low levels of locally agglomerated knowledge. To empirically investigate this problem we choose research networks subsidized by the European Framework Programs. Within the frame of the Romerian knowledge production function we test if the quality of regions’ individual FP networks has any relationship with regional patenting. We carried out the analysis with two sub-samples covering the years 1998-2009: CEE-Objective 1 regions (51 regions) and non-CEE regions (211 regions). The selected research area of study was the broad area of quality of life (QOL). We measure extra-regional knowledge accessible via FP research networks by the index of Ego Network Quality. We also control for localized knowledge flows via a systematic panel spatial econometric methodology. We found that important differences exist between CEE-Objective 1 and non-CEE regions with respect to FP network learning in patenting. While knowledge transferred from FP networks positively influences the impact of FP research subsidies on regional innovation in CEE-Objective 1 regions, network knowledge does not turn out to be a significant input in patenting in regions of the old member states

Innováció Kelet-Közép-Európában

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a nagyobb távolságokra elérő tudáshálózatok képesek-e ellensúlyozni az innováció lokális forrásainak hiányosságait Kelet-Közép-­Európa lemaradó régióiban. Az EU-keretprogramok hálózatát alapul véve, a Romer-féle tudástermelési függvénnyel az információtechnológiai iparra vizsgálja a régiók hálózatának minősége és a regionális szabadalmi tevékenység kapcsolatát. Két részmintára – az 1. célkitűzéshez (az európai ipar tudományos és technológiai bázisának szélesítése) tartozó 51 kelet-közép-európai régió, valamint 211, az 1. célkitűzéshez nem tartozó kelet-közép-európai régió és más EU-tagországok régiói – végez öko­nomet­riai elemzést. A keretprogram-hálózatokból elérhető tudást az ENQ indexszel méri, a lokális tudásáramlásra pedig szisztematikus térbeli panel­öko­no­metriai módszereket alkalmaz. A tanulmány fontos különbségeket mutat meg a két részminta között: míg a kelet-közép-európai régiókban a hálózati együttműködésekből kinyerhető tudás pozitívan hat a régiók szabadalmi tevékenységére, addig a másik részmintában ez a tudás nem szignifikáns a szabadalmi tevékenység inputjai között.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: C23, O30, R11

EU Framework Program participation and innovation: The role of regional development

The research question of this paper is related to existing findings in the literature, which have already discovered several aspects of spatial regime effects in regional knowledge production. Our focus is on the effect of participation in FP projects and the resulting knowledge flows on regional patenting activity. Wouldn’t it be the case that the missing evidence on a direct knowledge transfer impact on patenting mediated by FP participations masks important and regular spatial differences in Europe? Influenced by earlier findings in the literature in this paper we hypothesize that the direct impact of knowledge transfers between FP network partners on regional patenting follows different trends in core and peripheral regions in Europe. As to the nature of the expected differences in the trends there are no antecedents in the literature that could guide us to formulate one single hypothesis. Consequently, the hypothesis that lagging areas are not yet equipped to utilize learning from FP research networks in patenting because of their low levels of absorptive capacities can be raised with a chance similar to that of the other, which states that FP subsidies are only substitutes for other research funds in core EU regions and as such do not influence patenting

A Revised Interpretation of Risk in Project Management

Both project management and finance have their own advanced risk concept, but developing a correct and complete integration of them has not been resolved so far. The novelty of the paper is a general framework for risk management in which the goals of a project are approached by the interests of owners rather than by the regular object-oriented ways. The framework resolves the following contradictions. 1) The traditional risk management approach distributes the total risk of a project among risk classes; as a consequence, the fact that only a fraction of the project risks are assumed by the owners is ignored. 2) Traditional project risk management cannot deal with the phenomenon that higher risks are found in the risk categories during the later periods of a project. 3) The positive deviation from the project goals is not interpretable in the traditional approach. In the new framework risk analysis becomes a more effective tool for all the participants of a project

Láthatóvá tehető-e a láthatatlan kéz?

A szerzők egy ágensalapú modell kialakításával próbáltak válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen dinamikát követnek a piaci folyamatok, ha nem teljesülnek a főáramú közgazdaságtan erős megszorításai (a láthatatlan kéz explicit megjelenése a walrasi árverező képében, amely kizárja a nem egyensúlyi tranzakciókat, a szereplők racionális viselkedése, az információáramlás tökéletessége, a szereplők homogenitása, az ár- és mennyiségi alkalmazkodás szétválasztása stb.). Egy egyszerű, alulról építkező modell segítségével elemezték a piaci mikrostruktúrák, illetve a döntési szabályok paramétereinek egyensúlyi folyamatokra gyakorolt hatását. Vizsgálataik során azt találták, hogy a piaci szereplők száma akkor is lényegesen befolyásolja az alkalmazkodási folyamatokat, ha azok homogének; az ár- és mennyiségi szabályozás aránya nem gyakorol jelentős hatást a piaci ár és mennyiség alakulására; az információáramlás kiterjesztése javítja a piaci alkalmazkodást; a heterogén szereplők bevezetésének elsősorban a termelők esetén van jelentősége.