Challenges of Industry 4.0 in Hungarian agriculture

Although the technological revolutions in agricultural production are already at stage 5.0, the majority of Hungarian farmers are familiar with the achievements of 4.0 in theory, but most of them still use only elements of stage 2.0. The range of BigData applications goes far beyond production itself and even covers the entire supply chain. It plays a role in global issues such as food safety and sustainable management, and the results of the data from the system are used to improve efficiency. The development of the Internet of Things (IoT), which wirelessly connects agricultural production and supply chain members, will result in a lot of new, realtime data. An important challenge for these changes is to create new business models for farmers, but it also brings with it a number of open regulatory issues, such as data security and data ownership issues. Decision-making issues do not necessarily remain in the hands of farmers, but the data owner can have a major influence on the design and selection of alternatives. Sustainable integration of Big Data resources is a challenge, as it is crucial for the enterprise model. In order to introduce and apply new technologies, it is absolutely necessary to rethink and transform the existing processes. Developments should not be done in isolation, but together with innovative companies and farmers. It is important to keep in mind that in the future, the collection and sharing of data and the different work tools will be compatible with each other, and data transfer will be as simple as possible, keeping security in mind. The present study examines the theoretical effects of BigData applications in comparison to business models used in conventional technology along the business model research issue based on Lindgradt et al. (2009)

Tudásbázisok szerepe az egyházi hivatásúak élethosszig tartó tanulásának támogatásában

Az egyház feladatából adódóan a gyülekezeti-, oktató-nevelő, valamint a diakóniai területen végez kiemelt munkát. Az elmúlt években zajló oktató-nevelő- és szociális intézmény-átvételek talán még fontosabbá tették az egyházi intézményekben dolgozó szakemberek szakmai felkészültségének támogatását, a megfelelő képzések, továbbképzések és az önképzés lehetőségének biztosítását. A tanulmány az egyházhoz kapcsolódó hivatásban állók továbbképzési, önképzési és szakmai fejlődési lehetőségeit kutatja, és vizsgálja az egyházi felsőoktatási intézmények és könyvtáraik e körben végzett tudás- és tanulástámogató szerepét. Miért jó a könyvtár? Miért fontos az egyházi/teológiai szakkönyvtár? Milyen kapcsolatban áll egyetem és könyvtár? Hogyan tudja segíteni, útba igazítani egyik „útkereső” a másikat? Milyen információkeresési attitűdök jellemzik az egyház munkatársait? Releváns támasz tud-e lenni a könyvtár az egyházi szolgálatban állók számára? Az információs technológia és a tudományos kommunikáció világában történt változások számos szakma elé helyeztek kihívásokat, így került kérdőjel a könyvtárak jövője és a könyvtáros szakemberek szerepe mellé is, de hasonló helyzetben vannak a pedagógus, valamint a lelkész hivatást választók is. Ha az egyház a mai posztmodern világban is hirdetni akarja az evangéliumot, szolgálni az elesetteket, oktatni és nevelni, akkor feladata, hogy az általa fenntartott intézményekben dolgozó szakemberek számára biztosítsa a szellemi és lelki feltöltődést, a képzés, az önképzés és továbbképzés lehetőségét, és megkeresse ezen feltöltődési- és képzési formák módjait; praktikusan saját felsőoktatási intézményét és saját gyűjteményeit (legfőképpen tudományos szakkönyvtárait)

Producer price forecasting in beef cattle sector

The goal of this paper is to introduce a model which creates a system by using a chain of simple statistical methods. This model is able to give an approaching estimation from the inputs’ price changes to the prices of the output(s) (which of the inputs have the biggest effect on the output). By this way we are able to define the measure of the risk of the entrepreneurs, the companies or even the agricultural producers. The defined risk factors serve as a basis of the later analyses where the decision makers can classify these risk factors to choose out the best methods to risk management. The model is tested on beef cattle sector where the authors are making an experiment to explain the changes of the beef producer price with the price changes of the predefined key input factors

The factors of competitiveness of Hungarian beef cattle sector

This paper analyses the position of the Hungarian beef cattle sector by using secondary data and determines the factors, which may influence profitability. The analysis includes the impacts of the recent and the present market processes, as well. The paper examines the beef cattle sector in economic and ecological aspects of sustainability, as these factors play an increasingly important role in the market. The beef cattle sector was analysed in the following three aspects: - role in food production, - profitability, and - sustainability in economic and environmental aspects

A légköri aeroszol higroszkópos tulajdonságainak vizsgálata = Hygroscopic behavior of atmospheric aerosol particles

Az aeroszol részecskék jelentős része vízben jól oldódó vegyületekből áll, higroszkóposak, azaz a vízre vonatkoztatott túltelítettség elérése előtt oldatcseppeket alkotnak. További vízfelvétellel, az oldatcsepp hígul, és mérete jelentősen megnövekedik. Az aeroszol részecskék higroszkópos (nedvszívó) tulajdonságaik miatt olyan jelentős folyamatokat szabályoznak, mint a légkör optikai tulajdonságai és a felhőképződés. Modellkísérletekben szerves alkotók (savak) megváltoztatják az aeroszol részecskék higroszkópos tulajdonságait, csökkentik a képződő cseppek felületi feszültségét, és oldhatóságát. Aeroszol minták elemzésével közvetett módon kimutattuk, hogy vidéki levegőben a részecskék mérésekkel meghatározott higroszkópos növekedése lényegesen kisebb, mintha a részecskék kizárólag szervetlen sókból állnának. A higroszkópos részecske növekedés és a kémiai összetétel közötti összefüggést sokszoros regresszió alkalmazásával is vizsgáltuk. Vidéki levegőben a szervetlen alkotók növelik, míg az aeroszol összes szénkoncentrációja csökkenti a részecskék higroszkopicitását. Különböző mintavételi helyeken (városi, falusi és regionális háttér) az aeroszol higroszkópos tömegnövekedése függ a részecskék méretétől. Az aeroszol finom (d1?m) a kisebb mértékű a növekedés. Az aeroszol higroszkopicitása a részecskék mérete mellett optikai tulajdonságukat (törésmutatójukat) is befolyásolja. | Significant fraction of the aerosol is composed by water soluble compounds. Consequently they are hygroscopic, which means that before reaching 100% relative humidity these particles deliquesce. Further water-uptake results in dilution as well as in enlargement of the droplets. Due to hygroscopicity, particles control several important processes like optical properties of the atmosphere and precipitation formation. The results of model experiments showed that organic compounds (acids) modify the hygroscopic behavior of the particles; they decrease the surface tension and the solubility of the particles. We found that in regional background air the actual hygroscopic growth of the particles is significantly lower compared to the growth of theoretical aerosol which is composed by solely inorganic components. We also studied the relationship between the hygroscopic growth and the chemical composition by means of multilinear regression analysis. We found that in background air inorganic compounds increase, while total carbon content decreases the particle hygroscopicity. Under different environments the growth rate varied as the function the particle size. The particle enlargement was found higher in the fine mode (d1?m). The hygroscopicity of the particles changes not only the particle size, but also modifies the optical properties (refractive index) of the particles

Jelenlegi és várható jövőbeni logisztikai kihívások az autóiparban generikus megközelítéssel

Az autóipari ellátási láncok – az autózási szokások jelenkori, és az elmúlt évtizedekhez képest mérten példátlan mértékű és gyorsaságú átalakulása eredményeképpen – jelentős változás küszöbén állnak, amelyek egyszerre generálnak jelentős kihívásokat, valamint újabb lehetőségeket az autóipari ellátási és értéklánc szereplői számára. A téma aktualitását az adja, hogy egyszerre értelmezhető a világgazdaság egészét érintő trendfordulóként és a magyar gazdaságot alapvetően érintő változási folyamatként. Már jelenleg is folyamatban lévő átalakulási folyamat részének tekinthető, amelynek konkrét fejlődési irányai és végkifejlete azonban még az érintett iparág szereplői számára sem ismertek. A változás azonban elkerülhetetlen és hatásai jelentősen fogják érinteni az autóipar egészét és az ahhoz kapcsolódó ellátási láncok minden szintjét és szereplőjét. Az elemzés fő célja egyrészt az, hogy bemutassa az autóipari ellátási- és értékláncok eddig lezajlott fejlődése alapján létrejött struktúráját és helyzetét vizsgálva. Másrészről pedig az, hogy a jelenlegi struktúrákból kiindulva kísérletet tegyen annak feltárására, hogy a jövőben ugyanezen ellátási- és értékláncok – a folyamatban lévő, trendszerű átalakulás eredményeképpen – milyen változásokon mehetnek keresztül