A kormányzati elit Magyarországon 1867-2006: zártság és mobilitás, modernizálás és európai folyamatok = Government ministers in Hungary 1867-2006: inertia and mobility, modernization and Europeanization

A kormányzati elit társadalmi és politikai jellemzőinek feltárására 35 fő kérdés, három téma köré építettük fel az adatbázist. A társadalmi háttérre vonatkozó kérdések (nem, társadalmi státusz, születési adatok, végzettség, a kormányzati poszt előtti foglalkozás, apa foglalkozása, család politikai szerepe), politika karrierre vonatkozó általános kérdések (párttagság és pártvezetői szerep, parlamenti, helyi politikai, érdekszervezeti háttér, politikai üldöztetés), majd magára a kormányzati szerepre vonatkozó kérdések (első kinevezés helye és kormánya, a minisztériumok közötti és a kormányzati hierarchiában való mozgás, szolgálati idő hossza) következtek. Összességben 668 személy töltött be miniszteri posztot Magyarországon 1848 és 2008 között. Az adatbázis elemzése során három területre koncentráltunk: az egyes politikai rendszerek közötti folytonosságra, a miniszterek kiválasztódásának módozataira és végül a szakértelem és a politika kapcsolatára a miniszteri karrier-utakban. Az eredmények szerény, de mégis változó mértékű folytonosságot mutattak az egyes korszakok között, a szelekciós utakat tekintve részben megerősítették (pártok kiemelt szerepe), részben módosították (a parlamenti háttér alacsonyabb szintje), részben kiegészítették (a helyi politika változó tartalma) az összehasonlító politikatudományi kutatásokat, végül a szakértelem és a politika nem dichotóm kapcsolatára, illetve a szakértő miniszterek relatíve magas számára hívták fel a figyelmet. | The research aimed to explore the features of cabinet ministers in Hungary in the 1848-2008 period. A database has been created around 35 questions that covered data on the social background (gender, social status, date and place of birth, education, profession, father's profession, family's political role), on the political career (party membership and leadership, parliamentary, local, and interest group background) and on the executive career (first appointment, length of service, portfolio etc,) of the ministers. Altogether 668 persons occupied cabinet ministerial positions in the given period. In the analysis we have concentrated on three main topics: continuity patterns between different political periods, the selection routes of ministers, and the connection between political loyalty and expertise in their career. In terms of research results we have identified modest but varied continuity levels between regimes. The selection routes of the Hungarian ministers partially confirmed (concerning the elevated role of parties), partially modified (concerning the low level of parliamentary background among them) and partially complemented (a particularly changing function of local politics) of the findings of comparative political science in this field. Lastly, we have found a relatively high proportion of ""expert"" ministers (again in comparative perspective) although clearly the connection between political loyalty and expertise cannot be conceptualized in a dichotomy

A HR válasza a koronavírus-járvány okozta kihívásokra

A koronavírus-járvány rövid időtartam alatt rendkívüli kihívások elé állította a gazdaságot és a társadalmat, ami sajátos megközelítést, újszerű, kreatív hozzáállást igényel a szervezetek vezetőitől. A tanulmány célja, hogy vezetéstudományi szakirodalmak alapján feltárja a COVID-19 pandémia és a humánerőforrás-gazdálkodás kapcsolatát, munkaerő-piaci hatásait, valamint a 2008-2009-es pénzügyi válság és jelen pandémiás helyzet közötti összefüggéseket. A tanulmány fókuszában a szerzők primer kérdőíves kutatása áll, melyben a pandémia HR-re gyakorolt hatásait elemzik 404 szervezet válaszaira alapozva. Vizsgálják a gazdaság és az álláskeresők helyzetét a koronavírus-járvány alatt, illetve a HR-rel kapcsolatos reakciókat méret, szektor és tulajdonforma szerint. A kutatási eredmények alapján, a szervezetek elsősorban reaktív operációs döntéseket hoztak. A legnagyobb különbség a KKV-szektor és a nagyvállalati/multi szektorban jelentkezett