A büntetőeljárás egyszerűsítése és gyorsítása = Reduction and acceleration in the Criminal Procedure Law

A 2005-ös évben mind a szűkebb kutatási területemen (a büntetőeljárás gyorsítása és egyszerűsítése), mind a komplex büntető eljárásjogi ismeretek terén fontos kutatómunkát végeztem. Az év során lehetőségem nyílt több külföldi egyetemen is kutatómunkát végezni. Némelyiket az OTKA támogatásból finanszíroztam, más részüket a PTE, azon belül is az Állam- és Jogtudományi Kar fedezte. A külföldi kutatások (Pozsony, München, Vilnius, Graz, Prága, Firenze stb.) eredményeképpen igen gazdag anyag gyűlt össze az OTKA kutatáshoz. A külföldön végzett kutatásnak konkrét eredményei is születtek, többek között ez tette lehetővé a 2005. évben megjelent 8 idegen nyelvű és egy magyar nyelvű tanulmány elkészítését. Ezek jó része közvetlenül a kutatási területhez kapcsolódik, más részük annak egyes részkérdéseit érinti. Az eredeti munkaterv szerint 2006. évben kell sort keríteni egy összefoglaló monográfia elkészítésére. Ez várhatóan 2006. év végén fog megjelenni és a kutatási területnek megfelelően a büntetőeljárás gyorsítása, azon belül is különösen a vádalkus eljárás a témája. Összességében a kutatást eredményesnek ítélem meg, különös tekintettel arra, hogy a fent említett tanulmányokon felül Gazdasági büntetőeljárás címmel egyetemi tananyagot is írtam (amely szintén nagyban koncentrál az egyszerűsítés és gyorsítás kérdéskörére). | In the year 2005, I performed important research work both in my specific area of research (quickening and simplifying the criminal procedure) and in the field of complex criminal procedures. I had possibility during the year to do research at a few foreign universities. Some of the researches were financed from OTKA support, some of them were financed by the PTE, more precisely the Faculty of Political Science and Law. As the result of the research abroad (Bratislava, Munich, Vilnius, Graz, Prague, Florence, etc,) I could collect a very rich material to the OTKA research. The research I did abroad had concrete results, this made possible among others the preparation of the 8 studies in foreign language and one study in Hungarian language published in 2005. Many of these are directly connected to the field of research some of them tackle certain partial issues thereof. According to the original work plan a summary monograph should be prepared in 2006. This will probably come out at the end of 2006 and the subject will be in harmony with the research field namely the quickening of the criminal procedures, within this the plea bargain procedure. I think that the research was successful as a whole, with special regard to the fact that in addition to the studies mentioned above I also wrote a university course book entitle Economic Criminal Procedure (which mostly focuses on the issue of quickening and simplifying)

A TERHELT A GAZDASÁGI BŰNÜGYEKBEN

A terhelt az eljárás központi személye, vele szemben folytatják a büntetőeljárást. A terhelt kifejezés gyűjtőfogalom, a terhelt a nyomozás előtt feljelentett személy, a nyomozás során gyanúsított, a bírósági eljárásban vádlott, a büntetés jogerős kiszabása (illetőleg megrovás, próbára bocsátás vagy javítóintézeti nevelés jogerős alkalmazása) után pedig elítélt (illetőleg jogerősen felmentett)

A francia és az olasz büntetőeljárás alapintézményei

Második, javított kiadá

Az előzetes letartóztatás elméleti és gyakorlati kérdései

Az előzetes letartóztatás a terhelt személyi szabadságának jogerős bírói ítélet előtti tartós megvonásával járó kényszerintézkedés, amelyet a bíróság az eljárás eredményességének biztosítása vagy újabb bűncselekmény elkövetésének megakadályozása céljából rendelhet el. Meg kell különböztetni tehát a szabadságvesztéstől, amely szintén a személyi szabadság tartós elvonása, de már jogerős bírói ítélet után. Ezért indokolatlan az „előzetes” jelző és megfelelőbb lenne a letartóztatás kifejezés. Az előzetes letartóztatás elrendelése a politikai változás eredményeképpen 1989. óta kizárólag bírósági hatáskörbe került. Így míg korábban a nyomozás során az ügyész jóváhagyásával akár a nyomozó hatóság (illetőleg 1987-től az ügyész) is elrendelhette az előzetes letartóztatást, a jogállami alapkövetelménynek eleget téve ma már csak bíróság dönthet a legsúlyosabb eljárási kényszerintézkedésről. Az értekezés egyik fő célja annak vizsgálata volt, hogy az új törvényi szabályozás mennyiben felel meg a jogállami követelményeknek és mennyiben jelentett gyakorlati változást is az előzetes letartóztatás elrendelése terén. A szocializmus alatt a magyar büntető eljárásjog azonban nemcsak a fórumrendszer terén maradt el a jogállami követelményektől. A nemzetközi egyezményekben előírtakkal ellentétben ugyanis az a főszabály, miszerint előzetes letartóztatásra csak elkerülhetetlen, végső esetben kerüljön sor. Második fő kérdésként emelem ki tehát, hogy lehetőleg más, helyettesítő intézmények szabályozásával kell kikerülni a terhelt fogvatartását. Ez a nemzetközileg elismert elv azonban nálunk még nem érvényesül. Ugyan történtek kísérletek az elmúlt években az előzetes letartóztatás helyettesítő intézményeinek bevezetésére, de azok vagy a gyakorlatban alig kerültek alkalmazásra (ld. lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet), vagy ténylegesen nem is helyettesítik az előzetes letartóztatást, hanem azzal párhuzamosan alkalmazhatók (úti okmány elvétele), illetőleg egyes jogalkotói kísérletek nem léptek hatályba (ld. az óvadék bevezetése az új Be-ben). Az értekezés ezért feladatának tekintette a helyettesítő intézmények áttekintését és (elsősorban az óvadékkal kapcsolatosan) de lege ferenda javaslatok megfogalmazását. Harmadik csomópontot képezik az előzetes letartóztatás foganatosításával kapcsolatos problémák. Ezen a téren a magyar jogalkotás és jogalkalmazás egyaránt messze elmarad a nemzetközi standardtól. A letartóztatott jogállásának a szabadságvesztését töltő elítéltéhez való kapcsolása illetőleg arra való mutatis mutandis utalás azt a hibás berögződést szemlélteti, miszerint a letartóztatott nem más, mint speciális jogállású quasi elítélt. A jogállami szabályozási módszer hiánya, az előzetes letartóztatásban levő jogainak a jelenleginél jóval szélesebb, az ártatlanság vélelmének megfelelő rendezése fontos és sürgős jogalkotói kihívás. A gyakorlatban pedig elég csak a rendőrségi fogdák rossz állapotára és a letartóztatott jogainak nehéz érvényesíthetőségére utalni. Az értekezés éppen ezért tartja szükségesnek nemcsak az előzetes letartóztatás foganatosításának külön törvényben való szabályozását, hanem a jogalkalmazás eurokonform megváltoztatását is. Végül negyedik cél a büntető kártalanítás elméleti és gyakorlati problémáinak áttekintése volt. Az ma már nem vitatott, hogy a letartóztatottat a megfelelő feltételek között kártalanítás illeti meg, ha az alapügyben felmentik (illetőleg vele szemben az eljárást vagy a nyomozást megszüntetik). A kártalanítás Be-ben való szabályozásából (külön törvény hiánya) és a feltételek hibás gyakorlati értelmezéséből eredő problémákra is választ kíván adni az értekezés

Hungary: National Regulations in the Shadow of a Common Past

Hungarian criminal legislation underwent substantial changes in the process of replacing the former socialist law enforcement principles with the rule of law. It is against this background that the new Criminal Code (Act C of 2012), Criminal Procedure Code (Act XC of 2017), and Penal Code (Act CCXL of 2013) were drafted. Accordingly, this study analyzes the provisions of the new Criminal Code, Criminal Procedure Code, and Penal Code in detail independently and in their context. After analyzing the general part of the Criminal Code, the study analyzes certain groups of crimes and the statistics associated with them. After addressing the criminal law questions, the main characteristics of Hungarian criminal procedure law are analyzed. Of these, it is worth highlighting the issue of the principles of criminal procedure law, the stages of the Hungarian criminal procedure, the possibili- ties of diversion in Hungarian criminal proceedings, and the characteristics of judgment. After the rules of the Criminal Procedure Code, the study describes the purpose and principles of penitentiary law and the Hungarian prison system in detail. The work concludes with a presentation of the main provisions of international criminal cooperation. In Hungary, the main sources of basic criminal science during the regime change in the 1990s were derived from the 1970s. Therefore, the sources of the criminal sciences require major revision. Nonetheless, legislation needs to change constantly to keep up with the challenges of a changing society

Azok a nyolcvanas évek – a Belügyi Szemle első aranykora

Founded in 1953 and now in its seventieth year, the jubilee edition of the academic journal Belügyi Szemle, entitled "70 years, 70 thoughts", features essays by invited authors.Az 1953-ban útjára indult, immáron hetvenéves Belügyi Szemle tudományos folyóirat jubileumi „70 év, 70 gondolat” című kiadványában megjelent tanulmány olvasható a felkért szerzőktől

A letartóztatottakra vonatkozó büntetőjogi és idegenrendészeti szabályok, különös tekintettel a harmadik országbeli állampolgárságú terheltekre

Aim: Since there are no specific provisions on governing detention (and its execution and termination), the consistency of criminal procedure law and immigration law rules cannot be established in many cases. This is especially true for third-country nationals. The aim of the study is to examine the extent to which the current legal regulation complies with European standards and to what extent it answers the questions raised based on a practical legal case.Methodology: The study examines the practical problems of criminal and immigration law enforcement procedures through the presentation of a legal case. After the presentation of the legal case, it reviews the directives formulated in the European Union legislation, and then draws conclusions from them, mainly (due to the nature of the topic) by comparing the positions of the Hungarian literature.Findings: As a result of the research, it can be concluded that certain issues cannot be resolved under the current domestic regulations, because they either conflict with the rules of criminal procedure (or the Fundamental Law) or do not comply with the provisions of the immigration law.Value: The study de lege ferenda intends to provide answers to a number of questions that arise, including how to resolve the appropriate communication between the criminal procedural and immigration enforcement agencies, and whether the state's interest in enforcing the criminal law claim or fulfilling the deportation obligation enjoys primacy.Cél: Mivel a letartóztatásra (és annak foganatosítására, valamint megszüntetésére) irányadó sajátos rendelkezések hiányoznak, a büntető eljárásjogi és az idegenrendészeti szabályok összhangja sok esetben nem állapítható meg. Ez különösen igaz a harmadik országbeli állampolgárságú terheltek vonatkozásában. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a jelenlegi jogi szabályozás mennyiben felel meg az európai standardoknak, és mennyire ad választ egy gyakorlati jogeset alapján felmerült kérdésekre.Módszertan: A tanulmány egy jogeset bemutatásán keresztül vizsgálja a büntető és idegenrendészeti eljárás gyakorlati problémáit. A jogeset bemutatását követően az európai uniós jogszabályokban megfogalmazott irányelveket tekinti át, majd ezekből von le következtetéseket, elsősorban (a téma jellege miatt) a hazai szakirodalmi álláspontok összevetésével.Megállapítások: A kutatás eredményeképpen megállapítható, hogy a jelenlegi hazai szabályozás mellett bizonyos kérdések nem megoldhatók, mert vagy a büntetőeljárás-jogi szabályokba (vagy éppen az Alaptörvénybe) ütköznek, vagy nem felelnek meg az idegenrendészeti jogszabályok rendelkezéseinek.Érték: A tanulmány de lege ferenda választ kíván adni számos felmerülő kérdésre, többek között arra, hogy hogyan lehetne megoldani a megfelelő kommunikációt a büntetőeljárási és idegenrendészeti szervek között, és adott esetben az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez vagy a kiutasítási kötelezettség teljesítéséhez fűződő érdek élvez-e primátust

A mesterséges intelligencia kriminalisztikai aspektusai

The artificial intelligence (AI) is present in many areas of our daily lives. AI needs to change fundamentally the hitherto generally accepted approach to machines. While it is true for traditional computers that they only execute what they are programmed for, the most advanced and sophisticated AI systems are able to autonomously act, accept, and execute their own decisions that their programmers could not foresee. It is easy to see that the AI will appear and be usable in almost all areas of forensics in the future. AI can be by orders of magnitude faster and more accurate than human being. The installed AI software is able to perform complex calculations faster and simultaneously, even if you can’t think faster yet. In addition, an AI- robot can perform activities that a human being would not do, or would only do at high risk, due to security reasons. The AI can be sent to a room endangered by a bomb, but it can take part in th e capture of dangerous searched terrorists, or it can also perform its task in the vicinity of materials dangerous to human life. The study primarily reviews some AI related aspects in planning and organizing of the investigation, in risk assessment and in international criminal cooperation.A mesterséges intelligencia (MI) a mindennapi életünk számos területén jelen van. Az MI-nek alapvetően meg kell változtassa a gépekkel szemben eddig általánosan elfogadott szemléletet. Amíg a hagyományos számítógépeknél igaz a megállapítás, hogy csak azt hajtják végre, amire beprogramozták, addig a legfejlettebb és a legkifinomultabb MI-rendszerek képesek autonóm módon cselekedni, elfogadni és végrehajtani saját döntéseiket, amelyeket a programozóik nem is láthattak előre. Könnyen belátható, hogy a jövőben az MI a kriminalisztika szinte minden területén megjelenik és hasznosítható lesz. Az MI nagyságrendileg gyorsabb és pontosabb lehet, mint egy ember. A telepített MI-szoftver képes a bonyolult számításokat gyorsabban és egyidejűleg végrehajtani, még ha egyelőre nem is tud gyorsabban gondolkodni. Emellett egy MI vezérelt robot olyan tevékenységeket is el tud végezni, amelyeket biztonsági okból egy ember nem vagy csak nagy kockázat árán tenne meg. Az MI beküldhető egy élesített pokolgép által veszélyeztetett helyiségbe, de részt vehet veszélyes körözött terroristák elfogásában, vagy éppen az emberi életre veszélyes anyag közelében is elvégezheti feladatát. A tanulmány elsősorban a nyomozás tervezése, szervezése, a kockázatértékelés, és a nemzetközi bűnügyi együttműködés egyes, az MI-vel összefüggő aspektusait tekinti át