Politikusok és választók - a biztosság kérdése a politikai ítéletalkotás folyamatában

Jelen tanulmány egy korábbi vizsgálat adatainak másodelemzésére épül. Az eddigi kutatás kiemelten foglalkozott a kongruitás elvével, az egyénnek egy forráshoz valamint a forrástól származó kijelentéshez való viszonyával, és igazolta, hogy a forráshoz való viszony befolyásolja a kijelentés megítélését. Ezen dolgozatban új kérdést fogalmaztunk meg, melynek alapján összevetettük a magukat biztos szavazóknak tartókat a „bizonytalanabb" választókkal. Abból a feltevésből indultunk ki, hogy a fent említett kongruitás elv határozottabban jelentkezik a biztos szavazók körében, míg a nem biztosak esetén a forrás befolyásoló hatása gyengébb. Feltételeztük továbbá, hogy a „biztosság" meghatározásában több tényező szerepet játszik (pl. a nem vagy az érdeklődési kör). Szegedi egyetemistákból álló mintán (N=277 fő), kérdőíves módszerrel vizsgáltuk meg három kijelentés elfogadottságát, úgy, hogy az adott kijelentéshez, más-más vezető politikus nevét jelöltük meg forrásként. A kapott eredmények alátámasztják azon elképzelést, mely szerint biztos szavazók esetén a kongruitás elve erőteljesebben nyilvánul meg. This study is based on a second analysis of an eárlier research's database. The previous research studied the theory of congruition, and demonstrated that the attitudes to a source affect the judgment formation about his/her political statements. This study wants to demonstrate, that the tendency mentioned above is more typical by the electors with exact opinion, than by more indecisive electors. Moreover it supposes, that certain factors affect the resolution of an elector, like the gender or the range of interests. It examines with a questionnaire three statements' acceptance on a sample of 277 students of the University of Szeged, the statements are connected to different politicians. The results supports our hypothesis, that the theory of congruition can be detected rather by the electors with exact opinion

Szakirány választást befolyásoló háttértényezők és munkaérték preferenciák összehasonlító vizsgálata pszichológia mesterszakosok körében

A pszichológia jelenleg az egyik legnépszerűbb szak a választható képzések között (a legmagasabb pontszámot megkívánó képzések egyike a Felvi.hu adatai szerint), ahol többféle szakirányon lehet továbbtanulni. Ezekkel egyelőre kevés kutatás foglalkozott a pályaválasztás szempontjából. Kutatásunkban a szakirány választását befolyásoló tényezőket és munkaérték preferenciákat hasonlítottunk össze két népszerű szakirány: a munka-és szervezet és a klinikai-és egészségpszichológia szakos hallgatók körében. Saját fejlesztésű szakirány választásra vonatkozó kérdőívet és a Super-féle munkaérték kérdőívet alkalmaztuk a vizsgálat során. Összesen 104 fő mesterképzésen tanuló első éves hallgató vett részt a kutatásban, a két szakirányról azonos arányban. Eredményeink szerint a munka-és szervezetpszichológia szakos hallgatók leginkább társadalmi-gazdasági tényezők (pl. könnyebb elhelyezkedési lehetőség, magasabb jövedelem ígérete, biztos állás lehetősége), míg a klinikai-és egészségpszichológia szakos hallgatók személyes tényezők (pl. szakmai iránti érdeklődés, másokon való segítő szándék) hatására választják leginkább az adott szakirányt. Egyes munkaértékekben (szellemi ösztönzés, altruizmus, anyagi ellenszolgáltatás) találtunk különbségeket, továbbá az intézmények között is kimutathatók voltak eltérések az egyetemnek tulajdonított hírnév és az adott szak oktatásának színvonalában. Az eredmények alátámasztják korábbi, segítő szakmákkal végzett kutatások eredményeit, viszont felvetnek újabb kérdéseket, melyek további vizsgálatokat igényelnek

A lezárási igény és a kreativitás kapcsolata

Az alábbi kutatás arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lezárás iránti igény információfeldolgozási stratégiái megjelennek-e a kreatív teljesítményben is. A lezárás igényének vizsgálata során az információk gyors és kevés szemponton alapuló, időigényesebb szűrési módjára, valamint az új információk befogadásának preferenciájára kerül a hangsúly. A kreativitás esetében a divergens gondolkodás, illetve az életben elért kreatív teljesítmény vizsgálata kerül előtérbe. A kutatásban 99 egyetemista vett részt. A vizsgálat eredményei alapján nem mutatható ki jelentős együttjárás a kreativitást mérő tesztek (Torrance-féle Körök Teszt, Szokatlan Használat Teszt, Kreatív Teljesítmény Kérdőív) mutatói és a Lezárási Igény Kérdőív pontszámai között. A vizsgálat kimutatta, hogy a különböző lezárási igényű csoportok között nincs különbség a kreatív teljesítmény tekintetében. Azonban összefüggések találhatóak a Lezárási Igény Kérdőív egyes alskálái és a kreativitást mérő tesztek között

Kóla, politika, sült krumpli, avagy a politikai ítéletalkotás külső és belső tényezői

Döntési és ítéletalkotási folyamatainkra bizonyos külső és belső tényezők különböző mértékben gyakorolnak hatást. Tanulmányunkban ezek közül kiemelten foglalkozunk az asszimilációs és kontraszthatás befolyásával politikai kijelentések megítélése esetén. A magyar kulturális hagyományokat, illetve az ezekkel kapcsolatos vizsgálatokat figyelembe véve feltételezzük, hogy hazánkban inkább elutasító magatartás jelenik politikai vélemények megítélésekor. Hipotézisként fogalmaztuk meg továbbá, hogy ezen kijelentések forrásának, különböző konkrétsági fokának megjelölése eltérő elfogadási arányokat eredményez. Certain internal and external factors affect our judgment formation to different degrees. This study focuses on the influence of the assimilative and contrast effects on judgment formation about political statements. Taking into consideration the Hungarian cultural traditions and the related research, we will demonstrate that in Hungary, as opposed to the findings of research conducted in the Unites States, rejective attitude is more prevalent in judgment formation about political opinions. We extend our hypothesis with the supposal that the amount of information given about the source of these political opinions affects the proportions of acceptance and rejection

A társas megismerés és a kognitív működés kapcsolata : a Lezárás Iránti Igény és a kerti ösvény mondatfeldolgozás kapcsolatának vizsgálata

Az alábbi kutatásban a WEBSTER és KRUGLANSKI (1994, 1996, 2005) által leírt lezárás iránti igény és a kerti ösvény típusú mondatok feldolgozásának összefüggéseit vizsgáltuk. A lezárási igény megfogalmazható az információfeldolgozás és ítéletalkotás mögött álló motivációként (WEBSTER & KRUGLANSKI, 1994, 1996), amelynek sürgősségi és tartóssági hatása képes befolyásolni az információfeldolgozást a szociális interakciókban. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy van-e különbség az egyértelmű és megértésükben homályosabb mondatok feldolgozásának ideje és pontossága között, valamint feltételeztük, hogy a különböző lezárási igényű személyek eltérő módon dolgozzák fel a mondatokat. Egyetemista mintánkon (N = 50) önütemezett olvasási helyzetben, valamint a magyarra fordított Lezárási Igény Kérdőívvel (CSANÁDI, HARSÁNYI, SZABÓ, 2009) vizsgáltuk a két tényező kapcsolatát. Eredményeink alapján a kerti ösvény mondatok feldolgozása nem különbözött jelentősen az eltérő lezárási igényűek esetében. A reakcióidő- és pontosság adatok azonossága arra enged következtetni, hogy a mondatfeldolgozásra inkább a FRAZIER által kidolgozott kerti ösvény modellben meghatározott késői zárás elve van hatással (PICKERING, CLIFTON, & CROCKER, 2000). Az önütemezett olvasási helyzet és a kérdőív Többszempontúság, illetve Rend és Szervezettség alskálája között szignifikáns korrelációt találtunk. Kutatásunkban nem várt eredmény, hogy a közepes lezárási igényű kísérleti személyek az alacsony és magas lezárási igényű személyekhez viszonyítva az önütemezett olvasási helyzetre vonatkozó minden általunk vizsgált esetben egyértelműen megkülönböztethető eredményt mutattak. Ezek az eredményeink újabb empirikus kutatások alapjául szolgálhatnak

A lezárás iránti igény és a konzervativizmus kapcsolata

Kutatásunk elméleti hátterét a konzervativizmus episztemikus és egzisztenciális szükségleteken alapuló elméletei (JOST, 2003) adják, melyek a konzervatív jobboldali ideológia hátterében olyan motivációt feltételeznek, mint a kognitív zárás iránti szükséglet (KRUGLANSKI, 2005). A kognitív stílus új elmélete mentén a lezárás iránti igényt és annak politikai attitűdökkel való kapcsolatát kérdőíves módszerrel vizsgáltuk egy 298 fős, egyetemistákból és szellemi munkát végző személyekből álló mintán. JOST (2003) alapján felállított hipotézisünk szerint a jobboldali ideológiák és pártok szimpatizánsai magasabb lezárás iránti igénnyel jellemezhetők az ellentétes politikai oldal híveivel szemben. Kutatásunk jelentősége, hogy hozzájárulhat a magyar politikai helyzet kognitív stílus alapján történő vizsgálatához