Preparation of TiO2/WO3/C/N Composite Nanofibers by Electrospinning Using Precursors Soluble in Water and Their Photocatalytic Activity in Visible Light

Extending the absorption range of TiO2 nanofibers to visible light is a great improvement of the photocatalytic property of TiO2. In this study, TiO2/WO3/C/N nanofibers were prepared by electrospinning using precursors soluble in water then annealing in argon. Titanium(IV) bis(ammonium lactato)dihydroxide (TiBALDH) and ammonium metatungstate (AMT) were used as the precursor for TiO2 and WO3 respectively. Different volume ratios of the precursors were added to a solution of PVP before electrospinning. The fibers were studied by XPS, SEM-EDX, TEM, FTIR, XRD, Raman spectroscopy and UV–VIS diffuse reflectance spectroscopy (DRS). The photocatalytic degradation of methylene blue by the fibers in visible light was investigated. The fibers had anatase TiO2 and monoclinic WO3. Based on UV–VIS DRS and Kubelka-Munk function the fibers could absorb visible light. Moreover, 100% TiBALDH had an indirect band gap of 2.9 eV, and the band gap decreased with increase in AMT, i.e., for 0% TiBALDH, band gap was 2.4 eV. The fibers degraded methylene blue dye in visible light, and 90% TiBALDH had the highest photocatalytic activity, i.e., it degraded 40% of the dye after 240 min

Folyóirat-referátumok = From the Literature

Allergológia: 1. R. G. Nielsen - S. Husby: Eosinophil oesophagitis: epidemiológia, klinikai aspektusok és összefüggések az allergiával = Eosinophilic Oesophagitis: Epidemiology, Clinical Aspects, and Association to Allergy A dohányzás ártalmai: 1. S. Andreas - R. Loddenkemper: Dohányprevenció = Tabakprävention Diabetológia: 1. A. Kerssen - H. W. De Valk - G. H. A. Visser: Összefüggés a második trimeszterbeli anyai vércukor-növekedés és az 1-es típusú diabéteszes asszonyok gesztációs korához képest jelentősen nagyobb magzatai között = Increased Second Trimester Maternal Glucose Levels Are Related to Extremely Large-for-Gestational-Age Infants in Women with Type 1 Diabete

Depresszió, szorongás, életminőség gyermekkori asztmában = Depression, anxiety and quality of life in pediatric asthma

Célkitűzés: Gyermekkori asztmások körében vizsgáltuk a depresszió és a szorongás előfordulását, illetve az életminőség alakulását az életkor és az asztma súlyossága szerinti bontásban. Módszer: 108 beteg gyermek, átlagéletkor: 11,75 ± 3,10 (átlag ± SD) életév (fiúk 11,6 ± 2,8 életév és lányok 12,1 ± 3,7 életév) töltötte ki a Child Depression Inventory kérdőívet, a State Trait Anxiety Inventory for Children kérdőívet, a Pediatric Asthma Quality of Life kérdőívet, valamint egy tüneti skálát. Az első másodperc alatti forszírozott kilégzést szintén regisztráltuk. Eredmények: Az átlag első másodperc alatti forszírozott kilégzésszázalék 97,4 ± 12,8 volt. 23 beteg (21%) intermittáló asztmásnak, 40 beteg (37%) enyhe perzisztáló, 43 beteg (40%) középsúlyos perzisztáló, 2 beteg (2%) súlyos perzisztáló asztmásnak bizonyult. Gyermekkori asztmás betegeink pontszáma a depresszió-kérdőíveken 9,36 ± 5,57. Ugyanannyi depresszív tünetről számoltak be, mint a magyar populációs átlag, kisiskolás asztmásaink még az átlagnál is kevesebb depressziós tünetet említettek. Asztmás betegeink pontszáma a szorongáskérdőíven: 31,16 ± 4,61; (fiúk 30,64 ± 4,29, lányok 32,67 ± 5,27), azaz egészséges társaikéval megegyező szorongást mutattak. Az életminőség-kérdőíven betegeink pontszáma 6,18 ± 1,00 (2,87–7,00); a kamasz asztmás lányok eredménye lett a legrosszabb (5,62 ± 1,28). Az asztmás fiúk életminősége az életkor előrehaladtával egyre javul ( p = 0,02). A kamaszkorral a lányok életminősége csökkenő tendenciát mutat, bár ez statisztikailag nem szignifikáns. Az asztmás kamasz lányok rosszabb életminőségről számolnak be, mint az asztmás kamasz fiúk ( p = 0,013). A depresszió, szorongás és életminőség tekintetében nem volt különbség az intermittáló és perzisztáló asztmás csoport között. A vizsgálat idején tüneteket említők rosszabb életminőségről számoltak be. Depresszió és szorongás tekintetében nem volt különbség az aktuálisan tünetmentes és a tünetes asztmások között. Életkor szerinti bontásban nem volt szignifikáns különbség sem a depresszióban, sem a szorongásban, sem pedig az életminőségben. Következtetések: Asztmás betegeink pszichés státusza meglepően jónak bizonyult. Az asztmás kamasz lányok rosszabb életminősége azonban figyelmet érdemel. A jó gyermekkori asztmagondozás segít a betegség pszichés hatásainak kivédésében. | Aims: The study’s objective was to examine depression, anxiety and quality of life according to age and asthma status in pediatric asthma in a pediatric university department. Methods: 108 patients, age: 11.75 ± 3.10 (mean ± SD) years (boys 11.6 ± 2.8 years and girls 12.1 ± 3.7 years) completed the Child Depression Inventory, the State Trait Anxiety Inventory for Children, the Pediatric Asthma Quality of Life Questionnaire, and a symptom score. Forced exspiratory volume in one second was also measured. Results: Mean forced exspiratory volume in one second percent was 97.4 ± 12.8. 23 patients (21%) had intermittent asthma, 40 patients (37%) had mild persistent, 43 patients (40%) had moderate persistent, 2 patients (2%) had severe persistent asthma. Pediatric asthma patients scored 9.36 ± 5.57 points in the depression questionnaire. Patients showed as many depressive symptoms as the Hungarian average population, pre-adolescent boys with asthma showed even less. Children with asthma scored 31.16 ± 4.61 points on the anxiety questionnaire; (boys 30.64 ± 4.29, girls 32.67 ± 5.27). Children with asthma have the same anxiety level as their healthy peers. On the quality of life questionnaire asthmatic children reached 6.18 ± 1.00 (2.87–7.00); adolescent girls scored the worst (5.62 ± 1.28). Adolescent asthmatic girls have the worst quality of life. Boys reach better quality of life scores as they grow older ( p = 0.02). Girls with adolescence have a tendency of decreasing quality of life, although the difference is not significant. In adolescence, asthmatic girls experience more quality of life deprivation than boys ( p = 0.013). Depression score, anxiety, or quality of life showed no difference between the intermittent and persistent asthmatic groups. Children in the symptomatic subgroup experienced poorer quality of life. Depression and anxiety were not affected by current asthma symptoms. There was no significant difference in depression, anxiety or quality of life scores according to age. Conclusion: The psychological status of children with asthma is fairly good. One should concentrate more on the quality of life of girls in adolescence. The good pediatric care of childhood asthmatics helps to avoid the psychological consequences of the disease