Akut cardiovascularis kórképek vizsgálata különböző légköri paraméterek tükrében

Introduction: Research on the effects of meteorological parameters on cardiovascular diseases may allow the development of novel prevention strategies. Aim: The aim of the authors was to examine the correlation between meteorological parameters and the occurrence of acute cardiovascular diseases. Method: A retrospective analysis was performed in 343 patients diagnosed with acute cardiovascular disease and treated at the Department of Vascular Surgery, Semmelweis University in 2010. Results: Acute cardiovascular diseases showed a seasonal variation with the highest occurrence in winter months (p = 0.0001). The daily increase of the events (n ≥ 3) were associated with front movements days (in 62.5% of cases). A significant correlation was found between the intraday temperature difference (p<0.0001), the intraday atmospheric pressure difference (p = 0.0034), the lowest maximum daily temperature (p<0.0001) and the occurrence of acute cardiovascular diseases. During the days with front movements 64% of the patients were older than 66 years of age. Among risk factors, hypertension showed front sensitivity. Conclusions: Meteorological parameters are minor risk factors in the occurrence of acute cardiovascular diseases

Az orvosmeteorológia történeti áttekintése – új horizont a preventív medicina területén

Abstract: The aim of this article is to draw attention to the medical meteorology from the perspective of the history of science. Unfortunately medical meteorology is not part of the daily medical practice. The climate change is a new challenge for health care worldwide. It concerns millions of people a higher morbidity and mortality rate. Knowing the effects of the meteorological parameters as risk factors can allow us to create new prevention strategies. These new strategies could help to decrease the negative health effects of the meteorological parameters. Nowadays on the field of the medical prevention the medical meteorology is a new horizon and in the future it could play an important role. Health care professionals have the most important role to fight against the negative effects of the global climate change. Orv. Hetil., 2017, 158(5), 187?191

Complex effects of atmospheric parameters on acute cardiovascular diseases and major cardiovascular risk factors: data from the CardiometeorologySM study

Abstract Several studies have examined the cardiovascular effects of atmospheric parameters as separate factors; however, few have investigated atmospheric parameters’ joint effects. We aim to explore the joint effects of atmospheric parameters on acute cardiovascular diseases (ACVDs) and on major cardiovascular risk factors (CRFs). We correlated all ACVD admissions with major CRFs and local atmospheric conditions during a 5-year study period. A seasonal variation was detected in a higher incidence rate during cold atmospheric conditions. There were significant incidence relative ratios, including: 1.140 (95% CI [1.020, 1.283]) for daily temperature change (≥5 °C); 0.991 (95% CI [0.988, 0.994]) for average daily temperature; and 1.290 (95% CI [1.090, 1.599]) for the interaction of daily temperature change (≥5 °C) with humidity change (≥40%). We observed a significant association between the atmospheric parameters’ joint effects and hyperlipidaemia, diabetes, and previous ACVDs. Patients with diabetes had the highest significant incidence relative ratio at 2.429 (95% CI [1.088, 5.424]) for humidity-temperature interactions. Thus, the atmospheric parameters’ joint effects play an important role as minor CRFs. These unfavourable atmospheric situations are predicted to increase the number of ACVDs mainly. Our study may help to organize prevention strategies more effectively and to reduce cardiovascular risks

A cardiogen thromboembolia kockázati tényezője: légköri paraméterek hatása korunk "cardiovascularis járványára", a pitvarfibrillációra

Bevezetés: A pitvarfibrilláció korunk "cardiovascularis járványa", a leggyakoribb tartós arrythmia, mely a cardiogen thromboembolia kialakulásának kockázatát ötszörösére emeli. Napjainkban, az egyre inkább öregedő társadalom következményeként, a pitvarfibrilláció incidenciája és prevalenciája nő, és további emelkedés várható. Ebből következik, hogy a pitvarfibrillációs kutatások egyre nagyobb népegészségügyi jelentőséggel bírnak. Célkitűzés: Jelen kutatás a frontok és különböző meteorológiai paraméterek pitvarfibrillációt kiváltó hatását vizsgálja. Módszer: A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán, 2007-2013 közötti időtartamában, akut pitvarfibrillációval kezelt betegek esetszám gyakoriságának és klinikopathológiai jellemzőinek retrospektív vizsgálata, valamint meteorológiai paraméterekkel való összefüggésének elemzése történt. Eredmények: Az akut pitvarfibrilláció incidenciája szélsőséges meteorológiai tényezők fennállása során emelkedő tendenciát mutat. A napi hőmérséklet ingadozása, illetve a napi légköri nyomás alakulása nem befolyásolja az akut pitvarfibrillációs esetszámot, viszont magas relatív páratartalom esetén a kórkép fellépése figyelhető meg. A fronthatások és az akut pitvarfibrilláció incidenciája között erősen szignifikáns korreláció mutatható ki. Nemek szerinti front-szenzitivitási vizsgálatban a férfiak meteoropata tulajdonságokat mutattak. Az akut esetek 56%-a hidegfronthatás alatt alakult ki. A vizsgált major cardiovascularis rizikótényezők (hypertonia, diabetes, hyperlipidaemia, előző cardiovascularis megbetegedés) jelentősen frontérzékenyek. Az akut pitvarfibrillációk incidenciája erősen szignifikáns összefüggést mutat a napi szélmaximum Beaufort-fokozatával. A koreloszlást tekintve a vizsgált betegek 56%-a 66 év feletti. Következtetések: A különböző meteorológiai paraméterek trigger faktorként fokozzák az akut pitvarfibrilláció kialakulását. A különböző légköri paraméterek minor cardialis rizikótényezőnek tekinthetők

Akut cardiovascularis kórképek vizsgálata különböző légköri paraméterek tükrében | Occurrence of acute cardiovascular diseases under different atmospheric parameters

Bevezetés: A meteorológiai paraméterek cardiovascularis betegségekre gyakorolt hatásának kutatása új prevenciós stratégiák kialakulását teszi lehetővé. Célkitűzés: A szerzők a meteorológiai paraméterek és az akut cardiovascularis betegségek előfordulási kapcsolatának elemzését tűzték ki célul. Módszer: Retrospektív vizsgálatban a Semmelweis Egyetem, Érsebészeti Klinikán 2010-ben kezelt betegek (n = 343) klinikopatológiai jellemzőit és esetszám-előfordulási arányát elemezték légköri paraméterhatásokkal való összefüggésben. Eredmények: A kórképek előfordulásában szezonális variabilitást észleltek (p = 0,0001), téli esetszám-emelkedéssel. Napi esetszám-emelkedés (n≥3) 62,5%-ban fronthatással bíró napokon fordult elő. Szignifikáns korreláció volt kimutatható a napi hőmérséklet-ingadozás (p<0,0001), a napi légköri nyomásingadozás (p = 0,0034), illetve az alacsony napi maximum-hőmérséklet (p<0,0001) és az akut cardiovascularis betegségek előfordulási aránya között. Fronthatással bíró napokon a 66 éves életkor feletti betegarány nagyobb volt (64%). A kockázati tényezők közül a hypertonia mutatott frontérzékenységet. Következtetések: A meteorológiai paraméterek minor kockázati tényezőnek tekinthetők az akut cardiovascularis megbetegedések kialakulásában. Orv. Hetil., 2014, 155(27), 1078–1082. | Introduction: Research on the effects of meteorological parameters on cardiovascular diseases may allow the development of novel prevention strategies. Aim: The aim of the authors was to examine the correlation between meteorological parameters and the occurrence of acute cardiovascular diseases. Method: A retrospective analysis was performed in 343 patients diagnosed with acute cardiovascular disease and treated at the Department of Vascular Surgery, Semmelweis University in 2010. Results: Acute cardiovascular diseases showed a seasonal variation with the highest occurrence in winter months (p = 0.0001). The daily increase of the events (n≥3) were associated with front movements days (in 62.5% of cases). A significant correlation was found between the intraday temperature difference (p<0.0001), the intraday atmospheric pressure difference (p = 0.0034), the lowest maximum daily temperature (p<0.0001) and the occurrence of acute cardiovascular diseases. During the days with front movements 64% of the patients were older than 66 years of age. Among risk factors, hypertension showed front sensitivity. Conclusions: Meteorological parameters are minor risk factors in the occurrence of acute cardiovascular diseases. Orv. Hetil., 2014, 155(27), 1078–1082

Ateroszklerotikus és egyéb artériás szövődmények daganatos megbetegedésekben

A 21. századot antropogenikus korként lehet meghatározni, amelyben az ipari forradalom gazdasági fellendülést okozó hatása mellett a súlyos krónikus betegségek előfordulási aránya is növekedett (környezeti és egészségügyi károsító tényezők miatt). Korunk legelterjedtebb népegészségügyi terhei közé tartozó, világszerte vezető mortalitási ténye- zőnek számító krónikus betegségcsoportba tartoznak a daganatos elváltozások, az ateroszklerózis, és az artériás megbetegedések. Az egyre hatékonyabb kezelési lehetőségeknek köszönhetően a daganatos betegségek túlélési rátája mindinkább javul, jelenleg megközelítően 12 millió daganatos betegséget túlélő egyén él Európában. Minde- mellett évente, világszerte közel 17,9 millió a szív- és érrendszeri betegségek mortalitási rátája. A jövőben egyre több olyan betegre számíthatunk, akiket mind a két betegségtípus érint. Tekintettel arra, hogy mindkét betegség kialakulása multifaktoriális okokra vezethető vissza, számos megegyező molekuláris kialakulási útvonal, patomechanikus ténye- ző, illetve etiológiai faktor játszik szerepet a kórképek előfordulásában. A daganatos betegségek direkt úton, illetve a radio és/vagy kemoterápián keresztül indirekt úton is rendelkeznek ateroszklerózis és artériás megbetegedést okozó hatásokkal. Összefoglaló cikkünkben a daganatos megbetegedések ateroszklerotikus és artériás elváltozásokkal való összefüggését mutatjuk be. | The 21st century can be defined as an anthropogenic age, in which, in addition to the rapid economic growth by the industrial revolution, many environmental and health damages were also created, including the increased incidence of serious chronic diseases. Nowadays atherosclerotical, arterial and oncological diseases are one of the biggest public health challenges all over the world with high mortality rate. Survival rates of cancers are improving thanks to increa- singly effective treatment options. There are currently approximately 12 million cancer survivors in Europe. Cardiovas- cular diseases are the leading cause of death globally, taking an estimated 17.9 million lives each year. In the future patients affected by both these illnesses are become more common. Due to both diseases have multifactorial etiology there are numerous identical molecular pathways, etiological factor and pathomechanism behind their development. Cancerous diseases can cause atherosclerosis and arterial disease directly, or indirectly via chemo and/or radiothera- py. Our aim is to present the correlation between cancer, atherosclerotic and arterial changes

CT or Invasive Coronary Angiography in Stable Chest Pain.

Background: In the diagnosis of obstructive coronary artery disease (CAD), computed tomography (CT) is an accurate, noninvasive alternative to invasive coronary angiography (ICA). However, the comparative effectiveness of CT and ICA in the management of CAD to reduce the frequency of major adverse cardiovascular events is uncertain. Methods: We conducted a pragmatic, randomized trial comparing CT with ICA as initial diagnostic imaging strategies for guiding the treatment of patients with stable chest pain who had an intermediate pretest probability of obstructive CAD and were referred for ICA at one of 26 European centers. The primary outcome was major adverse cardiovascular events (cardiovascular death, nonfatal myocardial infarction, or nonfatal stroke) over 3.5 years. Key secondary outcomes were procedure-related complications and angina pectoris. Results: Among 3561 patients (56.2% of whom were women), follow-up was complete for 3523 (98.9%). Major adverse cardiovascular events occurred in 38 of 1808 patients (2.1%) in the CT group and in 52 of 1753 (3.0%) in the ICA group (hazard ratio, 0.70; 95% confidence interval [CI], 0.46 to 1.07; P = 0.10). Major procedure-related complications occurred in 9 patients (0.5%) in the CT group and in 33 (1.9%) in the ICA group (hazard ratio, 0.26; 95% CI, 0.13 to 0.55). Angina during the final 4 weeks of follow-up was reported in 8.8% of the patients in the CT group and in 7.5% of those in the ICA group (odds ratio, 1.17; 95% CI, 0.92 to 1.48). Conclusions: Among patients referred for ICA because of stable chest pain and intermediate pretest probability of CAD, the risk of major adverse cardiovascular events was similar in the CT group and the ICA group. The frequency of major procedure-related complications was lower with an initial CT strategy. (Funded by the European Union Seventh Framework Program and others; DISCHARGE ClinicalTrials.gov number, NCT02400229.)