A szkizofrén betegek kognitív deficitjének jelentősége a klinikumban = The clinical importance of the cognitive deficits in schizophrenic patients.

A kutatási programunk célkitűzése a szkizofrén betegek első, illetve újabb akut epizódjaiban történő komplex pszichofiziológiai, neurokognitív és klinikai vizsgálata a kognitív deficitek pontos meghatározására. A kutatási programunk során a célkitűzésnek megfelelően vizsgáltuk a kognitív deficiteket negatív tünetes szkizofrén, továbbá prepszichotikus betegekben. A negatív tünetes betegek egy csoportjában a kognitív deficitet elektrofiziológiai módszerrel (auditoros kiváltott válasz) és pozitron emissziós tomográfia (PET) párhuzamos alkalmazásával is vizsgáltuk a funkcionális eltérések vizsgálatára. A klinikai alkalmazás és differenciál diagnózis számára fontos, hogy a kognitív deficitek eltéréseit különböző egyéb betegcsoportokban: alkohol-dependens, depressziós és Alzheimer demenciában szenvedő betegekben is megvizsgáltuk és jellemző kognitív mintázatokat találtunk. A kutatási program végrehajtása egy évet csúszott, ennek oka volt, hogy csak 2004-ben sikerült a CANTAB vizsgálati módszer legújabb verziójának adaptálása és a gyártó céggel folytatott egyeztetetett installálási folyamat, mely után a kognitív számítógépes battéria folyamatosan rendelkezésünkre áll. A meghosszabbított periódusnak megfelelően a feladattervek is módosultak és a 2004. év során a módosított terveknek megfelelően haladt a kutatási program megvalósítása. Az eredményeikről nemzetközi és hazai konferenciákon, illetve nemzetközi és magyar (peer-reviewed) publikáció formájában számoltunk be. | The research project was aimed to determine the cognitive deficits in the first and consecutive acute episodes of schizophrenic patients with the help of a complex psychophysiological, neurocognitive and clinical research battery. According to the project aims the cognitive deficits were studied in schizophrenic patients with predominant negative symptoms and also in prepsychotic patients. A subgroup of schizophrenic patients with negative symptoms the cognitive deficits were also studied by eletrophysiological method (auditory evoked potential) with the parallel use of positron emitting tomography (PET). Specific cognitive deficit patterns were also described in a group of patients suffering from depression, Alzheimer dementia and substance abuse. These specific cognitive patterns are important for the clinical use and differential diagnosis. The realization of the research project was delayed by one year due to the later-than-expected adaptation and installation of the new version of CANTAB system by the system provider, nevertheless from 2004 the new version of the computerized cognitive battery has been available at our Department. Accordingly, the initial term of contract was been extended by one year in 2004 and the tasks were rescheduled and carried out according to the new research plan. Our results were presented at international and national congresses and also reported in peer-reviewed national and international scientific journals

Does the severity of depressive symptoms after stroke affect long-term survival? An 18-year follow-up

<p><b>Kaplan-Meier graph of survival in those with Beck Depression Inventory score cutoff values of 5 (A) and 10 (B) at 4 years after stroke (patient subgroup survived at 4 years, n = 41)</b>. BDI-13 = Beck Depression Inventory.</p

Employment status and health related quality of life among Hodgkin-lymphoma survivors'- results based on data from a major treatment center in Hungary

L

Clinical decision making and mental health service use in people with severe mental illness across Europe

Objective: This study aims to explore relationships between preferred and experienced clinical decision making with service use, and associated costs, by people with severe mental illness. Methods: Prospective observational study of mental healthcare in six European countries: Germany, UK, Italy Hungary, Denmark and Switzerland. Patients (N = 588) and treating clinicians (N = 213) reported preferred and experienced decision making at baseline using the Clinical Decision Making Style Scale (CDMS) and the Clinical Decision Involvement and Satisfaction Scale (CDIS). Retrospective service use was assessed with the Client Socio-Demographic and Service Receipt Inventory (CSSRI-EU) at baseline and 12-month follow-up. Negative binomial regression analyses examined the effects of CDMS and CDIS on service use and inpatient costs at baseline and multilevel models examined these relationships over time. Results: At baseline, staff and patient preferences for active decision making and low patient satisfaction with experienced decisions were associated with longer hospital admissions and higher costs. Patient preferences for active decision making predicted increases in hospital admissions (b = .236, p =.043) over 12 months and cost increases were predicted by low patient satisfaction (b = 4803, p =.005). Decision making was unrelated to medication, outpatient, or community service use. Conclusions: Decision making is related to inpatient service use and associated costs by people with severe mental illness. A preference for shared decision making may reduce healthcare costs via a reduction in inpatient admissions. Patient satisfaction with decisions is a crucial predictor of healthcare costs; therefore, clinicians should maximize patient satisfaction with decision making

A CYP2D6 enzim farmakogenetikája: Klinikai jelentősége a pszichiátriai betegek antipszichotikus kezelésében

A CYP2D6 enzim fontos tényezőnek igazolódott a vizsgált antipszichotikumok metabolizmusában. A genetikailag meghatározott enzimaktivitás mellett a környezeti tényezők (adag, konkomittáns kezelés, dohányzás) befolyásolják az enzim aktivitását. Az aktivitás változásoknak klinikai következményei is vannak. Részletes következtetések: 1. Az antipszichotikumok plazmakoncentrációjának mérésére kifejlesztett HPLC módszerek hatékony és megbízható módszernek bizonyultak a gyógyszerek és metabolitjaik plazmaszint mérésére. 2. Klinikailag használt adagok mellett a tioridazin és a haloperidol dózis függően gátolja a CYP2D6 enzimet, a risperidon esetében ilyen hatást nem találtunk. 3. A CYP2D6 enzim aktivitás befolyásolja a tioridazin, haloperidol és risperidon plazmakoncentrációját. Ez a hatás a három gyógyszerre eltérő mértékű. 4. A tioridazin/mesoridazin és a risperidon/9-hidroxi-risperidon ráta klinikailag információt nyújthat a CYP2D6 enzim aktivitásáról. 5. A dohányzás erősen csökkentette a tioridazin plazmakoncentrációját; a haloperidol esetében ez a hatás nem szignifikáns, míg a risperidon esetében nem találtunk ilyen hatást. 6. Konkomittáns kezelés befolyásolja a risperidon lebomlását. A CYP2D6 erős inhibitorokkal folytatott párhuzamos kezelés esetén risperidon plazmakoncentrációja jelentősen megváltozik. 7. Az extrapiramidális mellékhatások megjelenése kapcsolatban állhat a risperidon plazmakoncentrációjával. 8. A tioridazin QTc intervallum növelő hatása kapcsolatban áll a gyógyszer adagjával, plazmakoncentrációjával és a CYP2D6 enzim aktivitásával. 9. Farmakokinetikai vizsgálatok segítséget nyújthatnak klinikailag jelentős mellékhatások vizsgálatában. Egy ilyen tényezőt igazoltunk a klozapin megvonási tünetek esetében.PhDN