The Competitiveness of Settlements with SPAS in some Central European Regions

The paper covers two topics which are, broadly, inseparable. The first has as its main target the competitiveness of Spa Tourism in two Regions of Hungary - in settlements with different characteristics; the second, recognising the need for a new way to measure competitiveness in the sector, deals with the creation of a new competitiveness index. The benefits of virtually all forms of Tourism - economic or social – are well enough known to need no repetition. This is especially true of such fields as Spa or Health Tourism, in which there is a natural trend towards longer stays and higher expenditure by visitors. For a relatively poor country such as Hungary – weak in natural resources apart from agricultural land – the basic presence of a generous supply of easily accessible thermal or medicinal water below a huge proportion of its surface area (70%) is a remarkable gift. Nevertheless, many factors are to be studied if a rational, sustainable development policy is to be elaborated by public and private interests. There are many spas – settlements with thermal or medicinal waters (or both) - spread across Hungary, and their variety is extraordinary. There are huge differences in terms of size, visitor numbers, accommodation facilities, overnights, leisure or treatment facilities and location – that is, their closeness to favourable population areas (domestic or foreign). The critical decisions on investment and development need comprehensive data on all factors of all locations. The essential issue is competitiveness: in Central Europe, where spas have a great tradition and history (e.g., Germany, Austria and today’s Czech Republic), does or can Hungary offer a product which will sell? There are numerous factors and as many bases on which to judge. In 2013 a team from the Faculty of Business and Economics at Pécs University - supported by Hungary’s National Scientific Research Foundation (OTKA) – embarked on a study of the competitiveness of spas in the Southwest of the country – an area close to the border with Austria – both an important source of clients and, with its own modern, highly developed spa tourism sector, a serious competitor. The project is scheduled to end in Summer 2016. A total of 38 spas were examined in Hungary and bordering Burgenland. This was based on a variety of approaches: data obtained from, for example, Hungary’s Central Statistical and Tax Offices, individual websites of spas, personal visits and interviews by members of the research team and a telephone survey of customers by a professional market research organisation. Many factors were used to create a comprehensive set of indicators for what we hope will be accepted as a useful general purpose tool. These ranged from basic concerns such as the type of water in a location and accessibility to size, accommodation quality, facilities and services – together, of course, with cost). &nbsp

Eredményesen oktatjuk-e azt, amit fontosnak tartunk? Ahogy az orvosképzés oktatói látják = Whether we teach effectively what we consider being important? As seen by medical educators

Magyarországon az általános orvostudományi szakra vonatkozó Képzési és Kimeneti Követelmények határozzák meg, hogy a végzett orvostanhallgatóknak milyen tudással, valamint jártasságokkal, készségekkel, képességekkel, azaz kompetenciával kell rendelkezniük. Kutatásunkban egyrészt azt vizsgáltuk, hogy az orvosképzéshez a Képzési és Kimeneti Követelményekben megfogalmazott kompetenciák fontosságát hogyan ítélik meg az oktatók, másrészt, hogy ezeket milyen mértékben közvetítik oktatói tevékenységük során. Az empirikus kutatást 2017 ôszén végeztük négy magyarországi orvosképzô intézményben, saját fejlesztésû kérdôív használatával. Az elemzéshez GAP-analízist, Wilcoxon-próbát, faktoranalízist alkalmaztunk. Kérdôívünket a négy orvosképzô intézmény összes oktatójához eljuttattuk (1790 fô), közülük 439-en töltötték ki a nyomtatványt (24,5%). A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az oktatók a képzés során egyetlen kompetenciát sem közvetítettek olyan mértékben oktatási gyakorlatukban, mint amennyire azokat fontosnak tartották (egy kivételével). A fontosság és a közvetítés mértéke között – kompetenciánként eltérô mértékû – statisztikailag is igazolható negatív rés (GAP) található. A vizsgált kompetenciák jól azonosítható faktorokba sorolhatók, melyek megfelelnek a nemzetközi szakirodalomban elfogadott háromkörös modellnek. A kutatás rámutatott arra, hogy az orvosképzésben – a szûkebben vett orvosszakmai ismeretek mellett – további fejlesztési és fejlôdési lehetôségek rejlenek, amelyek fontosságát az oktatási folyamat végrehajtói, az oktatók is megerôsítették. A hiányok és a szükségletek felismerése mellett ezek megvalósításához az oktatók saját készségeinek fejlesztése is fontos, köztük a pedagógiai, módszertani ismereteké is. = In Hungary the training and output requirements of faculty of general medicine determine the required knowledge, skills and abilities, i.e. competences of graduated me dical doctors. On the one hand, we examined how the tea chers ponder the weight of competences established for medical education in the training and output requirements, on the other hand to what extent they mediate these during their teaching activity. The field research by self-developed questionnaires was carried out in four Hun ga - rian medical schools in the fall semester 2017. For evaluation we used gap analysis, Wilcoxon signed-rank test and factor ana - lysis. The questionnaire was sent to all lecturers (n=1790) of the four medical schools and 439 of them filled it out (24.5%). Results of the research show that the lecturers do not mediate any competence in their teaching practice in such an extent, as important as they consider it is (except one). There are statistically proved negative gaps between the extent of importance and mediation – to a different extent per competence. The examined competences can be grouped in well identifiable factors, which corresponds to the three-circle model accepted in the international literature. Results of the research underline, that be - side the core competences of medical knowledge, there are further developmental opportunities in the medical education, the importance of which was ensured by the lecturers as well. In addition to the realization of lacks and needs the development of lecturers’ skills as well as pedagogical and didactical knowledge are inevitable for the implementation

A közúti elérhetőség szerepe a hazai fürdőtelepülések turisztikai versenyképességében

A közlekedés, megközelíthetőség, térbeliség szerepe napjainkban egyre fontosabb szerepet kap üzleti, helyi gazdasági és makrogazdasági döntésekben egyaránt. Jelen tanulmány két, egymástól eltérő, ám számos ponton mégis kapcsolódó tudományterület közötti összefüggések elemzését célozza. A közlekedés fontos szerepet tölt be a turizmus versenyképességének meghatározásában, mivel a turisztikai desztinációk elérhetőségének mennyiségi és minőségi tényezőit határozza meg, ezáltal minden kétséget kizáróan hatása van a vendégforgalom alakulására. A tanulmányban éppen emiatt a szerzők a közlekedés vendégforgalomra gyakorolt hatását állítják középpontba, belföldi turisztikai és elérhetőségi adatokat vizsgálva. A közúti közlekedés desztinációválasztásban betöltött szerepét elemezzük, mivel kutatási eredmények igazolják, hogy a belföldi utazók túlnyomó többsége a közúton történő utazást részesíti előnyben (Magyar Turizmus Zrt. 2011). Kutatásunk jelenlegi fázisában kizárólag a belföldivendég-kört vettük figyelembe. A témakör elméleti megalapozása magába foglalja az elérhetőség, közlekedés és turizmus definiálását, lehetséges kapcsolódási pontjainak feltárását, továbbá a turisztikai versenyképességi modellek egyfajta evolúciós fejlődésének ismertetését a közlekedés szempontjából. Ezt követően az empirikus elemzés bemutatása két fő pilléren nyugszik: egyik pillér a gyógy- és termálfürdőket látogató turisták általános preferenciáit felmérő kérdőív vonatkozó adatai, amelyek között a fürdők közúti elérhetősége is szerepel. Az általános megállapításokat két régió - Nyugat-Dunántúl és Dél-Dunántúl - kiemelt vizsgálata követi. Míg az első régió turistaáramlás szempontjából centrális, addig Dél-Dunántúl periferikus helyzetű, ezáltal a fürdők és a közúti forgalom meghatározó és befolyásoló tényezői is különböznek e két régióban. Ennek megfelelően az elemzés másik pillére az a minta, amelyet a két régióból 8-8 gyógy- és termálfürdővel rendelkező település kiválasztásával alkottunk. A tanulmány a közúti közlekedés és a vizsgálati mintának választott települések belföldi vendégforgalma közötti összefüggéseket elemz

Medicinal And Thermal Spas In South And West Transdanubia - The Significance Of Accessibility

Transport plays a substantial role in determining competitiveness in tourism. The focus of our study is to highlight the relationship between the accessibility [by road] of medicinal and thermal spas and the tourist figures of the settlements examined. We analyse the data from two particular regions in terms of tourist flows – centrally located West and peripheral South Transdanubia. Methods of correlation and rank correlation were used which were based on statistical data from the Hungarian Statistical Office and from our own questionnaire. The significance of accessibility is shown to be unarguable on the basis of our questionnaire, although the rank correlation alone proved the relationship. There is a degree of correspondence between accessibility and tourist figures, but there are certain limitations. &nbsp

Fürdőtelepülések versenyképességi vizsgálata néhány magyar és közép-európai régióban

A kutatás a turizmus versenyképességi vizsgálatokkal és az egészségturizmussal foglalkozó nemzetközi szakirodalom szintetizálásával és a – turizmuskutatások széles körében hasznosítható módszertant adó – egészségturisztikai versenyképességi index (EVI) kidolgozásával hozzájárul a hazai egészségturisztikai fejlesztések értékeléséhez és jövőbeli kilátásainak mérlegeléséhez. Ez utóbbi lehetővé teszi az EVI kiterjesztését olyan célterületekre, amelyek vagy már rendelkeznek fürdővel vagy tervezik létesítését Magyarországon, illetve a más versenytársként számbavehető közép-európai régióban. A kutatás fő hipotézise: A jelentős hazai termálvíz készlet hatékony egészségturisztikai célú hasznosításához elengedhetetlenül szükséges egy versenyképességi index kimunkálása, amely segítségével nyomon követhető a szektor résztvevőinek helyi, regionális és kiterjedtebb térségi teljesítménye. Ezzel lehetővé válik a hálózatosodás, az együttműködve versenyzés és az ágazati szereplők jobb teljesítménye, nemzetgazdasági szintű magasabb szintű elismertsége. A kutatás során folytatott preferenciavizsgálat a kutatási módszertant színesíti és egyúttal komplex vizsgálatok és összehasonlító elemzések lefolytatására is lehetőséget nyújt. A projekt további hozadéka a turizmuskutatások és a felsőoktatás területén hasznosítható fogalmi útmutató és az egészségturisztikai versenyképességi vizsgálatok releváns irodalmának jegyzéke. A kutatási terepként kiválasztott magyar régiókban lévő gyógy- illetve termálfürdővel rendelkező települések felsorolása és osztályozása további felmérések bázisa lehet, valamint az ilyen irányú fejlesztéseket középtávon tervező desztinációk azonosítására is szolgál hazai és nemzetközi viszonylatban, elsősorban a környező közép-európai régiókban

Az improvizációs tréningek lehetséges szerepe a kommunikáció optimalizálására a sürgősségi ellátásban = The potential role of improvisation training to optimize communication in emergency care

Bevezetés: Az akut ellátás egyik leggyakoribb kihívása a térben és időben limitált kommunikáció a betegekkel, hozzátartozókkal és egymás közt a kollégákkal. Ugyanakkor számos bizonyíték szól amellett, hogy az ellátás minősége, a betegelégedettség, a dolgozói elégedettség egyszerű kommunikációs eszközökkel (tréningekkel) javítható, mérhető, kutatható. Célkitűzés: A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja Sürgősségi Orvostani Tanszékének Sürgősségi Betegellátó Osztályán dolgozókkal önkéntes részvétellel végzett vizsgálatokkal is ezt a célt tűztük ki. Módszer: Képzett pszichológus-színésszel és orvosi kommunikációban jártas szenior szakorvos közreműködésével vizsgáltuk az orvosi alkalmazott improvizáció kommunikációra gyakorolt lehetséges hatását oly módon, hogy a résztvevők – improvizációs gyakorlatok, feladatok teljesítése után – különböző kommunikációs kihívást szimuláló szituációkban tudták tesztelni magukat. A foglalkozásokat bemelegítő improvizációs elemekkel kezdtük, majd előre meghatározott feladatokkal folytattuk, végül a tréningeket megbeszéltük. Kérdőíves vizsgálattal (Személyközi Bizalom Kérdőív – ICQ) ellenőriztük az improvizáció potenciálisan kedvező hatását a sürgősségi kommunikációra. Eredmények: Vizsgálataink igazolták, hogy az alkalmazott orvosi improvizációs elemek, a kommunikációs készségek játékos keretek közötti fejlesztése nemcsak asszertívebbé és empatikusabbá teszi a résztvevőket, hanem – felkészítés után – gördülékenyebb és hatékonyabb információcserét eredményez. Megbeszélés: A tréningeken részt vevőktől érkezett pozitív visszajelzések ugyancsak ezt támasztják alá. Célunk egy olyan, az akut ellátókra fókuszáló improvizációs tréning kidolgozása, mely kezdeti tapasztalataink alapján optimalizálhatja a betegekkel, hozzátartozókkal történő és a szakemberek egymás közötti kommunikációját. Következtetés: Az improvizációs technikák alkalmazása az akut betegellátás általunk vizsgált szegmensében új utakat nyithat meg a kommunikáció javításában. | Introduction: One of the most common challenges in acute care is the time- and space-limited communication with patients, relatives and colleagues. There is ample evidence, however, that the quality of care, patient and staff satisfaction can be improved, measured and researched using simple communication tools (e.g., training). Objective: This improvement was what we focused on when carrying out voluntary participation surveys with the staff of the Department of Emergency Medicine of the Clinical Centre of the University of Pécs. Method: With the help of a trained psychologist-actor and a senior specialist in medical communication, we investigated the potential impact of applied improvisation on medical communication by testing the participants in various situations simulating communication challenges after having completed an improv-based communication training full of exercises, games and tasks. After warm-up games taken from improv, the participants completed pre-defined tasks and finished every session with discussion and self-reflective feedback. Questionnaire (Interpersonal Confidence Questionnaire – ICQ) was used to check the potentially positive impact of improvisation on emergency communication. Results: Our studies confirmed that the applied elements of medical improvisation, developing communication skills through play not only make participants more assertive and empathic, but also – after preparation – lead to a smoother and more effective exchange of information. Positive feedback from participants in the training sessions also confirms this. Discussion: Our aim is to develop an improvisation-based communication training focused specifically on acute care providers, which, based on our initial experience, could optimize communication with patients, relatives and also between professionals. Conclusion: Application of improvisational techniques in this segment of acute care studied by us might open new perspectives to improve communication