Kommunikációs és kapcsolati tényezők jelentősége az egészségügyi szolgáltatások minőségében

A tanulmány célja, hogy egy szekunder kutatásra alapozva áttekintetést adjon az orvos-beteg kommunikáció elméleti hátteréről, a kommunikáció és az egészségügyi (pácienshez kapcsolódó) kimenetek közvetlen, valamint az együttműködés és az észlelt minőség által összekötött közvetett kapcsolatáról. Ez azért fontos, mert a kapcsolat a kommunikáció és az objektíven mérhető kimenetek (például egészségügyi állapot javulása) között – amelyeknek komoly gazdasági következményei is vannak – alátámasztja azt a feltételezést, hogy az orvos-beteg kommunikáció kutatására szükség van az egészségügy berkein kívül is. A felvázolt elméleti háttér segítségével pedig olyan modell kialakítása a cél, amely alapul szolgálhat egy későbbi primer kutatásnak

The effect of changing information technology on doctor-patient communication

Information technology is changing rapidly worldwide and likewise in healthcare. The digital revolution will have a great impact on how physicians interact with patients. The Internet has become a powerful healthcare tool for many people. This will have an important effect on doctor-patient communication, and the transformation of these relationships has become a fundamental question. Due to these changes, an e-patient movement has evolved. This process requires a significant change in the attitude of patients as well as physicians. After a literature research, in order to explore how participants in the Hungarian healthcare system stand with this issue, we conducted in-depth interviews with six highly educated patients with serious illness and with four doctors. We used the grounded theory method to discover the characteristics in the doctor-patient communication. Our results show that some elements of becoming an e-patient have appeared on the patient side, but the habitual barriers of paternalistic doctor-patient communication overwrite these efforts on both sides

The prospects of using diaries in a research relating medical services

Diaries have been used in several branches of social sciences for constructing pictures of respondents’ (authors’) reality. This method is less frequently used than other, „classic” ones, but is gaining ground recently in the field of market research as well as in topics like time allocation, consumer expenditures, travelling habits, social networks, health, diseases and behaviour in connection with them, or criminality. Diary researches are often complemented by other methods, most frequently by in-depth interviews to gain additional information about the topic and the circumstances of using the diary. The most important advantages of using diaries are that they may provide alternative to an interview, especially in cases when events are difficult to recall, or the topic is sensitive. They may also help to overcome problems associated with inaccurate or biased recall. Semi-structured diaries were used to test the usability of this method on the on hand, and to explore the most typical communication processes, feelings and thoughts in a consulting room. Results indicate that diaries are suitable to use in this field and suggest several specific features of medical services

Az Allais paradoxon és empirikus vizsgálata

A főáramú közgazdaságtan racionálisan cselekvő „homo oeconomicus” – ának képét az elmúlt évtizedekben számos kihívás érte. Mintegy fél évszázaddal ezelőttre tehetjük ennek a folyamatnak az intenzívebb kezdetét: Herbert Simon az ötvenes években bevezette a korlátozott racionalitás fogalmát, melynek lényege, hogy bár a döntéshozók ésszerűségre törekszenek, számítási, logikai és memóriakorlátaikat nem képesek meghaladni (Eső és Lóránth, 1993). A döntéselmélet domináns irányzatát, a várható hasznosság elméletét ért egyik legkorábbi és egyik leghíresebb kritikáját szintén ebben az időszakban, 1953-ben szolgáltatta a később Nobel-díjat nyert Maurice Allais, aki az egyéni döntéshozók preferenciáinak inkonzisztenciájáról írt. Jelen tanulmányban a várható hasznosság elméletét, valamint Allais erre adott válaszának, az Allais paradoxonnak kialakulását, alapjait, működését és következményeit mutatom be

Páciens-szegmensek jellemzői és ezek jelentősége a társadalmi marketingben

A társadalmi marketing nem más, mint marketing technikák alkalmazása olyan programoknál, amelyek célja, hogy befolyásolják egy célcsoport önkéntes viselkedését, ezzel javítva személyes jólétüket és azért a társadalomét is, amelynek tagjai. Mindennek léteznek közvetített, interperszonális kommunikáció által működő formái, például egészségügyi dolgozók közvetítésével megvalósuló együttműködési programok, hiszen ők elismerten megbízható információforrások. Ahhoz azonban, hogy egy ilyen program sikeres legyen, a célcsoport sajátosságait is érdemes feltárni. Kérdőíves kutatásomban (N=448) a koherencia-érzés skálája (SOC-13), valamint az egészséghit modell elméleti keretrendszerének alapján létrehozott, általános egészségmagatartást mérő skála használatával kívántam feltárni a válaszadók egészségstílusának (egészséggel kapcsolatos kognícióinak és viselkedés mintáinak) egyes vonatkozásait, különös tekintettel a háziorvosi ellátással kapcsolatos elvárásaikra, észleléseikre. Eredményeim alapján három szegmens különíthető el egymástól: a próbálkozók, a tudatos előrelátok, valamint a tehetetlenek. Tanulmányomban e szegmensek jellemzőit mutatom be, valamint kitérek e szegmensek létezésének fontosságára a társadalmi marketing szempontjából