Clinical effectiveness of budesonide/formoterol fumarate easyhaler for patients with poorly controlled obstructive airway disease: a real-world study of patient-reported outcomes

L

Eritropoetin-béta-kezelés tüdőrákban – Hatékonyság és életminőség-javulás a klinikai gyakorlatban = Supportive treatment with beta-erythropoietin in patients with lung cancer – Clinical data analysis of quality of life and effectiveness

Daganatos betegek körében gyakori szövődmény az anaemia, amelyet maga a betegség vagy az onkológiai kezelés okozhat. A vérszegénység rontja a betegek életminőségét, valamint a citotoxikus kezelés dóziscsökkentéséhez, illetve késleltetéséhez vezethet. A jelen retrospektív adatelemzés célja az volt, hogy elemezze 19 egymás után felvett, tüdőrákban szenvedő betegünk kemoterápia okozta anaemiájának béta-eritropoetinnel történő szupportációja során a betegek életminőségének és hemoglobinkoncentrációjának alakulását. A betegek átlagos, eritropoetinterápia előtti hemoglobinkoncentrációja 96,31±6,72 g/L volt (átlag±SD). Az anaemia szupportációjának befejezésekor az átlagos hemoglobinkoncentráció szignifikáns mértékben magasabb, 111,63±14,05 g/L volt (p<0,05). A 19 beteg kezelése során 4 esetben volt szükség transzfúzióra. A betegek eritropoetin bevezetését megelőző átlagos életminőséget jellemző teljes pontszáma 22,89±5,67 volt, és szignifikáns mértékben javult a szupportáció mellett (27,84±6,14; p<0,05). A kemoterápia okozta anaemiában szenvedő betegek életminőségének eritropoetin-béta-szupportáció mellett észlelt szignifikáns mértékű javulása megnyilvánult az alábbi részpontszámok szignifikáns mértékű javulásában: szédülést, tachycardiát, gyengeséget jellemző részpontszámok. A kis betegszám és az alkalmazott saját, csupán a betegdokumentáción alapuló kérdőív validáltságának hiánya természetesen korlátozza az adatok értékelhetőségét, az adatelemzés eredményei azonban felhívják a figyelmet az időben bevezetett erythropoeticus proteinszupportáció által biztosított jobb életminőség és alacsony transzfúziós szükséglet elérésének lehetőségére ebben az egyébként nagyon súlyos betegcsoportban. Orv. Hetil., 2010, 41, 1684–1688. | Anemia is common among patients with malignant tumors, due to the disease and chemotherapy. Anemia decreases patient’s quality of life, and worsens the dose-intensity of chemotherapy. The aim of this retrospective data-analysis was to evaluate quality of life and hemoglobin levels in 19 consecutive lung cancer patients receiving beta-erythropoietin, due to chemotherapy induced anemia. A self developed, patient source data based quality of life questionnaire was used. The mean pre-erythropoietin hemoglobin concentration of the patients was 96.31±6.72 g/L (mean±SD), the post-treatment hemoglobin concentration 111.63±14.05 g/L (p<0.05). During the chemotherapy of the 19 patients with lung cancer, transfusion was given only four times. The mean quality of life total score of the patients increased significantly during erythropoietin treatment that was resulted by the improvements of scores determining dizziness, tachycardia, and fatigue. Main limitations of this real life data analysis are low patient number and the lack of validation in the used questionnaire. In summary, according to our experiences, the use of beta-erythropoietin in patients with lung cancer results improved quality of life and a low rate of transfusions. Orv. Hetil., 2010, 41, 1684–1688

A tüdő neuroendokrin daganatainak tünetei és diagnosztikája = Symptoms and diagnostics of lung neuroendocrine tumors

A tüdő neuroendokrin daganatai a tüdő összes tumorainak mintegy 20%-át teszik ki. Négy fő szövettani csoportba oszthatók: típusos és atípusos carcinoid, illetve kissejtes tüdőrák és nagysejtes neuroendokrin carcinoma. A betegek körülbelül 60%-a panaszos, a leggyakoribb tüneteket a köhögés, véres köpetürítés és a társuló tüdőgyulladás jelentik. A pulmonalis neuroendokrin tumorok szekréciós terméke a kromogranin-A, amely tumormarkerként viselkedik. A kissejtes tüdőrák nem ritka, nagyon agresszív és nagy metasztatikus potenciállal rendelkezik, míg a szintén rossz prognózisú nagysejtes neuroendokrin tumorral ritkábban kell számolni. A típusos és atípusos carcinoidok összesen 1–2%-ot tesznek ki a tüdődaganatok közül, és tüneteket okozó hormontermeléssel járhatnak (például carcinoidszindróma). A kezelés legfontosabb eleme reszekábilis esetben a műtét, lokálisan előrehaladott vagy távoli áttétet adó esetben kombinált kemoterápia és szomatosztatinanalóg-kezelés lehetősége jön szóba. A jelen összefoglaló közlemény a tüdő neuroendokrin daganatainak tüneteit és diagnosztikai algoritmusát foglalja össze. Orv. Hetil., 2011, 152, 366–370. | Pulmonary neuroendocrine tumors comprise 20% of all lung cancers. They are separated into 4 subgroups: typical carcinoid tumor, atypical carcinoid tumor, large-cell neuroendocrine carcinoma, and small-cell lung carcinoma. The major symptoms present in 60% of patients are cough, hemoptysis, and obstructive pneumonia. They may also exhibit hormonally related symptoms e.g. carcinoid syndrome. Small cell lung cancer is the most common subgroup, with rapid progression, aggressive metastatic potential and the worst prognosis. Large cell neuroendocrine carcinoma is rare but also has a poor prognosis. Typical carcinoid may be accompanied with hormone related symptoms and has the best prognosis; atypical one on the contrary may cause lymph node and distant metastases in half of the cases. Elevated plasma levels of chromogranin-A are present in majority of pulmonary neuroendocrine tumors and act as tumor marker. The mainstay of treatment is radical surgery if possible. In locally advanced or metastatic disease combination chemotherapy and somatostatin-analogues may have beneficial effect. This review focuses on the general features, and current diagnostic options of pulmonary neuroendocrine tumors. Orv. Hetil., 2011, 152, 366–370

Glikopirróniummal kezelt középsúlyos és súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegek állapotának kérdőíves értékelése valós körülmények között. AMULET-vizsgálat = Assessment of patient-reported outcomes by questionnaires in patients with Moderate and severe chronic obstructive pulmonary disease treated with glycopyrroniUm in the reaL lifE setTing in Hungary (AMULET)

Absztrakt: Bevezetés: A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) sok szervrendszert érint, ezért a légúti áramlás korlátozottságának mértéke önmagában nem tükrözi a COPD teljes betegségterhét. Magyarországon nincsenek a járóbeteg-ellátásban alkalmazott COPD-kérdőívekről országos adatok, így arról sem, hogy a betegek mennyire találják könnyűnek vagy nehéznek a kitöltést. Célkitűzés és módszer: A vizsgálat célkitűzése az egészségi állapotra vonatkozó, beteg által kitöltött, irányelvek javasolta kérdőívek (CCQ, CAT, mMRC, EQ-5D-5L) eredményeinek értékelése olyan COPD-s betegeknél, akik a mindennapos betegellátásban, 16 hetes kezelési szakaszban glikopirrónium-bromid-terápiát kaptak (korábban terápiában nem részesültek, vagy kiegészítő kombinációban más hörgőtágítókkal kapták, vagy váltás történt egyéb terápiáról). A vizsgálat nyílt elrendezésű, multicentrikus, beavatkozással nem járó, megfigyeléses volt. Eredmények: A vizsgálatba vont 527 beteg átlagéletkora 63,8 ± 9,64 év, az átlagos FEV1 59,8 ± 15,12% volt. Az első és az utolsó vizit között, mindhárom kezelési csoportban, klinikailag jelentősen csökkentek a CCQ-átlagpontszámok, az összes CCQ-alpontszám, a CAT- és az mMRC-pontszámok, növekedtek ugyanakkor az EQ-5D-5L- és a VAS-pontszámok. A vizsgálók szerint a CAT-teszt jobban tükrözte a betegek állapotát (84,7%), mint a CCQ vagy az mMRC. A betegek szerint is a CAT-teszt a legegyszerűbb és a legkönnyebben érthető (83,2%). Az utolsó viziten szignifikáns különbség volt a CCQ- és a CAT- (rs = 0,711, p<0,001), a CCQ- és az mMRC- (rs = 0,524, p<0,001), illetve a CAT- és az mMRC- (rs = 0,475, p<0,001) pontszámok között. Következtetés: Eredményeink azt igazolták, hogy a CAT-teszt a legkönnyebben érthető a betegeknek, és a vizsgálóorvosok szerint is a CAT tükrözte a legjobban betegeik állapotát, így a CAT-teszt tűnik a legígéretesebb eszköznek a COPD tüneteinek értékelésében. Orv Hetil. 2020; 161(8): 295–305. | Abstract: Introduction: Chronic obstructive pulmonary disease (COPD) is a multifactorial disorder, therefore, airflow limitation alone does not reflect the full burden of COPD. In Hungary, no national data are available yet about the results obtained with the different COPD questionnaires in daily patient care, and about difficulties of questionnaires for patients. Aim and method: The aim of the study was to evaluate patient-reported outcomes with guideline-suggested questionnaires (CCQ, CAT, mMRC, EQ-5D-5L) in patients treated with glycopyrronium-bromide (therapy naïve, add-on combination or switch from another therapy) in the real life setting during 16 weeks treatment. This study was open-label, multi-centre, non-interventional, observational. Results: 527 patients were enrolled in the study (mean age: 63.8 ± 9.64 years, mean FEV1: 59.8 ± 15.12%). In all of the groups, the CCQ mean scores, all of the CCQ subscores, CAT and mMRC scores significantly decreased from visit 1 to visit 3. The EQ-5D-5L index and VAS scores increased significantly between visits. According to investigators’ opinion, the CAT test reflects the patient’s condition better (84.7%) than CCQ or mMRC; also, from the patient’s point of view, CAT was simpler and easier to understand (83.2%). There was a positive, statistically significant correlation between CCQ and CAT (rs = 0.711, p<0.001), between CCQ and mMRC (rs = 0.524, p<0.001) and between CAT and mMRC scores at visit 3 (rs = 0.475, p<0.001). Conclusion: Our results suggest that the CAT test may be simpler and easier to understand for patients. Also, according to investigators’ opinion, CAT reflects the patient’s condition better, so CAT appears to be the most promising tool in COPD evaluation. Orv Hetil. 2020; 161(8): 295–305

Asthma bronchiale és krónikus obstruktív tüdőbetegség együttes megjelenése = Asthma and chronic obstructive pulmonary disease overlap

Az asthma bronchiale és a krónikus obstruktív tüdőbetegség a légutak gyulladásával járó leggyakoribb tüdőbetegségek. A nemzetközi és hazai irányelvek jól meghatározzák a két betegség jellemzőit, diagnosztikáját és terápiáját. Mégis, a klinikai gyakorlatban mind gyakrabban észlelhető a két kórforma együttes megjelenése, átfedése. Ez a betegcsoport soha nem kerül az irányelvek alapjául szolgáló nagy, multicentrikus, randomizált, kontrollált tanulmányokba, ezért az asthma bronchiale és a krónikus obstruktív tüdőbetegség együttes megjelenésének diagnosztikájára és főleg kezelésére nem találunk útmutatást. Jelen összefoglaló áttekinti az asthma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség együttes megjelenésének klinikai jellemzőit, valamint a mindennapi pulmonológiai gyakorlatban is alkalmazható példákat foglal össze. Orv. Hetil., 2011, 152, 114–118. | Asthma bronchiale and chronic obstructive pulmonary disease are the most prevalent lung diseases characterized by inflammation of the airways. International and Hungarian guidelines privide proper definitions for clinical symptoms, diagnostics and therapy of both diseases. However, in everyday clinical practice, overlap of asthma and chronic obstructive pulmonary disease has become more frequent. As guidelines are mainly based on large, multicenter, randomized, controlled trials that exclude overlap patients, there is a lack of diagnostic and especially therapeutic strategies for these patients. This review summarizes clinical characteristics of asthma and chronic obstructive pulmonary disease overlap, and provides daily practical examples for its management. Orv. Hetil., 2011, 152, 114–118

Inhaler Competence and Patient Satisfaction with Easyhaler: Results of Two Real-Life Multicentre Studies in Asthma and COPD.

OBJECTIVE: The aim of this study was to investigate patients' inhaler competence and satisfaction with the Easyhaler(R) dry powder inhaler. DESIGN: Two open, uncontrolled, non-randomised studies. SETTING: Real life based on patients attending 56 respiratory clinics in Hungary. PARTICIPANTS: Patients with asthma or chronic obstructive pulmonary disease (COPD) (n = 1016). INTERVENTION: In a 3-month study, adult patients (age range 18-88 years; n = 797) received twice-daily inhalations of formoterol via Easyhaler(R), and in a consequential study (from one visit to another, with 3-12 months in-between) children and adolescents (age range 4-17 years; n = 219) received salbutamol via Easyhaler(R) as needed. MAIN OUTCOME MEASURES: Control of six Easyhaler(R) handling steps and patients' satisfaction with Easyhaler(R) based on questionnaires. RESULTS: Correct performances (minimum and maximum of the six steps) were noticed after one demonstration in 92-98 % of the adults, 87-99 % of the elderly, 81-96 % of the children and 83-99 % of the adolescents. These figures had markedly increased at the last visit. Repeat instructions were necessary in 26 % of the cases. Investigators found Easyhaler(R) easy to teach in 87 % of the patients and difficult in only 0.5 %. Patients found Easyhaler(R) easy to learn and use, and the patients' (and parents') satisfaction with the inhaler was very high. Lung function values [forced expiratory volume in 1 s (FEV1), forced vital capacity (FVC), peak expiratory flow (PEF)] improved statistically significantly during the studies, indicating good inhaler competence and treatment adherence. CONCLUSION: Investigators found Easyhaler(R) easy to teach and patients found it easy to use, and their satisfaction with the device was high

Sarcoidosis lymphoma syndrome - the value of PET-CT in the diagnosis

We report a 52-year-old patient who developed B-cell non-Hodgkin's lymphoma subsequent to sarcoidosis. Sarcoidosis was diagnosed 16 years ago and remained asymptomatic for 14 years after steroid treatment. She presented with new symptoms of arthralgia, photosensitivity, butterfly erythema, autoimmune antibodies (ANA, chromatin positivity) associated with progression of the known left upper lobe lesion on the chest X-ray suggesting primary autoimmune disease (systemic lupus erythematosus). As steroid treatment was not effective, we started bolus cyclophosphamide therapy after which progression was seen on the chest X-ray. Computed tomography (CT)-guided needle biopsy confirmed malignancy of indefinable origin. Despite of the well-known fluorodeoxyglucose (FDG) avidity in active sarcoidosis, a FDG-positron emission tomography (PET) scan was performed to stage the primary tumour. Intensive FDG uptake was detected in the affected lung segment, with moderate uptake in mediastinal lymph nodes. The patient underwent left upper lobectomy. The histology showed pulmonary mucosa-associated lymphoma (bronchus-associated lymphoid tissue (BALT) lymphoma) in the lung tissue, while only sarcoidosis was present in the mediastinal lymph nodes. Bone marrow biopsy was negative.The association between sarcoidosis and lymphoma is known as sarcoidosis lymphoma syndrome, which is a rare disease. PET-CT was helpful in the differentiation of sarcoidosis and malignancy in this patient. It is important to be aware of the risk of lymphoma in sarcoidosis and FDG-PET, used for adequate purpose, can help the diagnosis

The repeatability of inspiration performance through different inhalers in patients with chronic obstructive pulmonary disease and control volunteers

Background: Inhalation therapy is a cornerstone of treating patients with chronic obstructive pulmonary disease (COPD). Inhaler types and through-device inhalation parameters influence airway drug delivery. We aimed to measure the repeatability of inhalation performance through four different commercially available inhalers. Methods: We recruited control subjects (n = 22) and patients with stable COPD (S-COPD, n = 16) and during an acute exacerbation (AE-COPD, n = 15). Standard spirometry was followed by through-device inhalation maneuvers using Ellipta(®), Evohaler(®), Respimat(®), and Genuair(®). Through-device inspiratory vital capacity (IVC(d)) and peak inspiratory flow (PIF(d)), as well as inhalation time (t(in)) and breath hold time (t(bh)), were recorded and all measurements were repeated in a random manner. Results: There was no difference in forced expiratory volume in 1 second (FEV(1)) between patients (S-COPD: 39 ± 5 vs. AE-COPD: 32% ± 5% predicted, p > 0.05). In controls, the IVC(d) was significantly reduced by all four devices in comparison with the slight reduction seen in COPD patients. In all subjects, PIF was lowered when inhaling through the devices in order of decreasing magnitude in PIF(d): Evohaler, Respimat, Ellipta, and Genuair. The Bland-Altman analysis showed a highly variable coefficient of repeatability for IVC(d) and PIF(d) through the different inhalers for all COPD patients. Based on the intermeasurement differences in patients, Respimat and Genuair showed the highest repeatability for IVC(d), while Genuair and Ellipta performed superior with regard to PIF(d). Conclusions: Our study is the first to compare repeatability of inhalation performances through different inhalers in COPD patients, showing great individual differences for parameters influencing lung deposition of inhaled medication from a given device. Our data provide new insight into the characterization of inhaler use by patients with COPD, and might aid the selection of the most appropriate devices to ensure the adequate and consistent delivery of inhaled drugs

A tüdőrák hazai epidemiológiai adatai új megközelítésben

In the international publications, in the last decades, incidence and mortality of lung cancer was the highest in Hungary in the ranking of European countries and even worldwide, despite the fact that no lung cancer incidence data were reported from Hungary until 2019. In the studies published by our working group at the end of 2019 and in the first half of 2020, we were the first to publish Hungarian lung cancer incidence and mortality data based on research on the NEAK database. The results of this study showed a significant, 25-30% lower incidence of lung cancer in Hungary than the previously reported data. Based on these findings, it was determined that the previously reported Hungarian lung cancer incidence and mortality data can be compiled due to different methodological applications of inadequately calculated results, and Hungarian lung cancer incidence and mortality are equally high, but not higher than the average in Central European countries. In addition, a decrease in the incidence and mortality of male lung cancer was measured between 2011 and 2016, while increasing values were found for women