A Facebook hatása a hírfogyasztásra: közönségépítés helyett közösségépítés

A közösségi oldalak elterjedése, különösen a ma már több mint 700 millió regisztrált felhasználót jegyző Facebook jelentős hatással van a médiafogyasztási, azon belül a hírfogyasztási szokásokra. Az internetezők ma már nemcsak a portálokra látogatva értesülhetnek a legfrissebb hírekről, hanem egy közösségi oldal felületén is megtehetik ugyanezt, ahol személyes ismerőseik osztják meg az általuk érdekesnek tartott híreket. Nem más történik tehát, hogy a professzionális szerkesztés mellett megjelent a social filtering, vagyis a közösségi szűrő jelensége is. A cikk azt vizsgálja, hogy a közösségi média, ezen belül is a Facebook milyen hatással van a médiafogyasztási szokásokra, a hírportáloknak milyen szempontokat kell figyelembe venniük, amikor a közösségi stratégiájukat kialakítják. Állításainkat empirikusan is igazoljuk, az atlatszo.hu oldal látogatottsági adatait vizsgálva bemutatjuk, hogy egy újonnan indult oknyomozó portál miként tud közösséget és ezen keresztül közönséget építeni a Facebook segítségével

Újabb vizsgálatok a feltételezett dabronyi becsapódási szerkezettel kapcsolatban = Study of Available Geophysical Data on the Area of Assumed „Dabrony” Impact Crater and Its Neighbourhood

Dabrony körzetében korábban feltételeztünk egy jelentősebb eltemetett meteorbecsapódási krátert gravitációs anomáliaképének a bizonyított becsapódási kráterek anomáliaképével mutatott hasonlósága alapján. A feltételezett kráter vizsgálatát a korábbi közlés óta kiterjesztettük a területen elérhető minden geofizikai adatra. Az újabb vizsgálatok részben megerősítették az úgynevezett „dabronyi szerkezet” becsapódási eredetét, másrészt viszont további kérdéseket vetettek fel. Jelen munkánkban ezekről a vizsgálatokról számolunk be. Regarding that gravity anomalies of Dabrony area (NW Hungary) showing considerable similarity to those of proven impact craters, a large buried impact structure (d ~ 20–25 km) has been assumed here. In the years past all available geophysical data of the area have been studied. On the one hand, the results fit well into the impact hypothesis, on the other hand, they raise further questions. The paper gives an account of the present state of the issue

Is the Magyarmecske telluric conductivity anomaly a buried impact structure?

Abstract A more or less circular high-amplitude telluric conductivity anomaly is located at Magyarmecske, in southwestern Hungary. The authors collected and reinvestigated all available geophysical data previously measured in the area; based on this information it was concluded that the conductivity anomaly may well be explained as a buried impact crater. It is assumed that when the impact occurred, the target area was covered by a thick, coal-bearing Carboniferous sedimentary sequence. The projectile created a complex impact crater in these deposits, of a diameter of approximately 6–8 km. In the neighborhood of the crater the coal was modified by the impact's heat and pressure. Later the impact structure was partly eroded, partly deformed by younger tectonic movements, and covered by Neogene sediments of strongly variable thickness

Magyarország gravitációs lineamenstérképe = Gravity lineament map of Hungary

Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben felépített Országos Gravitációs Adatbázis, amely több mint 380000 mérési pontot tartalmaz, országos fedettséget biztosít. Első lépésben elkészítettük az 500000-es Bouguer-anomália térképet, amit kisebb módszertani ismertetővel publikáltunk a Geophysical Transactions (2006. Vol. 45, No. 2) számában. Ezután a gravitációs anomáliák sűrűség-, mélység- és méret-függését vizsgálatuk. Az eredmények azt mutatták, hogy a gravitációs anomáliatér spektrális jellege független a sűrűségkontraszttól, a test méretétől és azt elsődlegesen a hatók mélysége határozza meg. Szűrési és képfeldolgozási munkák eredményeként több transzformált térkép is készült, amelyek lineamens kijelölésre alkalmasak voltak. Az utolsó fázisában elvégzett feldolgozásaink során a lineamenseket automatikus (horizontális gradiens módszer, Euler 3D módszer) és a félautomatikus (automatikus + manuális) eljárásokkal jelöltük ki. A feldolgozások során meghatároztuk a legfontosabb gravitációs lineamenseket és a lineamens rendszer bekerült az ELGI országos geofizikai alaptérképei közé. Az eredményeinket számos előadáson bemutattuk, a legérdekesebb lineamenseket a Magyar Geofizika (2006. 47. évfolyam, 2. szám) cikkében publikáltuk. Meggyőződésünk, hogy az eredményeink számos más kutatási témának szolgáltatnak földtanilag hasznos információt és az OTKA keretén belül végzett módszertani kutatásaink újabb kutatási célokat generáltak. | The National Hungarian Gravity Database developed by Eötvös Loránd Geophysical Institute consists of more than 380000 measured data, which cover the whole country. In the first stage we have constructed the Bouguer anomaly map of Hungary (scale 1:500000) and later published it with a small methodological guide in Geophysical Transactions (2006. Vol. 45, No. 2). After that we have studied the dependence of the anomalies from density contrast, depth and the size of the causative bodies. The results showed that spectral behavior depends only on the depth of the causative body, and is independent of density contrast and size of the body. Using different filtering and image processing methods on gravity map, we have created a lot of different maps to detect the gravity lineaments. In the last stage of the work gravity lineaments were designed using automatic (horizontal gradient method, Euler 3D method) and semiautomatic (automatic + manual) methods of line detection. The main gravity lineaments were determined and the system of lineaments was archived and put into the country size geophysical base maps of ELGI. Our results were presented on many conferences and the most interesting line structures were published in Hungarian Geophysics (2006. Vol. 47, No.2.). We think that our results gave important geological information for many other research themes and showed a lot of new interesting scientific purposes

A vena cava inferiort infiltráló májtumorok kapcsán végzett reszekciókról = Resection of vena cava inferior infiltrating by liver tumors

Absztrakt: Bevezetés: A onkoterápia ígéretes gyógyszerei ellenére a primer és áttéti májtumorok kuratív kezelését egyelőre még mindig a műtét jelenti. A májdaganatok sebészetében ma már nem a reszekálandó májszövet mennyisége jelenti a kihívást, hanem a máj nagy ereit infiltráló tumorok. Betegek és módszer: Retrospektív vizsgálat során felmértük a Szent János Kórház Sebészeti Osztályán 2017. május 1. és 2019. május 1. között májreszekción átesett 33 beteg adatait. Vizsgáltuk a demográfiai, műtéti, szövettani adatokat és a posztoperatív szakot. Adataikat összehasonlítottuk a két vena cava reszekciót is igénylő betegünk adataival. Eredmények: A májreszekált betegek (LR) műtéti ideje 91,7 perc volt, míg a cavareszekált betegeknél (CR) 250 perc. Az átlagos transzfúziós igény 1,2 E volt az LR-csoportban és 5 E a CR-csoportban. R0-reszekciót elérni 23 esetben sikerült, 8 esetben R1-, míg 2 esetben csak R2-reszekciót sikerült végezni az LR-betegeknél, a CR-csoportban mindkét esetben R1-reszekciót. A posztoperatív intenzív osztályos kezelés hossza és az ápolási napok száma is nagyobb volt a CR-csoportban (5,0 versus 0,91 nap, illetve 10,5 versus 8,84 nap). Öt, colorectalis metasztázissal operált beteg adjuváns kemoterápia után került műtétre. Két esetben laparoszkópos reszekció történt, illetve két esetben a colorectalis tumorral egy ülésben került eltávolításra a májmetasztázis, ebből egy esetben mindkét beavatkozás laparoszkóposan történt. Következtetés: A nagy ereket (vena cava, vena hepatica) infiltráló tumorok során végzett érreszekciók jelenleg a májsebészet legtechnikásabb beavatkozásának számítanak. Az eseteink kapcsán áttekintett szakirodalom megerősíti, hogy a vena cava reszekcióját és rekonstrukcióját szükségessé tevő onkológiai májműtéteknek van létjogosultságuk. Orv Hetil. 2019; 160(33): 1304–1310. | Abstract: Introduction: Despite all new promising agents of oncotherapy, it is still liver resection that gives potential curative solution for primary and secondary liver tumors. The size of tumorous liver section for resection means no question any more but major vessel infiltration of tumor proposes challenge in liver surgery. Patients and method: Retrospective analysis was carried out covering 33 patients who underwent liver resection in St. Janos Hospital Surgery Department between 1st May 2017 and 1st May 2019. Demographic, surgical, histological data and postoperative course were taken into consideration and comparison with two of our patients who needed vena cava excision simultaneously with liver resection. Results: Patients with liver resection only (LR) had a mean operation time of 91.7 minutes, while operation time for patients with cava resection (CR) was 250 minutes. The average amount of blood transfusion was 1.2 units (200 ml) in group LR and 5 units in group CR. Among LR patients, resection was rated R0 in 23 and R1 in 8 cases, R2 resection could be performed in 2 cases, in group CR in both cases R1 resection was registered. 5 patients with colorectal liver metastasis were operated after previous chemotherapy. Two patients underwent laparoscopic liver resection and two had synchronous colorectal and liver resection, one of these was treated via laparoscopic approach. Conclusion: Liver resections in case of large vessel (vena cava, hepatic vein) infiltrating by liver tumors are indicated the most challenging procedures of liver surgery. The relating literature refers to oncological liver resections with vena cava excision and reconstruction to be safe and applicable. Orv Hetil. 2019; 160(33): 1304–1310