A Covid19 járvány során hozott egészségügyi intézkedések és hatásaik Magyarországon és Ausztriában

Following the first wave of the Covid19 epidemic, it is worth reviewing the measures taken to control and manage the pandemic, as their experience will determine the defence strategy for the period ahead us. In our analysis, we examined the pandemic measures of Hungary and Austria, focusing only on the field of healthcare. As the first case of the new type of coronavirus disease appeared by our Austrian neighbour approximately two weeks earlier they were an important point of reference for us in introducing restrictive measures. Ensuring the smooth function of the healthcare system posed a similar challenge both for Hungary and Austria. There are many similarities in the measures taken, the main directions were the same, but there are differences between the two countries in the timing of the measures’ implementation. The differences are presented on the basis of the exact date of introduction of the measures and the number of days since the onset of the first coronavirus cases. A structured overview of the measures takennin the healthcare sector can also be instructive from the point of view of law enforcement, because during this pandemic period the hospital command system managed by the Ministry of the Interior was introduced, which created a new situation for both law enforcement and health care workers. Arrived: 24 November 2020Accepted: 16 December 2020A 2020-as Covid19 járvány első hullámát követően érdemes áttekinteni a járvány visszaszorítása és kezelése érdekében meghozott intézkedéseket, mert azok tapasztalatai fogják meghatározni az előttünk álló időszak védekezési stratégiáját. Elemzésünkben Magyarország és Ausztria járványügyi intézkedéseit vettük végig, kizárólag az egészségügy területére koncentrálva. Mivel osztrák szomszédunknál kb. két héttel korábban jelent meg az első új típusú koronavírusos megbetegedés, így az ő rendelkezéseik fontos támpontot jelentettek számunkra a korlátozó intézkedések bevezetése során. Az egészségügyi ellátórendszer zavartalan működésének biztosítása hasonló kihívás elé állította mind Magyarországot, mind Ausztriát. A meghozott intézkedésekben is sok hasonlóság mutatkozik, a főbb irányok azonosok voltak, ugyanakkor az intézkedések bevezetésének időbeliségében felfedezhetők különbségek a két ország között. Az eltéréseket az intézkedések bevezetésének pontos dátuma és az első koronavírusos esetek megjelenésétől eltelt napok száma alapján mutatjuk be. A rendvédelem szempontjából is tanulságos lehet egy strukturált áttekintés az egészségügyi intézkedésekről, mert ebben a járványidőszakban került bevezetésre a Belügyminisztérium által irányított kórházparancsnoki rendszer, amely mind a rendvédelemben, mind az egészségügyben dolgozók számára új helyzetet teremtett. Érkezett: 2020. november 24. Elfogadva: 2020. december 16

A digitális egészségügyi ökoszisztéma fogalmának és elemeinek nemzetközi és hazai áttekintése

Az egészségügy fejlesztése ma már nem elképzelhető a digitális technológiák tudatos alkalmazása nélkül. A gazdasági ágazatok közül azok tudnak sikeresek lenni, amelyek tudatosan élnek a digitalizáció vívmányaival a termelési/szolgáltatási értéklánc minden elemében. Az egészségügyi ágazat és az egészségügyi információs rendszerek reformjára irányuló kezdeményezések révén az Európai Unió tagállamai jelenleg aktívan építik ki az e-egészségügy nemzeti alapjait. Tisztában vannak az e-egészségügy szerepével az egészségügyi ellátások egyetemessé tételének elérésében. Továbbá érzékelik a nemzeti politikák, stratégiák és irányítás szükségességét a fejlődéshez és a befektetések hosszú távú fenntarthatóságához. Az ökoszisztémában való gondolkodás nem új keletű, a szakirodalom már hosszú ideje használja ezt a kifejezést különböző területek, illetve azok alkotóelemeinek meghatározására. Jogosan merül fel az igény egy olyan fogalom meghatározására, amely kifejezetten az egészségügy digitális ökoszisztémáját definiálja. Jelen tanulmányban röviden bemutatjuk egy lehetséges megközelítésben a digitális egészségügyi ökoszisztéma egyes elemeit és az azok tekintetében tapasztalható legfontosabb kihívásokat

Global, regional, and national burden of colorectal cancer and its risk factors, 1990–2019: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2019

Funding: F Carvalho and E Fernandes acknowledge support from Fundação para a Ciência e a Tecnologia, I.P. (FCT), in the scope of the project UIDP/04378/2020 and UIDB/04378/2020 of the Research Unit on Applied Molecular Biosciences UCIBIO and the project LA/P/0140/2020 of the Associate Laboratory Institute for Health and Bioeconomy i4HB; FCT/MCTES through the project UIDB/50006/2020. J Conde acknowledges the European Research Council Starting Grant (ERC-StG-2019-848325). V M Costa acknowledges the grant SFRH/BHD/110001/2015, received by Portuguese national funds through Fundação para a Ciência e Tecnologia (FCT), IP, under the Norma Transitória DL57/2016/CP1334/CT0006.proofepub_ahead_of_prin

The global burden of adolescent and young adult cancer in 2019 : a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2019

Background In estimating the global burden of cancer, adolescents and young adults with cancer are often overlooked, despite being a distinct subgroup with unique epidemiology, clinical care needs, and societal impact. Comprehensive estimates of the global cancer burden in adolescents and young adults (aged 15-39 years) are lacking. To address this gap, we analysed results from the Global Burden of Diseases, Injuries, and Risk Factors Study (GBD) 2019, with a focus on the outcome of disability-adjusted life-years (DALYs), to inform global cancer control measures in adolescents and young adults. Methods Using the GBD 2019 methodology, international mortality data were collected from vital registration systems, verbal autopsies, and population-based cancer registry inputs modelled with mortality-to-incidence ratios (MIRs). Incidence was computed with mortality estimates and corresponding MIRs. Prevalence estimates were calculated using modelled survival and multiplied by disability weights to obtain years lived with disability (YLDs). Years of life lost (YLLs) were calculated as age-specific cancer deaths multiplied by the standard life expectancy at the age of death. The main outcome was DALYs (the sum of YLLs and YLDs). Estimates were presented globally and by Socio-demographic Index (SDI) quintiles (countries ranked and divided into five equal SDI groups), and all estimates were presented with corresponding 95% uncertainty intervals (UIs). For this analysis, we used the age range of 15-39 years to define adolescents and young adults. Findings There were 1.19 million (95% UI 1.11-1.28) incident cancer cases and 396 000 (370 000-425 000) deaths due to cancer among people aged 15-39 years worldwide in 2019. The highest age-standardised incidence rates occurred in high SDI (59.6 [54.5-65.7] per 100 000 person-years) and high-middle SDI countries (53.2 [48.8-57.9] per 100 000 person-years), while the highest age-standardised mortality rates were in low-middle SDI (14.2 [12.9-15.6] per 100 000 person-years) and middle SDI (13.6 [12.6-14.8] per 100 000 person-years) countries. In 2019, adolescent and young adult cancers contributed 23.5 million (21.9-25.2) DALYs to the global burden of disease, of which 2.7% (1.9-3.6) came from YLDs and 97.3% (96.4-98.1) from YLLs. Cancer was the fourth leading cause of death and tenth leading cause of DALYs in adolescents and young adults globally. Interpretation Adolescent and young adult cancers contributed substantially to the overall adolescent and young adult disease burden globally in 2019. These results provide new insights into the distribution and magnitude of the adolescent and young adult cancer burden around the world. With notable differences observed across SDI settings, these estimates can inform global and country-level cancer control efforts. Copyright (C) 2021 The Author(s). Published by Elsevier Ltd.Peer reviewe

Cancer Incidence, Mortality, Years of Life Lost, Years Lived With Disability, and Disability-Adjusted Life Years for 29 Cancer Groups From 2010 to 2019: A Systematic Analysis for the Global Burden of Disease Study 2019.

The Global Burden of Diseases, Injuries, and Risk Factors Study 2019 (GBD 2019) provided systematic estimates of incidence, morbidity, and mortality to inform local and international efforts toward reducing cancer burden. To estimate cancer burden and trends globally for 204 countries and territories and by Sociodemographic Index (SDI) quintiles from 2010 to 2019. The GBD 2019 estimation methods were used to describe cancer incidence, mortality, years lived with disability, years of life lost, and disability-adjusted life years (DALYs) in 2019 and over the past decade. Estimates are also provided by quintiles of the SDI, a composite measure of educational attainment, income per capita, and total fertility rate for those younger than 25 years. Estimates include 95% uncertainty intervals (UIs). In 2019, there were an estimated 23.6 million (95% UI, 22.2-24.9 million) new cancer cases (17.2 million when excluding nonmelanoma skin cancer) and 10.0 million (95% UI, 9.36-10.6 million) cancer deaths globally, with an estimated 250 million (235-264 million) DALYs due to cancer. Since 2010, these represented a 26.3% (95% UI, 20.3%-32.3%) increase in new cases, a 20.9% (95% UI, 14.2%-27.6%) increase in deaths, and a 16.0% (95% UI, 9.3%-22.8%) increase in DALYs. Among 22 groups of diseases and injuries in the GBD 2019 study, cancer was second only to cardiovascular diseases for the number of deaths, years of life lost, and DALYs globally in 2019. Cancer burden differed across SDI quintiles. The proportion of years lived with disability that contributed to DALYs increased with SDI, ranging from 1.4% (1.1%-1.8%) in the low SDI quintile to 5.7% (4.2%-7.1%) in the high SDI quintile. While the high SDI quintile had the highest number of new cases in 2019, the middle SDI quintile had the highest number of cancer deaths and DALYs. From 2010 to 2019, the largest percentage increase in the numbers of cases and deaths occurred in the low and low-middle SDI quintiles. The results of this systematic analysis suggest that the global burden of cancer is substantial and growing, with burden differing by SDI. These results provide comprehensive and comparable estimates that can potentially inform efforts toward equitable cancer control around the world.Funding/Support: The Institute for Health Metrics and Evaluation received funding from the Bill & Melinda Gates Foundation and the American Lebanese Syrian Associated Charities. Dr Aljunid acknowledges the Department of Health Policy and Management of Kuwait University and the International Centre for Casemix and Clinical Coding, National University of Malaysia for the approval and support to participate in this research project. Dr Bhaskar acknowledges institutional support from the NSW Ministry of Health and NSW Health Pathology. Dr Bärnighausen was supported by the Alexander von Humboldt Foundation through the Alexander von Humboldt Professor award, which is funded by the German Federal Ministry of Education and Research. Dr Braithwaite acknowledges funding from the National Institutes of Health/ National Cancer Institute. Dr Conde acknowledges financial support from the European Research Council ERC Starting Grant agreement No 848325. Dr Costa acknowledges her grant (SFRH/BHD/110001/2015), received by Portuguese national funds through Fundação para a Ciência e Tecnologia, IP under the Norma Transitória grant DL57/2016/CP1334/CT0006. Dr Ghith acknowledges support from a grant from Novo Nordisk Foundation (NNF16OC0021856). Dr Glasbey is supported by a National Institute of Health Research Doctoral Research Fellowship. Dr Vivek Kumar Gupta acknowledges funding support from National Health and Medical Research Council Australia. Dr Haque thanks Jazan University, Saudi Arabia for providing access to the Saudi Digital Library for this research study. Drs Herteliu, Pana, and Ausloos are partially supported by a grant of the Romanian National Authority for Scientific Research and Innovation, CNDS-UEFISCDI, project number PN-III-P4-ID-PCCF-2016-0084. Dr Hugo received support from the Higher Education Improvement Coordination of the Brazilian Ministry of Education for a sabbatical period at the Institute for Health Metrics and Evaluation, between September 2019 and August 2020. Dr Sheikh Mohammed Shariful Islam acknowledges funding by a National Heart Foundation of Australia Fellowship and National Health and Medical Research Council Emerging Leadership Fellowship. Dr Jakovljevic acknowledges support through grant OI 175014 of the Ministry of Education Science and Technological Development of the Republic of Serbia. Dr Katikireddi acknowledges funding from a NHS Research Scotland Senior Clinical Fellowship (SCAF/15/02), the Medical Research Council (MC_UU_00022/2), and the Scottish Government Chief Scientist Office (SPHSU17). Dr Md Nuruzzaman Khan acknowledges the support of Jatiya Kabi Kazi Nazrul Islam University, Bangladesh. Dr Yun Jin Kim was supported by the Research Management Centre, Xiamen University Malaysia (XMUMRF/2020-C6/ITCM/0004). Dr Koulmane Laxminarayana acknowledges institutional support from Manipal Academy of Higher Education. Dr Landires is a member of the Sistema Nacional de Investigación, which is supported by Panama’s Secretaría Nacional de Ciencia, Tecnología e Innovación. Dr Loureiro was supported by national funds through Fundação para a Ciência e Tecnologia under the Scientific Employment Stimulus–Institutional Call (CEECINST/00049/2018). Dr Molokhia is supported by the National Institute for Health Research Biomedical Research Center at Guy’s and St Thomas’ National Health Service Foundation Trust and King’s College London. Dr Moosavi appreciates NIGEB's support. Dr Pati acknowledges support from the SIAN Institute, Association for Biodiversity Conservation & Research. Dr Rakovac acknowledges a grant from the government of the Russian Federation in the context of World Health Organization Noncommunicable Diseases Office. Dr Samy was supported by a fellowship from the Egyptian Fulbright Mission Program. Dr Sheikh acknowledges support from Health Data Research UK. Drs Adithi Shetty and Unnikrishnan acknowledge support given by Kasturba Medical College, Mangalore, Manipal Academy of Higher Education. Dr Pavanchand H. Shetty acknowledges Manipal Academy of Higher Education for their research support. Dr Diego Augusto Santos Silva was financed in part by the Coordenação de Aperfeiçoamento de Pessoal de Nível Superior - Brasil Finance Code 001 and is supported in part by CNPq (302028/2018-8). Dr Zhu acknowledges the Cancer Prevention and Research Institute of Texas grant RP210042

Egészségbiztonsági kihívások a XXI. században – dohányipari befolyásolási technikák és a hevített dohánytermékekkel kapcsolatos aggodalmak

A dohányzás hazai viszonylatban és globálisan is óriási terheket ró a társadalomra, a gazdaságra és az egyénekre. A COVID–19 járványhelyzetben fontos kiemelni, hogy a jelenleg rendelkezésre álló tudásunk alapján a dohányzás is azon rizikótényezők közé tartozik, melyek növelik a súlyos lefolyású koronavírus-fertőzés kockázatát. Óriási mértékű lobbitevékenység veszi körül a dohányzás területét. A dohányipar a rendelkezésre álló és nyilvánvaló tudományos bizonyítékok ellenére is mindent elkövet annak érdekében, hogy nehezítse a dohányzás leküzdését célzó nép-egészségügyi intézkedések és törekvések bevezetését és végrehajtását. A dohányipar már a 20. század közepétől kísérletezik alternatív dohánytermékek kifejlesztésével, amellyel ellensúlyozhatja a klasszikus dohánytermékek fogyasztásának visszaesését. Különböző taktikai megoldásokkal, folyamatos innovációval és új típusú dohánytermékek piacra dobásával (pl. hevített) a dohányipar próbálja a hagyományos dohánytermékek csökkenéséből eredő problémáit ellensúlyozni, valamint – a fogyasztókat, döntéshozókat gyakran megtévesztve – a piacukat és az addikciót meg-, illetve fenntartani. Tanulmányunk célja a dohányipari befolyásolási technikákkal összefüggő legfrissebb információk áttekintése mellett a hevített dohánytermékekkel kapcsolatban elérhető tudományos bizonyítékok összefoglalása, valamint a COVID–19 és a dohányzás közötti kapcsolat ismertetése. Jelen áttekintés a PubMed adatbázisban elérhető publikációkon, valamint hazai és nemzetközi tudományos intézetek honlapján közölt összefoglalókon és felméréseken alapul

Élethosszan át tartó oltási stratégia mint eszköz a pandémiák elleni védekezésben Magyarországon

Különböző tényezők következtében az új és újra felbukkanó fertőző betegségek megjelenésére a 21. században egyre nagyobb az esély, ezzel párhuzamosan a pandémiák kialakulása is nagyobb valószínűségű. A 2019-ben felbukkant COVID–19-járvány azt is közvetíti számunkra, hogy egyes új és újra jelentkező fertőző betegségek – az eredményes intézkedések elmaradása, késlekedése esetén – gyorsan terjedhetnek. A fertőző betegségek elleni harc egyik fő eszköze a védőoltás segítségével történő immunizáció. A jelen tanulmány célja bemutatni a védőoltások előnyeit, fókuszba helyezve az elöregedő társadalomban az élethosszan tartó immunizációs stratégiának a személyes egészségre ható, közegészségügyi, gazdasági, valamint társadalmi érdekeit. Az oltás előnyeinek minél nagyobb fokú kihasználásához egy élethosszan tartó immunizációs stratégia felállítása javasolható, amelynek aspektusait és gyakorlatba ültetésének lehetséges lépéseit foglaltuk össze közleményünkben