Partitioning orthogonal polygons into at most 8-vertex pieces, with application to an art gallery theorem

We prove that every simply connected orthogonal polygon of $n$ vertices can be partitioned into $\left\lfloor\frac{3 n +4}{16}\right\rfloor$ (simply connected) orthogonal polygons of at most 8 vertices. It yields a new and shorter proof of the theorem of A. Aggarwal that $\left\lfloor\frac{3 n +4}{16}\right\rfloor$ mobile guards are sufficient to control the interior of an $n$-vertex orthogonal polygon. Moreover, we strengthen this result by requiring combinatorial guards (visibility is only required at the endpoints of patrols) and prohibiting intersecting patrols. This yields positive answers to two questions of O'Rourke. Our result is also a further example of the "metatheorem" that (orthogonal) art gallery theorems are based on partition theorems.Comment: 20 pages, 12 figure

Mobile vs. point guards

We study the problem of guarding orthogonal art galleries with horizontal mobile guards (alternatively, vertical) and point guards, using "rectangular vision". We prove a sharp bound on the minimum number of point guards required to cover the gallery in terms of the minimum number of vertical mobile guards and the minimum number of horizontal mobile guards required to cover the gallery. Furthermore, we show that the latter two numbers can be calculated in linear time.Comment: This version covers a previously missing case in both Phase 2 &

The Communist leadership of the Hungarian Geographical Society after the Hungarian Soviet Republic, 1919 - sin, penance and absolution

In the spring of 1919, shortly after the communist takeover in Hungary, the old leadership of HGS (like the leadership of all Hungarian learned societies) was replaced by a new one loyal to the new system. However, when the short-lived Hungarian Soviet Republic collapsed in August, 1919, the first committee of the Society’s reinstated board decided to investigate the collaboration with the previous regime. To make the case more delicate, one of the sinners was the renowned meteorologist, member of the old board, Antal Réthly whose professional legitimacy was beyond question. Reading the protocols of the well-doc- umented investigation it gradually unfolds that, the heated climate of the political turmoil notwithstanding, this case could n ot be reduced to a simple political condemnation. While the Hungarian Geographical Society and its leadership supported the counter- revolutionary, nationalist-conservative regime of interwar Hungary, old ties, friendships and scholarly reputations might have helped geographers to transcend ideological barriers. In my paper I want to show that, though connections between ideology and politics certainly mattered, on a personal level the story is much more complicated

A Kisalföld térszerkezetének történeti földrajzi vizsgálata = The Historic-Geographical Study of the Hungarian Little Plain's structures

Feladatunk adataink adatbázisba integrálása után a Kisalföld településhálózata átalakulásának felvázolása volt, amelynek időkerete a a II. vh-ig tartott. A Kisalföld jobbára megmenekült a török pusztításoktól, településállománya a XVIII. sz. elején a középkorból örökölt struktúrát követte: aprófalvas településszerkezet mellett kiépült a kis- és középvárosi hálózat. A térszervezés alsófokú központjainak szerepét a mezővárosok mellett az uradalmak központjai töltötték be, amelyek ezidőtájt a gazdaság szervezése-irányítása mellett közigazgatási, igazságszolgáltatási funkciókat is betöltöttek. Kutatásunk célja ezután az volt, hogy felderítse a városhálózat átalakulásának mozzanatait és eseményeit, rámutasson az átrendeződést kiváltó okokra és következményekre. Megpróbáltuk megrajzolni a térségben lévő egyes városok pályáit, a régió településfejlődési sajátosságait országos és nemzetközi keretekbe helyezze (Ennek során kitekintettünk a Kárpát medence más alföldi jellegű de merőben más pályát befutott tájára, a Bánátra is). A konkrét vizsgálatok során a hazai településföldrajz, gazdaság- és társadalomtörténet, néprajztudomány eredményeinek összegzése mellett kvantitatív módszerekkel kíséreltük meg az átalakulás modellezését. A kutatás a korábban fölépített, népszámlálásokra, az 1925-ös közigazgatási tájékoztató lapok anyagára, illetve más kiadott statisztikai forrásokra támaszkodó informatikai adatbázisra, illetve az ezt kiegészítő térinformatikai alaptérképre nyugodott. | Following the integration of our data into a database our task was to give an outline of the transformation of the network of settlements in the Kisalföld (Small Plain) region embracing the period up to the World War II. The Small Plain was mostly spared the ravages of the Turkish invasion and the settlements at the beginning of the 18th century reflected the structure inherited from the Middle-Ages: in addition to the tiny villages a network of small and medium-sized towns was established. At the lower levels of the settlement hierarchy agricultural towns as well as estate centres acted as centres; the latter performing administrative, jurisdictional functions in addition to the functions related to the organisation and management of the estate at the time. We presented the history of certain towns in the region and put the features characterising the development of the settlements in the region in national and international perspective. During the research itself we summarised data taken from sources such as national settlement geography, economic and social history, ethnography and we also applied quantitative methods in order to provide a model for the transformation. The research was based on previously constructed IT database including data regarding national censuses, administrative information leaflets from 1925 and other published statistical sources as well as a GIS (geographic information system) map

The Hungarian urban network in the beginning of the 20th century

repor

Ferenc Fodor: Fodor Ferenc: egy magyar geográfus a XX. század első felében

Az 1887. március 5-én a Bihar vármegyei Tenkén paraszti-iparos családba született Fodor Ferenc a 20. század első felének egyik legtermékenyebb magyar geográfusa volt. Az első komolyabb tanulmányait még az első világháború alatt publikálta, majd Teleki Pál közeli munkatársaként szerzett magának nevet mint tudós, egyetemi oktató és cserkészvezető az 1920-as, 30-as években. Annak ellenére, hogy 1939-ben Pécsre nevezték ki tankerületi főigazgatónak (amit Fodor visszalépésként élt meg), továbbra is írt és publikált tudományos munkákat. Bár a szocializmus alatt marginalizálódott, de megpróbálta megőrizni tudományos státuszát. Utolsó könyve, a Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei című munka az MTA Műszaktörténeti Pályázatának I. díját nyerte el 1954-ben, és öt évvel halála előtt, 1957-ben jelent meg. Fodor Ferenc 1962-ben, 75 éves korában halt meg. Fodor hosszú és termékeny pályája során írt számos könyve és tanulmánya mellett nagyon gazdag levéltári anyagot is hagyott maga után. Személyes és hivatalos levelezése, naplói, fotóalbumai, számos kéziratban maradt tudományos munkája, befejezett és befejezetlen önéletrajzi írásai maradtak fenn a családi gyűjteményben és különböző levéltárakban. Ezek a források páratlan bepillantást engednek Fodor Ferencnek, a tudósnak és a magánembernek az életébe, és segítik a kutatókat abban, hogy megértsék azt a történelmi kontextust és azokat a megélt tapasztalatokat, amelyek Magyarország egyik legnevesebb nemzeti-konzervatív geográfusának személyiségét formálták

Introduction: Questions of Space and Place in Scholarship on Modern Hungary

Reflecting on both the personal and intellectual factors that influenced this thematic cluster on space, place, and the making of modern Hungary, the authors situate themselves within the history of the post-socialist revival of geography in Hungary, outlining in particular emergent fields of study and new schools of thought that have transformed geographical research and teaching over the last decade. Having drawn together historians and geographers working in Hungary, Canada, and the United States, Part I of this two-part cluster represents an effort to bring different disciplinary streams and academic cultures into contact with one another, and has provided the authors with an opportunity to better survey the state of a very broad and dynamic field of study, and to identify and begin to address lacunae in their collaborative work